Augusztus 8. péntek 16:30 – Lengyelország - Magyarország - az első királyok - kiállításmegnyitó

A Lengyelország - Magyarország - az első királyok projekt keretében a lengyelországi Első Piastok Múzeuma, valamint az MNM KK MNM Esztergomi Vármúzeuma közös kiállítást készített. A kiállítás bemutatja Lengyelország és Magyarország történetét az első királyok uralkodása idején.

A megnyitó alkalmából bemutatjuk a múzeum új szerzeményét, a koronázási palást másolatát, melyet a sopronhorpácsi plébánia ajándékaként kapott az MNM KK Esztergomi Vármúzeum.

HELYSZÍN: Esztergomi Vármúzeum - Nagyterem, Szent István tér 1.

Facebook esemény:  https://fb.me/e/51Sh4Wd0m

Augusztus 16. szombat 18:30 - Babits piknik

A Babits Mihály Színház és a MNM Babits Mihály Emlékház közös estje

 Program:

18:30 Pöttyös séta  (Gyülekező: a Széchenyi téri Babits-szobornál)

19:00 Rendhagyó tárlatvezetés a Babits-házaspár vezetésével a házban

 20:00 Pénzes Csaba: Karády - zenés monodráma

Címszerepben: Szemerédi Bernadett

Várjuk az érdeklődőket szeretettel!

HELYSZÍN: Esztergom, Babits Mihály u. 11.
Facebook esemény: https://fb.me/e/92xeyZfUm

Augusztus 19. kedd 18:30 – Kiállításmegnyitó

Vörös Béla szobrászművész elefántcsont-faragványait bemutató kiállítás megnyitója

HELYSZÍN: Esztergom, Pázmány Péter u. 13.

Facebook esemény: https://fb.me/e/6rl030uvz

Vörös Béla szobrászati időszaki kiállításunk augusztus 16-ig megtekinthető!

Forrás, képforrás: MNMKK MNM Balassa Bálint Múzeuma, csodalatosmagyarorszag.hu, 

Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának ötvenötödik részében az Etna lávamezőivel ismerkedhetünk meg.

A szicíliai Etna izgalmas vidék, ahol az aktív tűzhányó a szemünk láttára alakítja a tájat.
A hegy oldalában kiterjedt lávamezők terpeszkednek, felszabdalva, változatossá, olykor szinte járhatatlanná, de mindenképpen jellegzetessé téve a vulkán arculatát.
Az etnai kitörések a középkor óta jól dokumentáltak, így a hegy felszínének változásai is jól nyomon követhetők.
Azt is tudhatjuk például, hogy a felvételen bemutatott lávamező mikor keletkezett, illetve magának a lávaömlésnek a helyét is megközelítő pontossággal meghatározhatjuk.
Az Etna déli oldalán járunk, Zafferana település felett, nagyjából 1330 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol különböző évszázadok vulkáni „lenyomatait” figyelhetjük meg.

AZ ETNA LÁVAFELSZÍNÉN

A több négyzetkilométeren elterülő lávaömlés számos érdekességet rejt. 1634-38 között, valamint 1792-ben érkezett ide nagyobb mennyiségű bazaltos olvadék, ami nemcsak a felszínt formálta, de felszín alatti látnivalókat; úgynevezett lávacsatorna-barlangokat is létrehozott. Ez utóbbiakból ezen a helyen vagy tucatnyit.
A lankás területen feltorlódott láva felszíne erősen töredezett, kisebb-nagyobb lemezekre szakadt, amelyet a gyakori földrengések mellett külső erők; szél, fagy, csapadék, hulló vulkáni por- és salak tovább alakított, koptatott.
A rendkívül nehezen járható terepen egymásra torlódott, éles sziklákon, táblákon kell átkelni, hasadékokat kerülgetni. Jelzett turistaút híján a már említett, olykor 100 méternél is hosszabb, valamint több bejárattal is rendelkező lávacsatornák megtalálása sem egyszerű itt. Szerencsére a GPS-koordináták segítenek abban, hogy ez mégis sikerüljön, s ne tékozoljuk el az időt felesleges keresgélésekre.

