Gazdaság
Új csúcson az önkéntes pénztárak taglétszáma
Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összesített taglétszáma immár meghaladja a 2,1 millió főt, a nyugdíjcéllal takarékoskodók vagyona új csúcsot ért el, az egészségkasszák pedig továbbra is szinte mágnesként vonzzák az öngondoskodókat.
Az idei második negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának látványos gyarapodása, a tagok összesített megtakarításainak értéke így június végére már felülmúlta a 2,1 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 346 milliárd forint, azaz bő 19 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám – alapvetően az egészségpénztárak létszámgyarapodásának köszönhetően – szintén bővült, így immár meghaladja a 2,1 millió főt.
„Az elmúlt több mint egy évtizedben nem tapasztaltunk olyan magas egyéni befizetést a nyugdíj- és egészségkasszákba, mint amit az első félév hozott, de a munkáltatói hozzájárulások is sok éve nem látott magasságba emelkedtek. Mindez azt eredményezte, hogy 10 év alatt megduplázódtak az első félévi befizetések a nyugdíjpénztárakban és az egészségpénztárakban egyaránt” – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
Többet tesznek félre idős korukra a nyugdíjpénztári tagok
Az április-júniusi időszakban is kitartott az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése, így a negyedév végén – 20 százalékot közelítő év/év emelkedéssel – már 2,04 ezer milliárd forinton állt ez a mutató. Ezzel a pénztárak által kezelt megtakarítások összege ismét új csúcsot állított be.
A vagyongyarapodásból a tagi és munkáltatói befizetések, illetve a pénztári hozamok is kivették a részüket.
A pénztárak a második negyedévben 2,64 százalék becsült hozamot értek el, a nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán pedig 21 milliárd forintot tettek ki, bő 20 százalékkal felülmúlva 2023 hasonló időszakának értékét. E látványos növekedésnél kisebb mértékben, de a munkáltatók hozzájárulásai is bővültek, év/év alapon 2,6 százalékkal, ami viszont negyedéves összehasonlításban több mint 16 százalékos pluszt jelent. Mindezek eredményeként a munkavállalók a nyugdíjpénztári bevételek növekvő részét, 63,5 százalékát adták a második negyedévben.
Az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága újabb csúcsot ért el a teljes tagság viszonylatában: ez az időszak végén 1,96 millió forintot tett ki, mintegy 21 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi értéket. Megjegyzendő, hogy a nyugdíjhoz közel álló, régebb óta öngondoskodó pénztártagok megtakarításai ennek többszörösét mutatják.
„A kedvező tendenciák mellett megfigyelhető, hogy a nyugdíjpénztári taglétszám, így a nyugdíjcélú öngondoskodás – a kívánatos folyamatos növekedés helyett – kis mértékű apadással stagnál. Ez a munkáltatói szerepvállalás csökkenésével függ össze, hiszen épp az a korosztály megy most nyugdíjba, és ezzel lép ki a tagságból, amelynek a belépését korábban az erős munkaadói részvételt ösztönző, kedvező állami adózási körülmények befolyásolták. Az adó- és járulékkedvezmények fokozatos kivezetése szinte közvetlenül vonta maga után a munkáltatók nyugdíjcélú juttatásainak elmaradását, ami pedig szintén közvetlenül a belépők számának csökkenését eredményezte” – kommentálta az adatokat Mohr Lajos.
Újabb tízezrek léptek be az egészségpénztárakba
Az önkéntes egészségpénztárak tagsága ugyanakkor továbbra is kitartó növekedést mutat, a második negyedév végén már több mint 1,06 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 53 ezerrel bővült a létszám.
Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 87 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben közel 14 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem kétszeresével, 26 százalékkal növelték befizetéseiket.
„Az egészségpénztári tagság és vagyon növekedése egyrészt a színvonalas, kiszámítható magánegészségügyi szolgáltatások iránti igények erősödésének, másrészt pedig a magánszolgáltatások drágulásának tudható be – e körülmények között egyre többen keresik, hogy hogyan oldhatnák meg optimálisan a szolgáltatások finanszírozását. Ez alapvetően minden munkavállalói korosztályra érvényes, azonban – a nyugdíjcélú megtakarításoktól eltérően – itt a fiatalabb generáció is érzi az egészségüggyel kapcsolatos mindennapi kihívásokat, így a belépők között nagyobb arányban képviseltetik magukat” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségpénztári megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel. A második negyedévben a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 44 százalék), míg a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 22, életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig bő 9 százalékkal költöttek többet a tagok.
