A ragadós száj- és körömfájás vírus elleni küzdelem a fertőzött telepeken véget ért, a védekezést ugyanakkor folytatni kell - jelentette ki az agrárminiszter az Állategészségügyi Operatív Törzs szombati ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

A veszélyhelyzet megszűnt, a vírus elleni küzdelem első szakasza ezzel lezárult. Az 1115 mintavétel több mint 70 ezer vizsgálata mind negatív eredményt mutatott, de a vírus 14 napig lappanghat. Az újbóli kitörés megakadályozása megköveteli a szabálykövetést, a fegyelmezettséget, az előírások szigorú betartását - hangsúlyozta.

A kormányzati kártalanítás segíteni fogja az állattartó telepek mielőbbi újraindítását, az állam átvállalja az ott dolgozók bérét az állami bérgarancia alap terhére, a gazdaságok egyéves hitelmoratóriumot kapnak - mondta a tárcavezető. A miniszter egyben vis maior helyzetet hirdetett, hogy a gazdáknak a kényszerhelyzethez kapcsolódó kérelmeikhez ne kelljen külön igazolásokat benyújtani, így a veszteségeiket a lehető legegyszerűbben lehessen enyhíteni.

Az érintett térségekben elkezdődött a sertések felvásárlása is, így a sertéstartókat sem érheti kár - fogalmazott. Nagy István értékelése szerint az operatív törzs határozottan és szervezetten látta el a feladatát, a vírus megfékezéséért pedig a védekezés minden résztvevőjének köszönetet mondott.

Az országos főállatorvos bejelentette, hogy az állategészségügyi hatóság folytatja a munkát, az érintett telepek zárlatát és a korlátozó intézkedéseket fenntartják.

Forrás: mti.hu

Képforrás: belvardgyulaizrt.hu

A kormány állategészségügyi operatív törzset hoz létre, amely összehangolja a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben résztvevő hatóságok, védelmi és biztonsági szervezetek munkáját - jelentette be az agrárminiszter közösségi oldalán pénteken.

Nagy István videóbejegyzésében elmondta: a törzs szombaton is ülésezik, és dönt a további szükséges intézkedésekről.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 

folyamatosan dolgoznak a járvány elleni védekezésben az állategészségügyi hatóságok és a védekezést segítő rendvédelmi dolgozók, az egész országban vizsgálják az állattartó telepeket, a fogékony állatokat és a betegség terjedését.

Mivel ez egy valóban rendkívül ragadós vírus, szorosan együttműködünk a szomszédos országokkal és nemzetközi állategészségügyi szervezetekkel is - hangoztatta a miniszter.

Nagy István kitért arra, hogy a fertőzésben továbbra is négy szarvasmarhatelep érintett, újabb fertőzött állatokat és telepeket mostanáig nem azonosított a hatóság.

"Teljes figyelmünkkel és erőnkkel azon vagyunk, hogy megállítsuk a vírus terjedését. Mivel egy olyan vírusról van szó, ami nagyon könnyen, akár a széllel is terjed, ez nem könnyű feladat" - fogalmazott.

A fertőzött telepeket lezárták, kényszervágásokat hajtottak és hajtanak végre, a kijelölt zónákban szigorú hatósági intézkedések vannak érvényben - ismertette.

Fertőtlenítő kapukat állítottak fel, vakcinázzák az állatokat, döntöttek a közelgő állatvásárok és állatkiállítások törléséről. 

Győr-Moson-Sopron vármegyéből, valamint Komárom-Esztergom vármegye komáromi, tatai és esztergomi járásából az állatok kizárólag azonnali vágásra szállíthatók ki a belföldi kijelölt vágóhidakra, megtiltják a külföldről érkező és oda tartó, fogékony állatok átszállítását Győr-Moson-Sopron vármegyén, illetve Komárom-Esztergom három érintett járásán 

- sorolta az intézkedéseket a miniszter.

Nagy István megerősítette: a kormány elkötelezett a kárt szenvedett gazdák megsegítésében, mindent megtesznek a járványt megfékezése és a károk csökkentése érdekében.

"Ehhez azonban minden állattartó és állampolgár felelős együttműködésre van szükség, működjünk együtt e nagy baj megelőzésében" - hangoztatta az agrárminiszter.

Forrás: MTI 

Képforrás: magyarjelen.hu

A bábolnaiak és a térségben élők, a közösségi média adta lehetőségekkel élve, újra tiltakoznak. A száj- és körömfájás járvány miatt Bábolna közigazgatási területén földelik el az elpusztult szarvasmarhák tetemeit, ezért már a hét elején megfogalmazták, nem tartják megfelelő helyszínnek a várost, majd azt kérték, hogy a szállítást állítsák le.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei dunakiliti és a darnózseli telep tetemei nem Jánossomorjára, hanem az ATEV Zrt. bábolnai telepére kerülnek. A száj- és körömfájás járvány kezelésével kapcsolatos fejleményekről még kedden Nagy István agrárminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit.