A cikkben közétett felvétel 2022 február 21-én készült. Éppen lávabarlangokat nézegettünk, amikor körülbelül 10 napos szünet után ismét kitörés kezdődött a Délkeleti-kráterből, pontosan ott, ahol előző nap magunk is megfordultunk. A csúcsok felhőben voltak, így az aktív krátert nem láthattuk, de a kitörés hangja jól hallatszott. Tekintve, hogy a hegy folyamatosan morajlik, a mennydörgésszerű hang nem volt meglepő. A szitáló lapillieső azonban némi aggodalomra adott okot. Ezek a hegyes lávaszilánkok kellemetlenek tudnak lenni, különösen, amikor nagyobb kavics- vagy teniszlabda-méretű darabok potyognak. Ezek akár sérülést is okozhatnak, de már az is elég, ha „csak” a kocsi szélvédőjét törik be. Igyekeznünk kellett, hogy elhagyjuk a helyet. Ez végül sikerült is.  Nézd meg az erről szóló videókat is itt:.

https://www.youtube.com/watch?v=pbkhFLGPLho&t=1s

https://www.youtube.com/watch?v=OvNPNeuviEY&t=7s

forrás, képforrás: vilagunk.hu, dorogimedence.hu, Lieber Tamás

Eddig soha nem látott érdeklődés övezte az ötödik MCC Feszten megrendezett szakmai előadásokat. A fesztivál szombati zárónapján hazánk és a világ előtt álló kihívásokról és az erre adandó válaszokról beszélt Magyarország miniszterelnöke, exkluzív előadást tartott a PayPal alapítója és komoly vitát folytatott egy korábbi és egy jelenlegi oktatással foglalkozó miniszter. Az Edu sétányon egész nap hömpölygött a tömeg, az esti koncertekre pedig rengeteg bulizó érkezett. Orbán Viktor: a nemzeti érzelmű fiatalok a globális elit ellen lázadnak Orbán Viktor első alkalommal vett részt az MCC csúcsrendezvényén. A zsúfolásig megtelt esztergomi főtéren elmondta, már régóta tervezte, hogy ellátogat a fesztiválra. A miniszterelnököt Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője kérdezte. „Természetes, hogy a fiatalok lázadnak” – hangsúlyozta Orbán Viktor és kifejtette: a liberális érzelmű fiatalok általában az aktuális kormány ellen emelik fel a hangjukat, míg a nemzeti érzelműek inkább a globális elittel szemben lázadnak. A helyzet kezeléséhez szülői bölcsességet és higgadtságot javasolt. Orbán Viktor beszélt a gazdaság helyzetéről és azt mondta, az erőteljes növekedéshez el kell érni a békét. Mindazonáltal Európában egyedülállónak és példa nélkülinek nevezte a fiatalok lakáshoz jutását segítő új támogatási rendszert. Az orosz–ukrán háborúról szólva kijelentette: béke akkor lesz, ha Ukrajna és a Nyugat elfogadja, hogy Oroszország soha nem fogja megengedni, hogy a határai közelében NATOfegyverek állomásozzanak. Ezen túlmenően pedig leszögezte, addig nem lesz vége ennek a háborúnak, amíg Trump és Putyin nem egyezik meg egymással. A miniszterelnök optimistán zárta a beszélgetést, kijelentette: Magyarország erős és erősnek tartjuk meg unokáinknak is. Exkluzív előadást tartott Peter Thiel A technológiai vállalkozó, befektető, a PayPal társalapítója arra próbált választ találni, hova vezethet az utóbbi 100–200 évben, de legfőképp az utolsó három évtizedben tapasztalható technológiai fejlődés. A filantróp azt is megkérdőjelezte, hogy ez a robbanásszerű technológiai forradalom valóban fejlődésnek tekinthető-e akkor, amikor tömegpusztító fegyvereket fejlesztünk, amikor a mindennapi életünk nehezebbé válik és amikor a technológia kiszabadul uralmunk alól.

