Idén nyáron újra élettel telnek meg a Balaton-felvidék legbájosabb falvai: július 18-án kezdetét veszi a Művészetek Völgye, Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválja. A tíznapos eseménysorozat több mint 2200 programmal, új helyszínekkel, fenntarthatósági fejlesztésekkel és izgalmas nemzetközi fellépőkkel várja a látogatókat Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.

Az idei, immár 34. alkalommal megrendezett fesztivál főtámogatója a Visa, amely nemcsak pénzügyi partnerként van jelen, hanem számos kényelmi szolgáltatással is hozzájárul a látogatói élményhez. A kártyatársaság újrahasznosított anyagból készült széfeket helyezett ki a helyszínekre, kedvezményeket kínál a kártyás fizetésekhez, és idén először a fesztivál saját taxiszolgáltatásában – a Visa Taxiban – is segíti a közlekedést.

A zene ünnepe: világsztárok és hazai kedvencek a színpadokon

A Művészetek Völgye zenei kínálata idén is rendkívül gazdag és sokszínű. A fesztivál egyik legnagyobb durranása a skót indie-rock ikon, a Franz Ferdinand koncertje lesz, de fellép a hazai könnyűzenei élet számos meghatározó együttese is. A Quimby, a 30Y, a Hiperkarma, a Margaret Island, az Elefánt, a Carson Coma és a Parno Graszt koncertjei mellett jazz, világzene, klasszikus zene, népzene és újcirkusz is helyet kap a Völgy színpadain.

A Panoráma Színpad idén is kiemelt szerepet kap, de újdonságként mutatkozik be a fővárosi kulturális életet vidékre költöztető Buda Udvar, valamint a sportos életmódot népszerűsítő Sportgarden. A különböző udvarok egyedi karaktert adnak a programoknak: a Kőbánya Udvar a zenészek képzésének műhelytitkaiba enged bepillantást, a Momentán Udvar az improvizációs színház világát mutatja be, míg a Tilos Rádió Udvar a független hangokat és alternatív zenei irányzatokat képviseli.

Irodalom, színház, tudomány és közélet

A fesztivál nemcsak a zene kedvelőinek kínál programokat. A Kaláka Versudvar és a Hobo Klub visszatérő helyszínek, ahol az irodalom, a vers, a blues és a színház különleges metszetei jelennek meg. A Harcsa Veronika x MOME Udvar kreatív workshopokat és designbeszélgetéseket kínál, míg a Színház Színpad újcirkuszi produkciókkal, monodrámákkal és alternatív előadásokkal színesíti a programkínálatot.

A Kreatív Tech Udvarban a mesterséges intelligenciától az űrkutatásig ível a tudományos programok sora, a Papageno Klasszik udvar pedig kamarazenei koncertekkel, operaénekesekkel és kórusművekkel szólítja meg a komolyzene rajongóit.

Zöldül a Völgy: fókuszban a fenntarthatóság

A Művészetek Völgye évek óta élen jár a környezettudatos fesztiválszervezésben, és idén ezt tovább erősítik: repohár rendszer, komposztálható evőeszközök, szelektív hulladékgyűjtés, vegetáriánus és vegán ételkínálat várja a látogatókat. A szervezők először készítettek gasztrotérképet, amely segít eligazodni a helyi és fenntartható forrásból származó ételeket kínáló árusok között.

A Völgy tehát nem csupán egy kulturális esemény, hanem egyfajta szemléletformáló közösségi élmény is, amely egyszerre nyújt szórakozást, inspirációt és elmélyülést.

Nemzetközi színtér: kulturális intézetek együttműködésével

A program nemzetközi vonalat is képvisel: kilenc ország kulturális intézete – köztük a Finnagora, a Koreai Kulturális Központ, a Lengyel és Cseh Intézet – mutat be különleges produkciókat, kiállításokat és beszélgetéseket. Emellett osztrák, szlovák, izraeli, ukrán, brit és indonéz fellépők is gazdagítják a fesztivál kínálatát.

Tíz nap a művészetek jegyében

A Művészetek Völgye immár több mint három évtizede kínál egyedülálló találkozási lehetőséget művészek, alkotók és a kultúra iránt érdeklődő közönség között. Az esemény nem pusztán fesztivál, hanem élő közösségi tér, amelyben a zene, a színház, az irodalom, a képzőművészet és a tudomány természetes egységként van jelen.

A részletes program, jegyinformációk és térképek elérhetők a fesztivál hivatalos honlapján: www.muveszetekvolgye.hu (Forrás és fotók: Művészetek Völgye sajtóanyag)

Forrás: vaci-naplo.hu

Az idei évben a pünkösdi Örökség ünnepen – 2025. június 8-án és 9-én – a szellemi kulturális örökségek és a tájházi közösségek találkozója zajlik a szentendrei Skanzenben.