Forrás: Noguchi
júliusban 6,4 százalékra gyorsult az ingatlanok éves drágulási üteme
Júliusban az ingatlan.com lakásárindexe alapján 6,4 százalékra gyorsult az ingatlanok éves drágulási üteme Magyarországon, míg idén januárban még csak 1,6 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára éves összevetésben - közölte az ingatlan.com csütörtökön az MTI-vel.
Hozzátették, hogy az elmúlt 12 hónapban a Szegedet és Debrecent is magában foglaló dél-alföldi és észak-alföldi régió ingatlanai értékelődtek fel a legnagyobb mértékben. Ezekben a vármegyékben 8,1-8,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak tavaly júliushoz képest. A legalacsonyabb ütemű - csaknem 3 százalékos - áremelkedést Pest vármegyében figyelték meg.
A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy a lakásárak emelkedése már a lakásvásárlást tervezők számára is egyértelművé vált, ezért sokan a kivárás helyett inkább a piacra léptek. Az ingatlanhirdetési portálon az eladó lakóingatlanokra érkező több mint 260 ezer júliusi érdeklődés az év egyik legerősebb hónapját vetítette előre, amit a lakásárak gyorsuló drágulása is visszaigazolt.
Arra is kitértek, hogy július végén a fővárosban 1,02 millió forint volt az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. A legdrágább városrész az V. kerület, ahol 1,8 millió az átlagos négyzetméterár, a másik véglet Soroksár, ahol 700 ezer forintnál olcsóbban kínálják a lakóingatlanok négyzetméterét. A legnagyobb lakáskínálattal rendelkező kerületek közül a VIII.-ban, a XI.-ben, a XIII.-ban és a XIV.-ben 970 ezer és 1,2 millió forint között szóródnak az árak.
A vármegyeszékhelyek között Debrecenben a legmagasabbak az árak, átlagosan 815 ezer forintba kerül egy négyzetméter, majd Győr és Veszprém következik 786 ezer és 783 ezer forinttal. Kaposváron, Szolnokon, Miskolcon és Békéscsabán pedig 441 ezer és 479 ezer forintos átlagos négyzetméterárral számolhatnak a vevők, ugyanakkor Salgótarjánban még 300 ezer forint alatt vannak az átlagárak.
Közölték, a tempós lakásdrágulás és a kiadó lakások iránti intenzív kereslet a befektetőket is visszacsábíthatja az ingatlanpiacra, ami újabb lendületet adhat a szektornak. "A befektetők visszatérésével az ingatlanfejlesztők lakásépítésbe vetett hite is helyreállhat, ami még tovább dinamizálhatja a piacot, és hosszabb távon a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat" - fogalmazott Balogh László az ingatlan.com közleményében.
Forrás: Ingatlan.com, MTI:hu
Beindult az alkalmi munkák szezonja, sok diákot is keresnek a vakáció idejére
Tavasz végére datálható az alkalmi munkák szezonjának kezdete: május második felétől látványosan gyarapszanak az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések – derül ki a Profession.hu elemzéséből.
Az adott időre, határozott munkaviszonyra vonatkozó foglalkoztatási forma a leggyakrabban a betanított munka és a felszolgáló, pincér, pultos állásoknál fordulnak elő, amelyekre ilyenkor keresnek a legintenzívebben munkaerőt a nyári időszakra vonatkozóan. Ebben a két szakmai kategóriában az idén meghirdetett alkalmi álláslehetőségek 65%-át mind májusban aktiválták a toborzó vállalatok a Profession.hu-n keresztül.
Szintén bevett gyakorlat még a gépjárművezető, sofőr, futár, a bolti eladó, pénztáros, az anyagmozgatás, rakodás, valamint a takarítás, tisztítás területén is, hogy állandó alkalmazottak helyett rövidebb, meghatározott időszakra keresnek embert.
Messze a legtöbb alkalmi munkára vonatkozó hirdetést a fővárosban toborzó cégek adták fel: az összes ilyen hirdetés 51%-a vonatkozik budapesti munkavégzésre.