Kereszttűzben a felsőoktatás

Az MCC Feszt évről-évre komoly szakmai viták fóruma is. Bár a pénteki, egészségügyről szóló eszmecsere meghiúsult, mivel Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár vitapartnere Kulja András, európai parlamenti képviselő lemondta a szereplését, a záró napon a felsőoktatásról egy korábbi és egy mostani miniszter ütköztette érveit. Hankó Balázs, Kultúráért és innovációért felelős miniszter vitázott Hiller István, magyar országgyűlési képviselővel. A beszélgetés középpontjában a felsőoktatási rangsorok megítélése mellett olyan kérdések álltak, mint az egyetemeken 2022-ben megvalósított modellváltás, Magyarország kizárása az Erasmus-programból, valamint a kutatóhálózat megújítása. Amiben a két politikus között teljes egyetértés volt: 2030-ra legyen magyar egyetem a világ top100 egyeteme között.

Nemzetközi intellektuális seregszemle

Az ötödik MCC Feszt több mint 300 szakmai előadója között olyan neves előadók szerepeltek, mint Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere; Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke; Szalay Zoltán, az MCC főigazgatója; Michael Schellenberger amerikai bestseller író; Dominic Cummings, a Vote Leave társalapítója és kampányigazgatója; Douglas Murray, világhírű író és Ayaan Hirsi Ali, a világ egyik legismertebb emberi jogi aktivistája és gondolkodója. Idén is hatalmas érdeklődés volt az Edu sétány iránt, ahol több mint 100 kiállítót ismerhettek meg az érdeklődők és tömegeket vonzott a fesztivál több mint 60 zenei programja, olyan nevekkel, mint Ákos, az Irie Maffia, a Parno Graszt, a Valmar, Korda György és Balázs Klári, a BSW, Manuel és T. Danny

Forrás, képforrás: 

Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának ötvenhetedik részében a Lofoten-szigetekkel ismerkedhetünk meg.

Az Észak-Norvégiában elterülő Lofoten-szigetcsoport a természeti szépségekben tobzódó skandináv államon belül egyfajta esszenciális élményt kínál az ide látogatóknak. Az Atlanti-óceánban sűrűn egymás mellett elhelyezkedő szigetek többségét hidak kötik össze egymással, de magával a szárazfölddel is, ahonnan autónkkal szinte észrevétlenül siklunk át ebbe a csipkés hegyláncok, fehér homokos parti lapályok, valamint fjordok által díszletezett világba.

A Tromsø városátol délnyugatra, 1227 négyzetkilométeren terpeszkedő szigetcsoport hozzávetőleg 300 kilométer hosszan nyújtózkodik a Norvég-tenger végtelenjébe. Fővárosa a 4800 főt számláló Svolvær. A halászati feldolgozóiparáról nevezetes település több ezer tőkehaltestet (a fejeket másutt lógatják) függesztő állványai hálás témát szolgáltatnak a fotósoknak, csakúgy, mint a városka fölé emelkedő Fløya-hegyről kínálkozó impozáns panoráma (ezt mutatja be fotónk is). Nem véletlen, hogy a bakancsos turisták egyik legkedveltebb programja az 590 méteren lévő kilátópont felkeresése (hasonló élményt kínál nem mellesleg a kicsit délnyugatabbra található, Reine fölé magasodó Reinebringen is).

LOFOTEN-SZIGETEK

A Fløya felkeresése jó kondíciót kíván, hiszen láncos kapaszkodókban sincs hiány, amit a magasság rövid távon történő leküzdése indokol. Ugyanakkor itt is megtaláljuk az úgynevezett „serpalépcsőket”. Ez nem elírás, Norvégiában ugyanis számos kilátópontot Nepálból ideutaztatott serpákkal építettnek ki. A festői Fløya a sziklamászók számára is kedvelt terep, ők többnyire az emblematikus sziklatűk megmászása miatt érkeznek. Az „egyszerű” turisták azonban be kell, hogy érjék egy vékonyka kőhídra történő kimerészkedéssel, amely kellő adrenalinlöketet adhat a túrakör végigjárásához, és végső soron nagyszerű felvezetést a továbbiakban ránk váró lofoteni kalandokhoz.

A cikkben szereplő fotót 2019 nyarán készítette.

Forrás, képforrás: Lieber Tamás, dorogimedence.hu