Március 10-től folyamatosan érkeznek a NAV-tól a gépjárműadóval kapcsolatos határozatok. A befizetési határidő április 15. A több, mint 3,3 millió érintett közül elsőként azok kapják meg a határozatot, akik letöltötték a NAV-Mobilt.

A határozatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikusan (cégkapura, vagy hivatali-, illetve személyes tárhelyre) küldi mindenkinek, akinek van elektronikus elérhetősége. Akiknek nincs, azok postán kapják meg a papírokat.

Nem kapnak határozatot azok, akiket egész évre adómentesség illet meg, és ez a NAV nyilvántartásából megállapítható. Ilyenek például az egyházi jogi személyek, a GJADO-adatlapot benyújtó civil szervezetek. Nem kapnak levelet azok sem, akiknek mindegyik gépjárműve adómentes.

A gépjárműadót egyösszegben, április 15-ig kell befizetni.

A természetes személyeknek (magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő) a gépjárműadó befizetése a NAV-Mobil Gépjárműadó-menüpontjában vagy a határozatban szerepelő link használatával pillanatok alatt teljesíthető Ügyfélkapu+-os vagy DÁP-azonosítás után.

Forrás: Nav

Képforrás: eztnezd.net

A Yettel Magyarország is szerepel a Demján Sándor Program keretein belül a “Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program szállítói körében

A Yettel Magyarország hivatalos szállítóként csatlakozott a Demján Sándor Program “Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programhoz, amelynek célja, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozások számára ingyenes, professzionális weboldalkészítési és digitalizációs megoldásokat biztosítson. A program lehetőséget kínál a vállalkozások számára, hogy pályázati úton, önerő nélkül, állami támogatással építsék ki online jelenlétüket és fejlesszék e-kereskedelmi tevékenységüket.

A kis- és középvállalkozások (KKV-k) online jelenléte egyre fontosabb szerepet kap a versenyképesség megőrzésében. A BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentés 2024-es adatai alapján a mikrovállalatok 96%-a használ internetet, azonban a honlappal rendelkező cégek aránya mindössze 35%. Ez jelentős különbséget mutat a 10+ fős vállalatok esetében, ahol a digitális jelenlét már közel 90%-os, és a honlapok szerepe kulcsfontosságú.

A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a vállalatok kénytelenek alkalmazkodni a változó fogyasztói szokásokhoz: miközben a statikus honlapok továbbra is fontosak, az interaktív közösségi oldalak – amelyek a cégek számára közvetlen kapcsolatot biztosítanak az ügyfelekkel – egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalati kommunikációban. A vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy a digitális jelenlétük teljes körű legyen, és ne csak a weboldalak, hanem a közösségi média felületek is szerepeljenek a kommunikációs stratégiában. Mivel az ügyfelek egyre inkább a közösségi oldalakon tájékozódnak, a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ehhez a digitális környezethez, hogy sikeresen érjék el célközönségüket. Az online jelenlét folyamatos fejlesztése elengedhetetlen a piacon való érvényesüléshez, és ahogy a kutatási adatokból is látszik, még számos lehetőség rejlik a további előrelépésben.

A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program egy utalványrendszerű támogatási kezdeményezés, amely lehetővé teszi, hogy a mikro-, kisvállalkozások és egyéni vállalkozók – amennyiben megfelelnek a pályázati feltételeknek – professzionális honlapkészítők szolgáltatásait vegyék igénybe. A programot a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. bonyolítja le, a támogatás mértéke pedig akár 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is lehet, amely teljes egészében fedezi a vállalkozások online megjelenésének kiépítését.

A Yettel Magyarország, mint megbízható digitális partner, segíti a vállalkozásokat az online térbe való belépésben vagy jelenlétük erősítésében. Szolgáltatásai révén az ügyfelek egy korszerű, mobilbarát és keresőoptimalizált weboldalt kapnak, vagy továbbfejleszthetik oldalukat például webshoppal, amely növeli ügyfeleik elköteleződését és versenyelőnyt biztosít számukra a digitalizálódó piacon. A Yettel által kínált és biztosított megoldások teljes mértékben felhasználóbarátak,  a voucher beváltásától a technikai kivitelezés minden részletét, beleértve az arculati, tartalmi egyeztetéseket a cég átvállalja és intézi, így az ügyfeleknek több lehetőségük nyílik a vállalkozásuk növekedésére koncentrálni.

A programban részt vevő vállalkozások, amelyek nyertes pályázattal és érvényes támogatói okirattal rendelkeznek, egyszerűen igénybe vehetik a Yettel kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásait az utalványkód beváltásával. A jelentkezési folyamat már elérhető, de a támogatási keretösszeg korlátozott. További információk a Yettel Magyarország weboldalán, valamint a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. weboldalán érhetők el. 