A teherszállító, sofőr, futár szakmáknál volt a legmagasabb az egy hirdetésre eső jelentkezési szám
A munkavállalók oldaláról elemezve az adatokat elmondható, hogy a teherszállító, sofőr, futár, a telefonos ügyfélszolgálat, az építő munka, földmunka, az idegenvezető, a rendezvények, a hajós munka, az animátor, az anyagmozgatás, rakodás, a festő, mázoló és az online marketing esetében volt a legmagasabb az egy hirdetésre eső jelentkezések száma.
A legtöbb alkalmi munkás jelentkezés összességében a fővárosi munkavégzésre vonatkozó álláshirdetésekre érkezett be (67,5%). Az egy hirdetésre jutó átlagos jelentkezésszám vármegyei bontásban pedig a következőképpen alakult az alkalmi munkák terén: Baranya vármegye (11%) vezeti a sort, amelyet Hajdú-Bihar (9,2%), Jász-Nagykun-Szolnok (8,2%), majd Csongrád-Csanád (7,5%) és Tolna vármegye (7%) követ; a sort Békés vármegye zárta.
Diákoknak szóló idénymunkák
Az alkalmi munkákra jellemző tendencia egybeesik a diákoknak szóló lehetőségek mozgásával, amelyek számossága szintén májusban szokott tetőzni. A diákokat megcélzó hirdetésekben idén a szakmunka, a vendéglátás és az adminisztráció területén volt a legnagyobb a kínálat: ebből a három főkategóriából az ilyen típusú hirdetések 47%-a került ki.
Jól látható az egy hirdetésre jutó jelentkezési számokból, hogy a legnagyobb népszerűségnek a szakmunka számít a diákok körében: az itt feladott hirdetésekre jutott az összes idei jelentkezés 18%-a. Ezt az adminisztráció, a fizikai, segéd, betanított munka, majd a vendéglátás követi, de a jelentkezések szempontjából legnépszerűbb öt terület között szerepel még a marketing is.
A legintenzívebben Budapesten keresik a diákmunkásokat (az összes ilyen hirdetés fele a fővároshoz köthető). A vármegyék sorrendjét Pest vezeti (16,7), amelyet Győr-Moson-Sopron (5,6%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (3,8%) követ, majd Fejér vármegye (3,3%); a sort pedig Nógrád vármegye zárja a diákmunkára vonatkozó álláshirdetések 0,1%-ával.
„Legfrissebb országos kutatásunk rámutatott, hogy a jelenlegi 16-22 évesek jelentős többsége (88%) rendelkezik valamilyen munkatapasztalattal, sőt minden második fiatal már teljes állásban is kipróbálta magát a munkaerőpiacon. A legtöbbjük (43%) azért kezdett el dolgozni, mert gyűjtött valamire. Ez a motiváció a korábbi generációkéhoz képest átalakult: a már tapasztalattal rendelkező munkavállalók pályájuk elején többnyire a megélhetésük finanszírozása miatt vállalták el első állásukat (58%)” – mondta el a kutatás eredményeiről Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A karrierjének tudatos elindítása céljából a fiatal válaszadók 24%-a, míg szülői javaslatra 11%-a állt munkába, de a kortársak is hatással lehetnek a pályakezdésre: 12%-uk a dolgozó barátok mintájára vágott bele a pénzkeresésbe” – tette hozzá a Profession.hu szakembere.
2024 első negyedében a diákmunkások bérigénye (azon bérigények összesítése alapján, ahol havi fizetésre vonatkozó elvárást adtak meg a jelentkezők) átlagosan havi nettó 260 000 forint volt, amely átlag összeg az előző év azonos időszakához képest bő 20 000 forintot nőtt. Az országos átlagnál Zala, Vas, Veszprém és Nógrád vármegyékben magasabb ez az elvárás a fiatalok részéről, Békés vármegyében pedig a legalacsonyabb átlag 164 000 forinttal.
Forrás: Noguchi x
Volt vármegye, ahol ötödével nőtt, míg máshol ennyivel csökkent a meghirdetett állások száma
– Két vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre beérkezett jelentkezések száma 2024 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb emelkedés Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Fejér vármegyékben történt. Az elérhető állások száma az elmúlt másfél évhez hasonlóan továbbra is csökken év-év összehasonlításában, de már csak 2,9%-kal marad el a tavalyitól – mutatott rá a Profession.hu aktuális negyedéves jelentése.