Az esemény célja, hogy látogatóink megismerjék a vidéken megőrzött népi építészeti és kulturális örökséget, a tájházakban újra megélt hagyományokat, a változatos tájegységi néprajzi kultúrát, valamint a szellemi kulturális örökségeket, szokásokat őrző közösségeket.

Az idei rendezvény témája a fenntarthatóság, a környezettudatosság, amelyek a közösségek színes hagyományaiban, a tájházakban jelenlévő „zöld” gyakorlatokban jelenik meg. A többszáz hazai és határon túli hagyományőrző a magyar nyelvterület különböző vidékeiről érkezik, ezzel is bemutatva a sokszínű magyar kultúrát, változatos hagyományvilágát a szentendrei Skanzenben.

A program során a látogatók hagyományos ételeket kóstolhatnak, mesterségek titkait ismerhetik meg, beállhatnak a táncosok közé, élvezhetik a különböző tájegységek muzsikáját és gyönyörködhetnek a különféle vidékek viseleteiben. A rendezvényen 30 szellemi kulturális örökség közösség, több tucat vidéki tájház képviselője és hagyományőrző táncos közösségek ünnepelnek együtt a Skanzenbe látogatókkal. A 300-400 élőben bemutatkozó lelkes kézműves-táncos zenész mellett gyermek táncosok is aktívan részt vesznek a programban a pünkösdi királyné-járás hagyományának felelvenítésével.

A programot mindkét napon hatalmas össztánc zárja, amelynek során minden résztvevő táncos és hagyományőrző közösség együtt fogja ropni a csárdást, amely az UNESCO reprezentatív listáján szereplő Hungarikumunk.

Részletes program itt található.

Forrás, képforrás: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, programok.szentendre.hu

A Duna dömösi szakaszán eltűnt egy 27 éves férfi, aki a sekély vízből néhány lépés után egy több méter mély mederrészbe csúszhatott. A család kétségbeesetten keresi, a mentők a bedőlt fákkal teli, áramlásos partszakaszt átvizsgálták, de a férfit egyelőre nem találták meg.

A Duna-parti nyugalom tragikus fordulatot vett Dömös mellett, ahol kenusok és kirándulók kerestek menedéket a hőség elől. 

A férfi testvére a híradónak nyilatkozva elmondta: sosem jártak ezen a partszakaszon, korábban mindig a Pilismaróti-öbölbe mentek. A mostani látogatás volt az első itt – és lehet, hogy az utolsó is.

Úszni tudott, többször bement és kijött, de utoljára már nem látta senki kijönni

– idézte fel a testvér a nap eseményeit. A család öt óra körül érkezett a partra, horgászni és sütögetni. A fiatal férfi két nagybátyjával, az ő családjukkal és gyerekeikkel volt együtt, állításuk szerint legfeljebb öt-hat sört fogyasztottak, drogokat nem használt, nem volt részeg.

A férfi vélhetően egy belógó fa mögött merült el – a helyszínre érkező rendőrök és a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat búvárai speciális felszereléssel kutatják át a veszélyes, akadályokkal teli medret. A keresést ráadásul a megemelkedett vízszint is nehezíti: azóta 25–30 centimétert nőtt a Duna, a víz áramlása pedig felgyorsult, ami tovább rontja a látási viszonyokat és a kutatás hatékonyságát.

A dömösiek jól ismerik ezt a szakaszt – és kerülik is, ugyanis ott nincs kijelölt fürdőhely, mert nagyon veszélyes. A patakvíz miatt örvény keletkezik, és tudják, hogy oda nem szabad bemenni.

A fiatal férfit a rendőrség hivatalosan eltűntként tartja nyilván.

Forrás: index.hu

Képforrás: ilovedunakanyar.hu

Az önkormányzatok bevételeinek növekvő elvonása miatt jogszabály-módosítást kezdeményez a szentendrei önkormányzat. Fülöp Zsolt polgármester javaslatát egyhangúlag támogatta a testület.

A májusban benyújtott központi költségvetés szerint további forráskivonásra számíthatnak az önkormányzatok. Szentendre – és sok más önkormányzat – költségvetési gazdálkodását az elmúlt években egyre nehezebb helyzetbe hozta a szolidaritási adó címén immár milliárdos nagyságrendű központi elvonás. Ezért a polgármester javaslatára Szentendre önkormányzata felterjesztési jogával élt, és kezdeményezte a szolidaritási adó mérséklését, átlátható normák szerinti újraszabályozását.