Forrás: Yettel Magyarország

Képforrás: fmkik.hu

A korábbi évekhez hasonlóan a cégek többsége 2024-ben is megvalósította az ígért bérfejlesztést, sőt, végül többen emeltek a fizetéseken, mint ahányan eredetileg tervezték. Az idei évre vonatkozó prognózisokban azonban már szerényebb tervek láthatóak: tízből csak hat munkáltató kalkulál emeléssel, átlagosan 8,4%-ossal – derült ki a Profession.hu friss munkáltatói felméréséből.

A magyarországi vállalatok idei évre vonatkozó bérfejlesztési terveit vizsgálta legfrissebb kutatásában a Profession.hu. Az állásportál januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről.

Tavaly 10 százalékponttal többen emeltek a béreken, mint ahányan tervezték

Januárban a cégek 60%-a nyilatkozta, hogy béremelést tervez 2025-ben. „Idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az esztendő során várhatóan ennél még többen lesznek. A tavalyi eredményeket nézve például +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, vagyis végül a válaszadók 73%-a döntött a fizetésemelés mellett” – hívja fel a trendre a figyelmet Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Az átlagnál magasabb arányban vannak a fizetésemelést tervező vállalatok között a 10 milliárd forint feletti árbevételű társaságok. Összességében elmondható, hogy a nagyobb cégek nagyobb arányban terveznek béremelést idén, de alacsonyabb mértékben, mint a bérfejlesztő kisebb méretű cégek.

Átlagosan 8,4%-os béremeléssel kalkulálnak a munkáltatók

Bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen került sor a fizetések emelésére, annak mértéke végül a tervezett 12,5%-nál kisebb lett (átlagosan 10,1%), az idén pedig még ennél is szerényebbel kalkulálnak a munkáltatók (átlagosan 8,4%). A 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 főnél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5%-os, míg a kelet-magyarországi (átlag 10,4 %) és a kizárólag fizikai munkát végzőket (átlag 11,6%) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.

„A korábbi évek tapasztalatai alapján az aktuális vállalati előrejelzésekből látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni. A munkavállalók részéről azonban erősebb az igény a fizetésemelésre, de tízből hatan már most úgy vélik, hogy ennek mértéke elmarad majd az elvárásuktól. Ez nagy kihívást fog jelenteni a munkaerőpiaci szereplők számára” – mondta Dencső Blanka.

Azoknál a cégeknél, ahol tavaly volt és idén is várható bérfejlesztés, 11%-a magasabb, 51%- a pedig alacsonyabb mértékű fizetésemeléssel számol az előző évhez képest. A bérfejlesztéssel tervező munkáltatók körében tízből hét helyen általános, a cég egészére vonatkozóan számolnak az emeléssel.

Egyre kevesebben terveznek a béren kívüli keretösszeg bővítésével

Folyamatosan csökken azon munkáltatók aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét. Több mint ötödük (22%) viszont emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban 29%, 2024-ben 25% volt), mégpedig átlagosan 7%-kal. A túlnyomó többség (73%) viszont nem fog változtatni. A Profession.hu felmérése a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okokra is kitért: a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását (74%), illetve az új szakemberek megszerzését (30%) jelölték meg. Az emeléssel – az elmúlt két évhez hasonlóan – az inflációt és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet kívánják kompenzálni – ez utóbbit az előző évhez képest most 7%-kal többen említették. A vállalatok 4%-a ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8%-kal.

Forrás. Profession.hu

Képforrás: Hitelforum.hu

A 2025-ös költségvetést megalapozó törvény hozott pár olyan új lépést, amely a kormány reményei szerint szigorítja az önkormányzati gazdálkodást és az önkormányzati finanszírozást is átláthatóbbá teszi - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője hétfőn, Gödöllőn.

Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett és a Konrad-Adenauer-Stiftung Alapítvány által támogatott, az önkormányzatok 2025. évi költségvetési kilátásaival és fejlesztéspolitikai lehetőségeivel foglalkozó konferencián arról beszélt: az idei költségvetés által bevezetett gazdálkodási szigorítások egyike a faktorálás megtiltása a helyhatóságok számára.

Hozzátette, egy másik szigorítás az adatszolgáltatási rendszert érinti, amelyet a kincstár felé kell majd ezután teljesítenie az önkormányzatoknak.

A harmadik, hogy a fejlesztési célú támogatások körében az 50 millió forint feletti támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható - fűzte hozzá a miniszter.

Forrás: mti.hu