Mérséklődnek a kilengések a hazai munkaerőpiacon, közelít egymáshoz a munkaerő-kereslet és -kínálat. Míg tavaly ilyenkor 44%-ot nőtt az álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma 2022 azonos időszakához képest, addig most csak 17%-ot az előző évihez mérten. Ezzel párhuzamosan 2,9%-kal kevesebb álláslehetőséget publikáltak az ország leglátogatottabb tematikus állásportálján – ez szintén mérsékeltebb különbség a 2023-ban kimutatott 23%-os csökkenéshez viszonyítva.
„Az elmúlt két és fél év alatt nőtt a foglalkoztatottak száma és emelkedett a munkanélküliségi ráta is a KSH adatai alapján[1]. Ezzel párhuzamosan a 2022-ben tapasztalt jelentős munkaerőigény folyamatos visszarendeződése zajlik, az akkori kimagasló álláshirdetési számokat egy alacsonyabb, stagnáló toborzási ütem váltotta fel a munkaadói oldalon, az álláskeresők azonban aktívabbak. A jelentkezési trendeket elemezve látható, hogy a bérmegjelölés jelentős hatással van a jelentkezők számára (pl. ebben a negyedévben 35%-kal több jelentkező érkezett azokra a gépszerelőt kereső hirdetésekre, amelyekben szerepel az elérhető fizetés)” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Minimálisan csökkent a meghirdetett állások száma egy év alatt
2024 második negyedében az ország egész területén átlagosan 2,9%-kal csökkent az álláshirdetések száma az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben Veszprém vármegyében lassult a toborzás volumene, ahol 21%-kal kevesebb betöltésre váró állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 16%-os csökkenéssel, majd Komárom-Esztergom (-13,2%), Nógrád (-10%), Győr-Moson-Sopron (-9,9%) és Bács-Kiskun vármegye (-9,1%). Kétszámjegyű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,4%), Békés (16,8%), Hajdú-Bihar (15,6%), Jász-Nagykun-Szolnok (15,6%), valamint Vas vármegye (12,2%) esetében látható.
A különböző szakmák közül a leglátványosabb növekedést a közigazgatásban (40,5%) és a vendéglátás, idegenforgalomban (39,6%) feladott álláshirdetések száma produkált a vizsgált időszakban, csökkenést pedig a mezőgazdaság, környezet (-24,1%), a mérnök (-14%) és a gyártás, termelés (-13%).
Csak két vármegyében csökkent az állásra pályázók száma
Országos szinten kétszámjegyű emelkedés volt az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámban a IT üzemeltetés, telekommunikáció (40,3%), a közigazgatás (36,9%), a cégvezetés, menedzsment (35,3%), az IT programozás, fejlesztés (31%), az adminisztráció, asszisztens, irodai munka (23,7%), a szállítás, beszerzés, logisztika (23,7%), a marketing, média, PR (23,3%), a szakmunka (20,9%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (17,7%), a mérnök (17,1%), az építőipar, ingatlan (17%), a fizikai, segéd, betanított munka (16,1%), a HR, munkaügy (13,5%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (12,7%), valamint az értékesítés, kereskedelem (11,5%) kategóriákban hirdetett pozícióknál az előző év második negyedévéhez képest.
„A vármegyénként elérhető lehetőségek nagyon eltérőek az országon belül, lokációtól függően változik, hogy találkozik-e a kereslet és a kínálat” – mondta Tüzes Imre. „Ennek kiegyenlítésére bizonyos szakmák esetében kézenfekvő megoldás lehet a home office engedélyezése, amit sok cég felismert és ez tetten is érhető a Profession.hu-n aktivált hirdetésekben. A bérek feltüntetése mellett ezzel a lehetőséggel is versenyelőnyre tehetnek szert a munkáltatók a többi hirdető között, és akár az ország távolabbi pontjából is szerezhetnek értékes munkaerőt. Ahol pedig nem megoldható a távoli munkavégzés, a cég utazási támogatással segítheti az ingázó kollégákat, amely információ szintén vonzó lehet a távolabb lakó álláskeresőknek” – tette hozzá a szakember.
Békés (-1,3%) és Nógrád vármegye (-9,4%) kivételével mindenhol nőtt az álláskeresői jelentkezésének száma, a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok (61,7%), Heves (34,7%) és Fejér (33,4%) vármegyékben.