Ezt követően felpörögtek az események, Bábolna, illetve a környék településeinek önkormányzatai határozatot fogadtak el, és indokaikat, kérdéseiket eljuttatták az illetékes hatóságokhoz. Mivel a szerda délelőtti egyeztetést követően sem kaptak számukra megfelelő válaszokat, ezért aznap délutánra „békés, de határozott” demonstrációt hirdettek a bábolnai önkormányzati képviselők. A félpályás útlezáráshoz a banaiak és az ácsiak is csatlakoztak.

Tudni kell azt is, a száj- és körömfájás járvány kitörésekor először leölt 1700 szarvasmarha tetemét is Bábolna határában földelték el. Most pedig újabb 3500-3600 állatról van szó.

Csütörtökön este Friderics Cecília, a Bábolnához közeli, Győr-Moson-Sopron vármegyei Nagyszentjános polgármestere videóban jelentkezett be, és a helyi közösségek, illetve gazdálkodók nevében felszólította az állategészségügyi és járványügyi hatóságokat, hogy állítsanak fel azonnali hatállyal fertőtlenítési pontokat azon az útvonalon, ahol Dunakilitiről és Darnózseliről a leölt állatokat Bábolna környékére szállítják. Kérték, hogy minden lecsatlakozási útvonalon hozzák létre ezeket a fertőtlenítési pontokat. Kérték továbbá, hogy az állati lerakó környékén állítsanak fel 24 órás őrzőszolgálatot és gondoskodjanak arról, hogy a dögevő állatok, madarak ne férjenek hozzá az állattetemekhez.

A száj- és körömfájás járvány miatt több hétvégi program is elmarad

„Sajnálattal kell tájékoztatnunk Önöket, hogy Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatóját követően ismét csak a sajtóból értesültünk róla: a döntéshozó hatóságok változatlanul ragaszkodnak eredeti elképzeléseikhez – mindez annak ellenére, hogy Bábolna és a környező települések vezetői megalapozott, szakmai érveken nyugvó tiltakozást fogalmaztak meg a tervezett lépésekkel szemben. Kérdéseinkre továbbra sem kaptunk megnyugtató válaszokat” – ezt már a bábolnai önkormányzat írta pénteken Facebook-oldalán. Hozzátették:

Számunkra elfogadhatatlan, hogy egy ilyen horderejű ügyben a helyi közösséget és az önkormányzatot nem partnerként, hanem puszta szemlélőként kezelik. A városvezetés a testületi gyűlés tagjaival közösen továbbra is folyamatosan dolgozik azon, hogy a bábolnaiak érdekeit képviselje és a döntéshozók figyelmét felhívja arra: a helyiek hangja számít!

A száj- és körömfájás járvány miatt számos program elmaradt a hétvégén, így például a Gerecse 50 teljesítménytúra, a bábolnai sonkafesztivál, és a Komáromba, illetve Ácsra meghirdetett szemétszedési akció is.

Forrás: kemma.hu

Képforrás: Flajsz Péter / Forrás: 24 Óra

A kormány betiltaná a laboratóriumi hús előállítását és forgalmazását Magyarországon. A parlamenti vitán Nagy István agrárminiszter azzal érvelt, hogy a műhús gyártása eltávolítja az élelmiszer-termelést a termőföldtől, ami szerinte gyökértelenséghez vezet. Miközben a tilalom támogatói a hagyományos gazdálkodást védik, a tudósok egy része szerint a laborhús fenntarthatóbb megoldás lehet a jövőben.

Megkezdődött szerdán a műhústörvény vitája az Országgyűlésben. A Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által a napokban benyújtott javaslat a laboratóriumi hús gyártásának és forgalmazásának teljes hazai betiltásáról szól.

„A műhús egy csinálmány, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás a termőföldhöz kötődjön, mert ez jelenti a hagyományainkat és a kultúránkat.” Nagy István agrárminiszter – a tervezet előterjesztőjeként – e vállaltan elfogult szavakkal érvelt A műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról című törvényjavaslat elfogadása mellett szerdán a Parlamentben. A héten ugyanis megkezdődött a laboratóriumi hús – azaz a műhús – hazai gyártásának és forgalmazásának betiltásáról szóló jogszabály vitája az Országgyűlésben.

Forrás: mfor.hu

Képforrás: 5percangol.hu