– Két vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre beérkezett jelentkezések száma 2024 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb emelkedés Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Fejér vármegyékben történt. Az elérhető állások száma az elmúlt másfél évhez hasonlóan továbbra is csökken év-év összehasonlításában, de már csak 2,9%-kal marad el a tavalyitól – mutatott rá a Profession.hu aktuális negyedéves jelentése.

Mérséklődnek a kilengések a hazai munkaerőpiacon, közelít egymáshoz a munkaerő-kereslet és -kínálat. Míg tavaly ilyenkor 44%-ot nőtt az álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma 2022 azonos időszakához képest, addig most csak 17%-ot az előző évihez mérten. Ezzel párhuzamosan 2,9%-kal kevesebb álláslehetőséget publikáltak az ország leglátogatottabb tematikus állásportálján – ez szintén mérsékeltebb különbség a 2023-ban kimutatott 23%-os csökkenéshez viszonyítva.

„Az elmúlt két és fél év alatt nőtt a foglalkoztatottak száma és emelkedett a munkanélküliségi ráta is a KSH adatai alapján^[1]. Ezzel párhuzamosan a 2022-ben tapasztalt jelentős munkaerőigény folyamatos visszarendeződése zajlik, az akkori kimagasló álláshirdetési számokat egy alacsonyabb, stagnáló toborzási ütem váltotta fel a munkaadói oldalon, az álláskeresők azonban aktívabbak. A jelentkezési trendeket elemezve látható, hogy a bérmegjelölés jelentős hatással van a jelentkezők számára (pl. ebben a negyedévben 35%-kal több jelentkező érkezett azokra a gépszerelőt kereső hirdetésekre, amelyekben szerepel az elérhető fizetés)” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Minimálisan csökkent a meghirdetett állások száma egy év alatt

2024 második negyedében az ország egész területén átlagosan 2,9%-kal csökkent az álláshirdetések száma az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben Veszprém vármegyében lassult a toborzás volumene, ahol 21%-kal kevesebb betöltésre váró állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 16%-os csökkenéssel, majd Komárom-Esztergom (-13,2%), Nógrád (-10%), Győr-Moson-Sopron (-9,9%) és Bács-Kiskun vármegye (-9,1%). Kétszámjegyű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,4%), Békés (16,8%), Hajdú-Bihar (15,6%), Jász-Nagykun-Szolnok (15,6%), valamint Vas vármegye (12,2%) esetében látható.

A különböző szakmák közül a leglátványosabb növekedést a közigazgatásban (40,5%) és a vendéglátás, idegenforgalomban (39,6%) feladott álláshirdetések száma produkált a vizsgált időszakban, csökkenést pedig a mezőgazdaság, környezet (-24,1%), a mérnök (-14%) és a gyártás, termelés (-13%).

Csak két vármegyében csökkent az állásra pályázók száma

Országos szinten kétszámjegyű emelkedés volt az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámban a IT üzemeltetés, telekommunikáció (40,3%), a közigazgatás (36,9%), a cégvezetés, menedzsment (35,3%), az IT programozás, fejlesztés (31%), az adminisztráció, asszisztens, irodai munka (23,7%), a szállítás, beszerzés, logisztika (23,7%), a marketing, média, PR (23,3%), a szakmunka (20,9%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (17,7%), a mérnök (17,1%), az építőipar, ingatlan (17%), a fizikai, segéd, betanított munka (16,1%), a HR, munkaügy (13,5%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (12,7%), valamint az értékesítés, kereskedelem (11,5%) kategóriákban hirdetett pozícióknál az előző év második negyedévéhez képest.

„A vármegyénként elérhető lehetőségek nagyon eltérőek az országon belül, lokációtól függően változik, hogy találkozik-e a kereslet és a kínálat” – mondta Tüzes Imre. „Ennek kiegyenlítésére bizonyos szakmák esetében kézenfekvő megoldás lehet a home office engedélyezése, amit sok cég felismert és ez tetten is érhető a Profession.hu-n aktivált hirdetésekben. A bérek feltüntetése mellett ezzel a lehetőséggel is versenyelőnyre tehetnek szert a munkáltatók a többi hirdető között, és akár az ország távolabbi pontjából is szerezhetnek értékes munkaerőt. Ahol pedig nem megoldható a távoli munkavégzés, a cég utazási támogatással segítheti az ingázó kollégákat, amely információ szintén vonzó lehet a távolabb lakó álláskeresőknek” – tette hozzá a szakember.

Békés (-1,3%) és Nógrád vármegye (-9,4%) kivételével mindenhol nőtt az álláskeresői jelentkezésének száma, a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok (61,7%), Heves (34,7%) és Fejér (33,4%) vármegyékben.