[1] KSH: https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/fem/fem2405.html
Forrás: Profession.hu
Szijjártó Péter: Magyarország továbbfejleszti az együttműködését az Egyesült Arab Emírségekkel
Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek sokat profitált eddig is a kétoldalú együttműködésből, így a felek készen állnak a kapcsolataik további fejlesztésére - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterével, Abdalláh bin Tuk ál-Marrival közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 8 százalékkal bővült, és idén eddig a magyar export újabb 18 százalékos emelkedést produkált, ami jól mutatja, hogy a hazai vállalatok piacra lépése egyre sikeresebb a közel-keleti országban.
Ennek kapcsán üdvözölte, hogy mezőgazdasági együttműködési megállapodást írtak alá, amely további lehetőségeket teremthet a magyar élelmiszeripari termékek és technológiák kivitelére az Egyesült Arab Emírségekben.
Leszögezte, hogy az együttműködés szélességét demonstrálja, hogy emellett az űrkutatás területén is megállapodást írt alá a két ország, amely elősegíti majd a magyar űrhajósprogram nemzetköziesítését.
Kitért arra a zászlóshajó-projektre is, amelynek keretében új negyed épül a Rákosrendező vasútállomás környékén, ez a fejlesztés szavai szerint új lendületet ad Budapest fejlődésének.
"Új, modern, zöld, fenntartható városrész épül majd a rákosrendezői vasútállomás környékén, ahol ma elhagyott, romos ipari terület éktelenkedik. Ezt a területet újjáélesztjük, visszaadjuk a budapestieknek, visszaadjuk a magyar embereknek. Összetett, sport-, turisztikai, lakossági, gazdasági, üzleti funkciókkal rendelkező, új, modern zöld városrész jön ott majd létre" - közölte.
"A terület rendezési és kármentesítési munkálataira vonatkozó közbeszerzési előkészítési munkák már zajlanak (...) Az a cél, hogy az idei esztendőben már szeptemberben át tudjuk adni a területet a fejlesztő számára fejlesztésre alkalmas állapotban - tette hozzá.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a világgazdaság növekedésével párhuzamosan az energiaigény is nő, s ez a folyamat csak gyorsulni fog a következő időszakban. "És arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ezt majd környezetkímélő módon, hatékonyan és olcsón kiszolgálni, a válasz egyértelműen a nukleáris energia" - szögezte le.
Tudatta, hogy ezért abban is megegyeztek, hogy magasabb szintre léptetik a két ország kutatási, szakmai, oktatási és képzési együttműködését, valamint együtt fognak működni a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen.
"Magyarország nagyon jól járt eddig is az Egyesült Arab Emírségekkel történő együttműködéssel, ezért az együttműködést tovább fejlesztjük" - mondta.
A miniszter kitért arra is, hogy az emberiség most a veszélyek korát éli, a világ számos súlyos biztonsági kihívással szembesül, ez pedig az ismételt blokkosodás irányába tolja a nemzetközi politikát. Kiemelte, hogy ez a trend élesen ellentétes hazánk érdekeivel, így a kormány ehelyett a konnektivitás erősítését szeretné látni.
"Mindkét ország közvetlen környezetében biztonsági válságok zajlanak, s mi mindketten olyan államok vagyunk, amelyek békét akarunk, de nemcsak békét akarunk, hanem beszélünk is a béke fontosságáról, és fel is lépünk ennek érdekében" - hangsúlyozta.
"És mi nagyra becsültük az Egyesült Arab Emírségek bölcs, visszafogott, mérsékelt és felelősségteljes viselkedését, amellyel rendkívül fontos stabilizáló szerepet játszik a közel-keleti térségben" - jegyezte meg.
Érintette a háborús konfliktusok okozta rendkívüli gazdasági nehézségeket is, és leszögezte, hogy a béke megteremtése, a fegyveres konfliktusok lezárása igen komoly gazdasági érdek is.
Példaként említette a gázai válság egyik fontos következményét, a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás terrortámadások miatti veszélybe kerülését.
"Ez egy újabb olyan jelenség, amely az európai gazdaságban árfelhajtó hatással bírhat, mert a hosszabb szállítási útvonalak, a hosszabb szállítási idő, a dráguló szállítási költségek mind-mind áremelkedéshez, gazdasági nehézségekhez vezetnek" - jelentette ki.
"Az Egyesült Arab Emírségek és a térség országainak erőfeszítéseit nagyra becsüljük annak érdekében, hogy helyreállítsák a tengeri kereskedelem szabadságát és biztonságát a Vörös-tengeren, ami egyértelmű európai és egyértelmű magyar érdek is" - fűzte hozzá.