Az önkormányzatok forrásainak évtizedek óta tartó szűkítése az elmúlt néhány évben jelentősen felgyorsult. A személyi jövedelemadó utolsó, helyben maradó nyolc százalékának elvonását követően a koronavírus járvány idején a kormány a központi költségvetésbe irányította a gépjárműadót, idén pedig már a helyi iparűzési adó növekményére is igényt tart a Versenyképes Járások Program elindítására hivatkozással, miközben a szolidaritási hozzájárulás jogcímén átlagosan közel 10%-kal több pénzt vesznek ki az érintett önkormányzatok költségvetéséből.

A települési önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok, működési támogatások finanszírozásából az állam egyre látványosabban kivonul. A települések a korábban még rendelkezésre álló fejlesztési forrásokhoz sem férhetnek hozzá, vagy csak alig-alig.  A helyi iparűzési adóból elvont szolidaritási hozzájárulás felhasználása nem transzparens, a 2026. évi költségvetés számai alapján nem jelenik meg többletforrásként az erre rászoruló településeknél, vagyis a kormányzati felhasználása során nevével ellentétesen, nem ismert célokat szolgál.

Emiatt egyre több önkormányzat csak vagyonelemek értékesítésével, helyi adók emelésével képes ellátni a településüzemeltetési közfeladatokat. A legtöbb településen nem, vagy csak alig jut pénz útépítésekre, járdafelújításokra, a helyi szolgáltatások fejlesztésére, az alapvető karbantartási feladatokra, intézményi fejlesztésekre, vagy éppen a kulturális, szociális és egészségügyi feladatokra.

Magyarország központi költségvetésében számos példát lehet találni erre a méltatlan finanszírozási gyakorlatra. A gyermekek szünidei étkeztetésében a napi többszöri étkezést például 285 forintból kellene megoldani, a szociális étkeztetésben pedig 390 forintból, az óvodák működtetésére gyermekenként napi 690 forint jut. Ezt a látványos alulfinanszírozást – melyet ráadásul 27%-os ÁFA is terhel (szemben a vendéglátás 5%-os ÁFA tételével) – az önkormányzatok kénytelenek ellensúlyozni, vagyis az állami forrást jelentősen kiegészíteni annak érdekében, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű étel kerüljön a gyermekek asztalára.

2022 és 2025 között Szentendrén megötszöröződött a szolidaritási hozzájárulás mértéke, és az adó a bevezetése óta összesen kétmilliárd forinttal rövidítette meg a szentendreieket. Jövőre az ezen a jogcímen elvont összeg az idei 658 millió forintról várhatóan 720 millió forintra, a várható infláció többszörösével emelkedik.

Az önkormányzatoktól elvont, és összességében ezer milliárd forintra rúgó szolidaritási adó felhasználásának bemutatására az elmúlt hónapokban egyre több önkormányzat szólította fel a kormányt. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége pedig – még május első felében – közérdekű adatigényléssel fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez.

Az országos önkormányzati érdekszövetségek és települési vezetők túlnyomó többsége pártállástól függetlenül egyetért abban, hogy ez így nem mehet tovább, az önkormányzatok finanszírozási rendszere mielőbb átfogó reformra szorul. Mostanáig az önkormányzatok ezzel kapcsolatos összes kezdeményezése süket fülekre talált a kormánynál, az önkormányzatok működőképességének fenntartása érdekében azonban a jogalkotónak lépnie kell, felterjesztési jogával élve éppen ezt kezdeményezi Szentendre önkormányzata.

„A települések működőképességének, maradék gazdálkodási mozgásterének megőrzése, még inkább javítása érdekében – ahogy több országos önkormányzati érdekszövetség is – indokoltnak tartom, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke 2026. évtől már csökkenjen, és megszülessen a kiszámíthatóságot és átláthatóságot garantáló szabályrendszer. Az önkormányzatok működőképességének megőrzése, a magyarországi települések fejlesztésének reményében Szentendre polgármestereként önkormányzatunk felterjesztési jogával élve kezdeményeztem, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét csökkentse és egyben maximalizálja a kormány, felhasználásának részletes szabályai pedig kerüljenek bele a központi költségvetésről szóló törvénybe” – nyilatkozta Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.

Javaslatát a képviselő-testület 2025. május 29-i ülésén egyhangúlag támogatta. A döntésről az önkormányzat tájékoztatja a kormány illetékes döntéshozóit, az Országgyűlés elnökét, Kövér Lászlót, a térség országgyűlési képviselőjét, Vitályos Eszter kormányszóvivőt, valamint valamennyi országos önkormányzati érdekszövetséget.

Fotó: Bellai László / Szentendre.hu

Forrás: szentendre.hu