^[1] KSH: https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/fem/fem2405.html

Forrás: Profession.hu

Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek sokat profitált eddig is a kétoldalú együttműködésből, így a felek készen állnak a kapcsolataik további fejlesztésére - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterével, Abdalláh bin Tuk ál-Marrival közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 8 százalékkal bővült, és idén eddig a magyar export újabb 18 százalékos emelkedést produkált, ami jól mutatja, hogy a hazai vállalatok piacra lépése egyre sikeresebb a közel-keleti országban.
    Ennek kapcsán üdvözölte, hogy mezőgazdasági együttműködési megállapodást írtak alá, amely további lehetőségeket teremthet a magyar élelmiszeripari termékek és technológiák kivitelére az Egyesült Arab Emírségekben.
    Leszögezte, hogy az együttműködés szélességét demonstrálja, hogy emellett az űrkutatás területén is megállapodást írt alá a két ország, amely elősegíti majd a magyar űrhajósprogram nemzetköziesítését.
    Kitért arra a zászlóshajó-projektre is, amelynek keretében új negyed épül a Rákosrendező vasútállomás környékén, ez a fejlesztés szavai szerint új lendületet ad Budapest fejlődésének.
    "Új, modern, zöld, fenntartható városrész épül majd a rákosrendezői vasútállomás környékén, ahol ma elhagyott, romos ipari terület éktelenkedik. Ezt a területet újjáélesztjük, visszaadjuk a budapestieknek, visszaadjuk a magyar embereknek. Összetett, sport-, turisztikai, lakossági, gazdasági, üzleti funkciókkal rendelkező, új, modern zöld városrész jön ott majd létre" - közölte.
    "A terület rendezési és kármentesítési munkálataira vonatkozó közbeszerzési előkészítési munkák már zajlanak (...) Az a cél, hogy az idei esztendőben már szeptemberben át tudjuk adni a területet a fejlesztő számára fejlesztésre alkalmas állapotban - tette hozzá.
    Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a világgazdaság növekedésével párhuzamosan az energiaigény is nő, s ez a folyamat csak gyorsulni fog a következő időszakban. "És arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ezt majd környezetkímélő módon, hatékonyan és olcsón kiszolgálni, a válasz egyértelműen a nukleáris energia" - szögezte le.
    Tudatta, hogy ezért abban is megegyeztek, hogy magasabb szintre léptetik a két ország kutatási, szakmai, oktatási és képzési együttműködését, valamint együtt fognak működni a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen.
    "Magyarország nagyon jól járt eddig is az Egyesült Arab Emírségekkel történő együttműködéssel, ezért az együttműködést tovább fejlesztjük" - mondta.
    A miniszter kitért arra is, hogy az emberiség most a veszélyek korát éli, a világ számos súlyos biztonsági kihívással szembesül, ez pedig az ismételt blokkosodás irányába tolja a nemzetközi politikát. Kiemelte, hogy ez a trend élesen ellentétes hazánk érdekeivel, így a kormány ehelyett a konnektivitás erősítését szeretné látni.
    "Mindkét ország közvetlen környezetében biztonsági válságok zajlanak, s mi mindketten olyan államok vagyunk, amelyek békét akarunk, de nemcsak békét akarunk, hanem beszélünk is a béke fontosságáról, és fel is lépünk ennek érdekében" - hangsúlyozta.
    "És mi nagyra becsültük az Egyesült Arab Emírségek bölcs, visszafogott, mérsékelt és felelősségteljes viselkedését, amellyel rendkívül fontos stabilizáló szerepet játszik a közel-keleti térségben" - jegyezte meg.
    Érintette a háborús konfliktusok okozta rendkívüli gazdasági nehézségeket is, és leszögezte, hogy a béke megteremtése, a fegyveres konfliktusok lezárása igen komoly gazdasági érdek is.
    Példaként említette a gázai válság egyik fontos következményét, a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás terrortámadások miatti veszélybe kerülését.
    "Ez egy újabb olyan jelenség, amely az európai gazdaságban árfelhajtó hatással bírhat, mert a hosszabb szállítási útvonalak, a hosszabb szállítási idő, a dráguló szállítási költségek mind-mind áremelkedéshez, gazdasági nehézségekhez vezetnek" - jelentette ki.
    "Az Egyesült Arab Emírségek és a térség országainak erőfeszítéseit nagyra becsüljük annak érdekében, hogy helyreállítsák a tengeri kereskedelem szabadságát és biztonságát a Vörös-tengeren, ami egyértelmű európai és egyértelmű magyar érdek is" - fűzte hozzá.

Tavasz végére datálható az alkalmi munkák szezonjának kezdete: május második felétől látványosan gyarapszanak az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések – derül ki a Profession.hu elemzéséből.

Az adott időre, határozott munkaviszonyra vonatkozó foglalkoztatási forma a leggyakrabban a betanított munka és a felszolgáló, pincér, pultos állásoknál fordulnak elő, amelyekre ilyenkor keresnek a legintenzívebben munkaerőt a nyári időszakra vonatkozóan. Ebben a két szakmai kategóriában az idén meghirdetett alkalmi álláslehetőségek 65%-át mind májusban aktiválták a toborzó vállalatok a Profession.hu-n keresztül.

