Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. 

A Kossuth-díj az egyik legnagyobb presztízsű állami kitüntetés, amit a tágabb értelemben vett kultúra területén alkotó magyar ember kaphat. Az 1848-as forradalom kirobbanásának századik évfordulóján, 1948. március 14-én adták át először.

A Széchenyi-díjjal pedig a tudományos élet kiemelkedő képviselőit díjazzák.

A díjazottak 

Kossuth-nagydíjat kapott:

Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze.

Kossuth-díjat kapott:

Balogh Kálmán cimbalomművész;
Benkő Imre fotográfus;
Döbrentei Kornél költő és író;
Ferencz Marcel építész;
Fried Péter operaénekes;
Kelemen László folklorista;
Kókay Krisztina grafikus- és textilművész;
Lajos Tamás producer;
Mikulás Ferenc animációs producer;
Müller Péter Sziámi előadóművész;
Nemes Levente színművész;
Petrás Mária népdalénekes;
Solymosi Tamás táncművész és koreográfus. 

Széchenyi-nagydíjat kapott:

Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Széchenyi-díjat kapott:

Bárdosi Vilmos nyelvész, professor emeritus
Boros János Mihály filozófus, professor emeritus
Domokos Péter fizikus, kutató professzor, az MTA rendes tagja
Duda György Ernő virológus, egyetemi tanár
Gulyás Balázs orvos, neurobiológus, a HUN-REN elnöke
Neményi Miklós gépészmérnök, professor emeritus
Nyulászi László vegyészmérnök, egyetemi tanár 
Sipos Lajos, József Attila-díjas irodalomtörténész, professor emeritus
Stumpf István alkotmányjogász, politológus, egyetemi tanár
Takaró Mihály, József Attila-díjas író, irodalomtörténész, tanár
Varga Péter Pál gerincsebész, ortopéd szakorvos 
Varró András orvosbiológus, professor emeritus
Vásáry István történész, orientalista, turkológus, diplomata
Szetvics Sándor gépészmérnök 

Forrás: Kemma

Ünnepi megemlékezés az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére

Időpont: 2025. március 14. (péntek), 18 óra

Helyszín: Tát, Hősök tere

17.50 TÉRZENE

18.00 Ünnepi műsor
– az iskola 6-7-8 osztályos tanulói előadásában
[felkészítők: Steinmann Vilmos, Csépke Gábor, Prantnerné Turi Mónika]

ÜNNEPI BESZÉDET MOND:
– Muszela Szabolcs tankerületi igazgató

KÖZREMŰKÖDIK:
– Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar

Tartós eső esetén:
– Koszorúzás: 18:00, Hősök tere
– Műsor: 18:30, Kultúrház

 Forrás: Tát Város Önkormányzat Kultúrház és Könyvtár

Képforrás: magyar-iskola.sk

Térségünkben Dorogon, Esztergomban, Táton, Nyergesújfaluban, Tokodon, Csolnokon, Sárisápon, Annavölgyön és Bajóton tartanak megemlékezést az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján.

Dorog, Petőfi tér: Március 15. szombat 10:00 – Program: „1848. március 15. üzenete” címmel ünnepi műsort adnak a Petőfi-iskola diákjai. Felkészítő tanár: Bogár-Bódi Bernadett. Ezt követően koszorúzás.

Esztergom, Vármegyeháza Díszterme: Március 15. szombat 09:00. Program: Ünnepi műsor, ünnepi beszéd, menetzászlók átadása, emlékmenet a Szentgyörgymezői ’48-as Honvédtemetőbe. 10:00 Szentgyörgymezői ’48-as Honvédtemető. Program: Nemzeti dal, ökumenikus áldás, koszorúzás.

Tát, Hősök tere: Március 14. péntek 18:00. Program: Térzene, ünnepi műsor (az iskola 6-7-8 osztályos tanulói előadásában, felkészítők: Steinmann Vilmos, Csépke Gábor, Prantnerné Turi Mónika), ünnepi beszéd (Muszela Szabolcs tankerületi igazgató), Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar, koszorúzás. Tartós eső esetén koszorúzás: 18:00 (Hősök tere), műsor: 18:30 (Kultúrház).

Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár: Március 13. csütörtök, 12:45. Program: Ünnepi beszéd (Mihelik Magdolna polgármester), Petőfi 200 zenés-verses est (Patkós Márton, Borbély Richárd). Március 14. péntek, 17:00. Program: Forradalmi táncház élőzenével, hangszersimogató, mesehallgatás.

Tokod, Lukácsi Máté Művelődési Ház: Március 14. péntek, 16:00. Program: Ünnepi beszéd (Bánhidi László polgármester), ünnepi műsor (Tokodi Hegyeskő Általános Iskola), Kék Nefelejcs Nótakör felvezetésével menet a Petőfi Sándor szoborhoz, koszorúzás.

Csolnok, Szent János Park: Március 15. szombat, 09:00. Program: Ünnepi beszéd (Kolonics Péterné polgármester), ünnepélyes zászlófelvonás, Czakó Sára és a Musical Akadémia tagjainak előadása.

Sárisáp, Szabadság tér: Március 15. szombat, 10:00. Program: Ünnepi műsor. Ezt követően a Virágom, virágom… című rajzkiállítás megnyitása és díjátadó a Sárisápi Bányász Közösségi Térben.

Annavölgy, Óvoda: Március 15. szombat, 09:30. Program: Gyülekező. Ezt követően felvonulás a Fő térre. 10:00 Fő tér: Ünnepi műsor, megemlékezés, koszorúzás.

Bajót, Művelődési Ház: Március 14. péntek, 16.00. Program: Óvodások, iskolások, Harmónia Kamarakórus műsora. Ezt követően koszorúzás a Hősök terén.

Forrás: Dorogi-medence

Képforrás: MM.hu

Idén is megrendezik március 1-jén Baján az alvégi bunyevác népcsoport hagyományos télűző farsangi eseményét, a maszkajárást - közölte Baja polgármestere az MTI-vel.

Bari Bernadett elmondta: a programok összeállítása során a szervező Türr István Múzeum, a Bácskai Művelődési Központ, a Bajai Horvát Önkormányzat és a Bácskai Horvátok Kulturális Központja munkatársai különös figyelmet fordítottak a rendezvény autentikus jellegére, a hagyományápolásra - fogalmazott.

Kiemelte: a gyermekek részére ismeretterjesztő néprajzi programokkal készülnek, így megismerkedhetnek a maszkajárás hagyományaival, a télűző bunyevác népszokás eseményének négy fő alakjával és autentikus jelmezekbe is bújhatnak. A Bácskai Művelődési Központban kézműves foglalkozásokkal, a Szentháromság téren pedig népi játszótérrel készülnek az érdeklődő családoknak.

A nap során színpadra lépnek Csurai Attila és tanítványai, a Sükösdi Danubia Tamburazenekar, az Érdi "Igraj Kolo" Hagyományőrző Táncegyüttes, a Dusnoki Biser Táncegyüttes, a Bunjevačka "zlatna grana" Kulturális Egyesület, a Bácska Tamburazenekar és a Čabar Zenekar.

A maszkák 16 órától zenészek és táncosok kíséretében vonulnak be a főtérre, ahol aztán együtt, jókedvű mulatozással szimbolikusan elűzik a tele - tette hozzá a polgármester. A menethez akár induláskor, akár útközben is lehet csatlakozni.

A szabadtéri programot a Zabavna Industrija zenekar koncertje zárja 19 órától, ezzel párhuzamosan a Bácskai Művelődési Központban táncházat tartanak a Čabar Zenakar kíséretével.

A polgármester elmondta: míg a mohácsi busójárás hagyománya közismert, a bajai farsangi alakoskodó népszokásról sajnos csak kevesen tudnak, pedig az elmúlt század elején még minden évben húshagyó kedden "hangos volt a város a maszkáktól".

Mint felidézte: a négy legjellegzetesebb figura a medve (medo) és a medvetáncoltató (a bosnyák), a didák és a botos. A medve hosszú subát viselt bunda gyanánt, fülét a fejére húzott zsák vagy zabos tarisznya két csücskének elkötésével alakították ki. A medvéket láncon vezette egy-egy turbános, arcát kipirosító, öv gyanánt fehér törölközőt (peskir), szoknyaszerű piros kötényt (pregaca) és csizmát viselő férfi, aki az egykori Osztrák-Magyar Monarchiába járó bosnyák medvetáncoltatókat idézte fel keleties külsejével. A két-két páros - vagy akár több is - körbejárta a közönséget, és a medve a bosnyák "Igraj malo, medo!" felszólítására esetlenül, igazi medve módjára táncolni kezdett, majd a nála lévő szitával jutalmat koldult.

A didák öreg, kicsit ördögszerű, púpos figura kötélből font ostort fog a kezébe, folyamatosan zaklatja a közönséget, a menyecskéket megölelgeti. A didák ruhája alá, a hátára szakajtót vagy párnát kötött, ezzel fogta fel a botos által csínyjei miatt reá mért ütéseket.

Mind a medve, mind a didák a telet, a sötét erőket jelképezi - fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy a medvék befejezésül a földre vettették magukat és mozdulatlanná dermedtek, mintegy a tél halálát ábrázolva. Végül a didákokat a botosok és a fiatalság elkergette, majd a zenekar újra rázendített, és folytatódott még órákig a tánc, a veliko kolo.

Az eredeti figurák alakjába a bunyevácok öltöztek be, de a városi polgárság is jelmezt öltött, ők leggyakrabban vándorcigánynak, fehér és fekete ruhás boszorkánynak álcázták magukat.

A bunyevác farsangi alakoskodó népszokás, a maszkajárás Sokcsevits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kezdeményezésére és javaslatára Baja város és a Bajai Horvát Önkormányzat támogatásával újult meg - mondta Bari Bernadett.

Forrás: MTI

Képforrás: bajahangja.hu