Szintén bevett gyakorlat még a gépjárművezető, sofőr, futár, a bolti eladó, pénztáros, az anyagmozgatás, rakodás, valamint a takarítás, tisztítás területén is, hogy állandó alkalmazottak helyett rövidebb, meghatározott időszakra keresnek embert.

Messze a legtöbb alkalmi munkára vonatkozó hirdetést a fővárosban toborzó cégek adták fel: az összes ilyen hirdetés 51%-a vonatkozik budapesti munkavégzésre.

A teherszállító, sofőr, futár szakmáknál volt a legmagasabb az egy hirdetésre eső jelentkezési szám

A munkavállalók oldaláról elemezve az adatokat elmondható, hogy a teherszállító, sofőr, futár, a telefonos ügyfélszolgálat, az építő munka, földmunka, az idegenvezető, a rendezvények, a hajós munka, az animátor, az anyagmozgatás, rakodás, a festő, mázoló és az online marketing esetében volt a legmagasabb az egy hirdetésre eső jelentkezések száma.

A legtöbb alkalmi munkás jelentkezés összességében a fővárosi munkavégzésre vonatkozó álláshirdetésekre érkezett be (67,5%). Az egy hirdetésre jutó átlagos jelentkezésszám vármegyei bontásban pedig a következőképpen alakult az alkalmi munkák terén: Baranya vármegye (11%) vezeti a sort, amelyet Hajdú-Bihar (9,2%), Jász-Nagykun-Szolnok (8,2%), majd Csongrád-Csanád (7,5%) és Tolna vármegye (7%) követ; a sort Békés vármegye zárta.

Diákoknak szóló idénymunkák

Az alkalmi munkákra jellemző tendencia egybeesik a diákoknak szóló lehetőségek mozgásával, amelyek számossága szintén májusban szokott tetőzni. A diákokat megcélzó hirdetésekben idén a szakmunka, a vendéglátás és az adminisztráció területén volt a legnagyobb a kínálat: ebből a három főkategóriából az ilyen típusú hirdetések 47%-a került ki.

Jól látható az egy hirdetésre jutó jelentkezési számokból, hogy a legnagyobb népszerűségnek a szakmunka számít a diákok körében: az itt feladott hirdetésekre jutott az összes idei jelentkezés   18%-a. Ezt az adminisztráció, a fizikai, segéd, betanított munka, majd a vendéglátás követi, de a jelentkezések szempontjából legnépszerűbb öt terület között szerepel még a marketing is.

A legintenzívebben Budapesten keresik a diákmunkásokat (az összes ilyen hirdetés fele a fővároshoz köthető). A vármegyék sorrendjét Pest vezeti (16,7), amelyet Győr-Moson-Sopron (5,6%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (3,8%) követ, majd Fejér vármegye (3,3%); a sort pedig Nógrád vármegye zárja a diákmunkára vonatkozó álláshirdetések 0,1%-ával.

„Legfrissebb országos kutatásunk rámutatott, hogy a jelenlegi 16-22 évesek jelentős többsége (88%) rendelkezik valamilyen munkatapasztalattal, sőt minden második fiatal már teljes állásban is kipróbálta magát a munkaerőpiacon. A legtöbbjük (43%) azért kezdett el dolgozni, mert gyűjtött valamire. Ez a motiváció a korábbi generációkéhoz képest átalakult: a már tapasztalattal rendelkező munkavállalók pályájuk elején többnyire a megélhetésük finanszírozása miatt vállalták el első állásukat (58%)” – mondta el a kutatás eredményeiről Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A karrierjének tudatos elindítása céljából a fiatal válaszadók 24%-a, míg szülői javaslatra 11%-a állt munkába, de a kortársak is hatással lehetnek a pályakezdésre: 12%-uk a dolgozó barátok mintájára vágott bele a pénzkeresésbe” – tette hozzá a Profession.hu szakembere.

2024 első negyedében a diákmunkások bérigénye (azon bérigények összesítése alapján, ahol havi fizetésre vonatkozó elvárást adtak meg a jelentkezők) átlagosan havi nettó 260 000 forint volt, amely átlag összeg az előző év azonos időszakához képest bő 20 000 forintot nőtt. Az országos átlagnál Zala, Vas, Veszprém és Nógrád vármegyékben magasabb ez az elvárás a fiatalok részéről, Békés vármegyében pedig a legalacsonyabb átlag 164 000 forinttal.

Forrás: Noguchi x

A nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózására – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra. Sőt, esetükben igénybe vehető a 25 év alattiak kedvezménye is.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 24T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, miszerint az arra jogosult fiatalnak havi 576 601 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Ez az adóalapból levonható kedvezmény 2024-ben havonta maximum 86 490 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2025. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony tartama, jellege és a munkavégzés helye nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, de jó ha szerepel benne. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 266 800 forint.

Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága