Hatalmas erőt mozgat meg a kormány 2025-ben azért, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat segítse: elindítja a Demján Sándor Programot, és ezzel 1410 milliárd forintot irányít ebbe a szektorba - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap a kormány közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben.

Hidvéghi Balázs közölte: azt akarják elősegíteni, hogy a magyar kis- és középvállalatok szintet tudjanak lépni.

"Ez a program az ő céljaikra és kihívásaikra lett kitalálva. Rájuk szabtuk, hogy segítsük őket a növekedésben, új munkahelyek létrehozásában és új piacok megtalálásában" - fogalmazott a politikus.

Kiemelte, hogy

a kkv-szektor a magyar gazdaság kulcsterülete, ha ők növekedni tudnak, akkor az egész magyar gazdaság is növekedni fog.

Kifejtette, hogy az említett vállalkozások számára 8+1 támogatás érhető el, az első a kkv tőkefinanszírozási program, amellyel a gyors növekedést segítik; 100 és 200 millió forint közötti fejlesztési forrásról van szó, ami 5 százalékos kamat mellett érhető el.

A második az 1+1 kkv beruházás élénkítő támogatási program, amelynél a keret 50 milliárd forint és a kkv-k eszközberuházását, valamint termelési kapacitásuk növekedését segítik.

Ez akár 200 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is lehet

- tette hozzá, azzal együtt, hogy az eszközbeszerzés mellett digitalizációs és megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések is finanszírozhatók ebből a támogatási forrásból.

A harmadik a vállalkozások internetes jelenlétét és értékesítését támogató program: a kormány két évre átvállalja az internetes megjelenéshez szükséges digitális szolgáltatások költségeit, és utalvány formájában támogatást nyújt honlap és közösségi médiafelületek fejlesztéséhez, kibervédelemhez vagy akár az online értékesítést támogató szolgáltatásokhoz.

A negyedik a Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos beruházási hitelkamata - mondta, hozzátéve, hogy 2025-ben akár 150 milliárd forintnyi új beruházási hitel is kihelyezésre kerülhet.

A beruházási hitelt 2025. június 30-ig igénylő vállalkozások számára az első évben ingyenes lesz a hitelhez kötelezően kapcsolt kezességvállalás.

Az ötödik az exportösztönző hitelprogram, amelyet az Eximbank indít: a program mind a már most exportáló és a még nem exportáló vállalkozások számára is igénybe vehető.

A hatodik a kifektetést támogató hitel- és tőkeprogram, amelyben a beruházásokhoz, cégalapításokhoz, cégfelvásárlásokhoz adunk segítséget, amelyekkel a hazai vállalkozások új piacokat szerezhetnek és terjeszkedhetnek - közölte az államtitkár.

A kormány nem titkolt célja, hogy ezzel a tőkeprogrammal új, nagy és külföldön is sikeres magyar vállalatokat neveljen ki mutatott rá.

A hetedik a vállalkozásfejlesztési uniós programok: 2025-ben 650 milliárd forintnyi uniós forrást nyitunk meg a kkv-k előtt, vissza nem térítendő támogatás, támogatott hitel, illetve ezek kombinációja révén.

Hidvéghi Balázs jelezte, hogy van, amelyik már most elérhető, és van, amit tavasszal nyitnak meg.

A nyolcadik a kkv-k adminisztrációs terheinek könnyítése, vagyis itt tovább csökkentik a bürokráciát az adatszolgáltatásban, adózásban és a jogszabályi környezetben.

A plusz egy támogatás pedig, hogy

újabb mikrovállalkozások számára csökken az áram ára januártól

- mondta.

Úgy folytatta, hogy a piaci szerződéssel rendelkező mikrovállalkozások is beléphetnek az egyetemes szolgáltatásba korábbi szerződésük lejárta után, így bizonyos fogyasztásig a kormány által meghatározott kedvezményes áron vehetik az áramot.

"Ez tehát a Demján Sándor Program, amellyel 1410 milliárd forintot irányítunk a magyar kis- és középvállalkozásokhoz. A program honlapja a dsprogram.hu. Kérjük a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hogy tájékozódjanak, jelentkezzenek és éljenek ezekkel a lehetőségekkel!" - hangsúlyozta az államtitkár.

Forrás: mti.hu

Karrierváltás történhet kényszerből a megváltozott piaci vagy személyes körülmények miatt, azonban sok szakembert a kíváncsiság, a tanulási igény, vagy a megszokott, már rutinszerű munkavégzésből való kiszakadás iránti vágy vezérel, esetleg a szakmai kiégés miatt kezdene bele valami újba. A munkakeresők fele nem szűkíti a lehetőségeit arra az iparágra, amelyben éppen dolgozik vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók iránt, közel harmaduk pedig kifejezetten más szektorban keresi új állását.

A pályakezdők jellemzően azzal az elhatározással kezdenek bele karrierjükbe, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból a választott területen. A gyakorlatban azonban e kezdeti elképzelést gyakran karrierváltás szakítja félbe. A Profession.hu friss negyedéves reprezentatív kutatása rámutat, hogy az álláskeresők fele (49%) a saját ágazatán kívül elérhető pozíciók után is érdeklődik, harmada (32%) pedig pályát módosítana, ezért célzottan más szektor álláshirdetéseit böngészi^[1].

Nem egyszerű a karrierváltás

Alkalmazottként nem egyszerű meglépni a váltást. A nagy cégeknél, multinacionális vállalatoknál több lehetőség nyílhat a házon belüli átképzésre és egy új munkakör megpályázására a munkáltató támogatásával, azonban a munkahelyváltással egyidőben a karrierváltás akadályokba ütközhet. „Számos pozícióra már kész szakembereket keresnek, akik azonos területről, azonos iparági ismeretekkel, friss gyakorlati tudással érkeznek és a beléptetést követően egyből munkára készek, így nincs szükség a betanításukra. Pozíció- és személyfüggő is, de hozzávetőlegesen egy évre van szükség ahhoz, hogy egy új kolléga a több éve ott dolgozó társaihoz hasonlóan, teljesen önállóan tudjon dolgozni” – magyarázza Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője.

A hosszabb ideig tartó betanítás és átképzés megspórolását indukálja a jelenleg legfiatalabb munkavállalók piacra lépése is, akik rövidebb periódusokat töltenek egy adott munkahelyen, mint az előttük lévő generációk képviselői – mutat rá a Profession.hu korábbi felmérése. A mostani pályakezdők esetében minden ötödik válaszadó nyilatkozta, hogy nem tervez a mostani munkáltatójánál 10+ évig maradni. A Z generációs munkavállalók 18%-a mostanra már a negyedik munkahelyváltásán is túl van; (összehasonlításképpen: a náluk sokkal régebb óta dolgozó X generációs válaszadók 10%-a az első, további 10%-a pedig második munkahelyén dolgozik még mindig). A munkáltatók viszont szeretnék a leghatékonyabb munkaerőt megszerezni, akik betanulás helyett ezt a rövidebb időt a cég számára hasznos munkával töltik, ez pedig tovább szűkíti az átképzés támogatottságát vállalati oldalról.

Biztosan kész szakemberekre van szükség?

Érdemes azonban megfontolni, hogy biztosan megéri-e a toborzás és kiválasztás folyamatát mindössze azokra szűkíteni, akik a betöltendő pozícióhoz szigorúan meghatározott magasszintű szaktudással már rendelkeznek. „Ezzel a stratégiával sok olyan ígéretes jelöltet veszít a cég, akiknek ugyan szükséges még a szakmai átképzés, de megvan bennük a motiváció, a fejlődésre és a gyors tanulásra való hajlandóság, jól illeszkednek a cég szellemiségéhez és a csapathoz. A képesség alapú toborzás a hozzáállást, tanulási hajlandóságot, az attitűdöt, karizmát helyezi előtérbe a meglévő konkrét szakmai ismeretek helyett, amelyeket egy mentoring vagy alapos onboarding rendszerrel a belépés után pótolni lehet, támogatva az új kollégát ezek gyors elsajátításában” – tanácsolja Szigeti Nikoletta.

A motiváltság és tanulási hajlandóság, az új ismeretek iránti igény fontos tényezők egy optimális jelöltnél. Ha kizárólag olyan kollégát keres a cég, aki azonos iparágból, pozícióból érkezik, valószínűsíthetően olyanokkal találkozik, akik a magasabb bér miatt váltanak, és a mindennapi munkájukban, feladataikban sok évnyi tapasztalattal a hátuk mögött már nem feltétlenül lelik örömüket, így az új munkahely sem kecsegteti őket izgalmas kihívásokkal. Azonban egy rátermett, tehetséges pályaváltó esélyt kap az új terület kipróbálása, rövid távon ugyan nem ő lesz a leghatékonyabb, de hosszú távon motiválja a kíváncsiság, az új szakma elsajátítása, amely jó teljesítményre sarkallja.

A Profession.hu harmadik negyedéves felmérése, amely 1000 fő részvételével készült és reprezentálja a 18-65 éves online magyar lakosságot.

Forrás: Noguchi

A 2024. október 29-én benyújtott, és a kormány által november 25-én már el is fogadott törvényjavaslat értelmében a következő két évben jelentősen nőnek a céges autókra kivetett adóterhek. Ezek a változások komoly kihívásokat, ugyanakkor jelenleg még kihasználható lehetőségeket is jelentenek a vállalkozások számára. Magyarország vezető mobilitási szolgáltatója, az Ayvens pénzügyi igazgatója, Jakus László 3 pontban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

1. A cégautóadó mértéke már 2025. januárjától, a gépjárművek teljesítményétől függő mértékben, de átlagosan 20%-kal nő, a regisztrációs- és gépjárműadó összegén pedig inflációhoz kötött kiigazításokat hajtanak végre, melynek mértékét 2024. december 15-ig teszik közzé és szintén 2025. január 1-jével lép életbe a változás.

„Az adóemelések nyomán felmerülő többletköltségekkel való tervezés elengedhetetlen, és a vállalkozásoknak érdemes fontolóra venni flottájuk diverzifikálását, hogy költséghatékonyabb vagy fenntarthatóbb, kisebb kibocsátású modellek bevonásával optimalizálják a kiadásokat” – javasolja az Ayvens pénzügyi igazgatója.

2. A zöld rendszám megvonását követően további előnyöket vonnak meg a plug-in hibridektől.

„A céges flottákkal rendelkező vállalatok még kihasználhatják a plug-in hibrid járművek jelenlegi adómentességét – de ehhez időben kell lépni, mert 2026-tól ezek is elveszítik cégautóadó mentességüket” – mutat rá Jakus László. 

3. Az emelések és megvonások mellett pozitív hír, hogy további 3 évre meghosszabbították azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások részletes útnyilvántartás vezetése nélkül visszaigényelhetik a cégautók után fizetendő operatív lízing havidíjak ÁFÁ-jának 50%-át. 

„Az ÁFA visszaigénylésére vonatkozó lehetőség az operatív lízing egyik legjelentősebb pénzügyi előnye, így a vállalkozások a jövőben továbbra is építhetnek erre a költségcsökkentő és adminisztrációt megkönnyítő kedvezményre” – emeli ki a pénzügyi igazgató.

Részletek az adóemelésekről és kiigazításokról

Cégautóadó: A céges használatra beszerzett gépjárművek után havonta fizetendő cégautóadó mértékét az új törvény jelentős, teljesítménytől és környezetvédelmi besorolástól függő mértékben növeli a kormány 2025. január 1-jétől. A közzétett információk szerint átlagosan 20%-kal emelkedik majd ez az adótétel, amely így legkevesebb 3.000 Ft, de nagyobb teljesítményű gépjárművek esetében akár havi 8.000 Ft-os többletköltséget jelent majd a vállalkozásoknak.

Gépjármű- és regisztrációsadó: A minden autóst érintő jogszabálymódosítás értelmében a gépjárművek beszerzésekor fizetendő regisztrációs adót, illetve az évente fizetendő gépjárműadót az infláció mértékével növelik a jövőben. A 2025-ös évre vonatkozóan 2024. december 15-ig teszik közzé az emelés mértékét. 

Ezt követően a NAV minden évben október 31-ig fogja közzétenni a következő évre érvényes adómértékeket a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó tekintetében, amit a július hónapra vonatkozó KSH inflációs adat alapján fog kiszámolni. Erre korábban egyik adónem kapcsán sem volt példa, de várhatóan több adótípusban is megjelenik majd ez a fajta éves díjkorrekció.

A plug-in hibridre vonatkozó kedvezmények fokozatosan megszűnnek

A 2024. december 31. után forgalomba helyezett plug-in hibrid autók 2025-től elveszítik cégautóadó-mentességüket. A 2024 vége előtt forgalomba helyezett járművek azonban 2026 végéig még élvezhetik a mentességet, így tehát a vállalkozások időt nyernek flottájuk optimalizálására. A plug-in hibridekre vonatkozó kedvezmények és előnyök idén ősszel már korlátozásra kerültek, hiszen a 2024. szeptember 1. után forgalomba helyezett autókra már nem zöld rendszámok kerülnek, ezzel elveszítve az ingyenes parkolási lehetőséget. A zöld rendszámmal rendelkező plug-in hibrideken pedig legkésőbb 2026. november 30-ig kell cserélni hagyományos rendszámra a korábbi zöldet. 

Öröm az ürömben: továbbra is visszaigényelhető az ÁFA minimum 50%-a a céges autók után

Pozitív hír, hogy meghosszabbították azt a 2019. január 1-től érvényben lévő lehetőséget, mely szerint a cégesautók havi bérleti díja után fizetendő ÁFA 50%-át visszaigényelhető azon vállalkozások számára is, akik nem kívántak részletes útnyilvántartást vezetni a céges- és magánhasználat arányáról. Az Európai Bizottság 2024. október 24-én közzétett javaslata értelmében 2027 végéig hatályban maradhat Magyarországon az Áfa törvény azon előírása, mely lehetővé teszi ezt az adminisztrációs- és pénzügyi kedvezményt a céges autókkal rendelkező vállalkozások. Azok a vállalatok, amelyek az ÁFÁ-t a tényleges üzleti használat alapján kívánják visszaigényelni, ezt továbbra is megtehetik, azonban részletes dokumentációt kell vezetniük az üzleti felhasználás arányáról.

Forrás: Noguchi

Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összesített taglétszáma immár meghaladja a 2,1 millió főt, a nyugdíjcéllal takarékoskodók vagyona új csúcsot ért el, az egészségkasszák pedig továbbra is szinte mágnesként vonzzák az öngondoskodókat.

Az idei második negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának látványos gyarapodása, a tagok összesített megtakarításainak értéke így június végére már felülmúlta a 2,1 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 346 milliárd forint, azaz bő 19 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám – alapvetően az egészségpénztárak létszámgyarapodásának köszönhetően – szintén bővült, így immár meghaladja a 2,1 millió főt. 

„Az elmúlt több mint egy évtizedben nem tapasztaltunk olyan magas egyéni befizetést a nyugdíj- és egészségkasszákba, mint amit az első félév hozott, de a munkáltatói hozzájárulások is sok éve nem látott magasságba emelkedtek. Mindez azt eredményezte, hogy 10 év alatt megduplázódtak az első félévi befizetések a nyugdíjpénztárakban és az egészségpénztárakban egyaránt” – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

Többet tesznek félre idős korukra a nyugdíjpénztári tagok

Az április-júniusi időszakban is kitartott az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése, így a negyedév végén – 20 százalékot közelítő év/év emelkedéssel – már 2,04 ezer milliárd forinton állt ez a mutató. Ezzel a pénztárak által kezelt megtakarítások összege ismét új csúcsot állított be.

A vagyongyarapodásból a tagi és munkáltatói befizetések, illetve a pénztári hozamok is kivették a részüket.

A pénztárak a második negyedévben 2,64 százalék becsült hozamot értek el, a nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán pedig 21 milliárd forintot tettek ki, bő 20 százalékkal felülmúlva 2023 hasonló időszakának értékét. E látványos növekedésnél kisebb mértékben, de a munkáltatók hozzájárulásai is bővültek, év/év alapon 2,6 százalékkal, ami viszont negyedéves összehasonlításban több mint 16 százalékos pluszt jelent. Mindezek eredményeként a munkavállalók a nyugdíjpénztári bevételek növekvő részét, 63,5 százalékát adták a második negyedévben. 

Az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága újabb csúcsot ért el a teljes tagság viszonylatában: ez az időszak végén 1,96 millió forintot tett ki, mintegy 21 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi értéket. Megjegyzendő, hogy a nyugdíjhoz közel álló, régebb óta öngondoskodó pénztártagok megtakarításai ennek többszörösét mutatják.

„A kedvező tendenciák mellett megfigyelhető, hogy a nyugdíjpénztári taglétszám, így a nyugdíjcélú öngondoskodás – a kívánatos folyamatos növekedés helyett – kis mértékű apadással stagnál. Ez a munkáltatói szerepvállalás csökkenésével függ össze, hiszen épp az a korosztály megy most nyugdíjba, és ezzel lép ki a tagságból, amelynek a belépését korábban az erős munkaadói részvételt ösztönző, kedvező állami adózási körülmények befolyásolták. Az adó- és járulékkedvezmények fokozatos kivezetése szinte közvetlenül vonta maga után a munkáltatók nyugdíjcélú juttatásainak elmaradását, ami pedig szintén közvetlenül a belépők számának csökkenését eredményezte” – kommentálta az adatokat Mohr Lajos.

Újabb tízezrek léptek be az egészségpénztárakba

Az önkéntes egészségpénztárak tagsága ugyanakkor továbbra is kitartó növekedést mutat, a második negyedév végén már több mint 1,06 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 53 ezerrel bővült a létszám.

Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 87 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben közel 14 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem kétszeresével, 26 százalékkal növelték befizetéseiket.

„Az egészségpénztári tagság és vagyon növekedése egyrészt a színvonalas, kiszámítható magánegészségügyi szolgáltatások iránti igények erősödésének, másrészt pedig a magánszolgáltatások drágulásának tudható be – e körülmények között egyre többen keresik, hogy hogyan oldhatnák meg optimálisan a szolgáltatások finanszírozását. Ez alapvetően minden munkavállalói korosztályra érvényes, azonban – a nyugdíjcélú megtakarításoktól eltérően – itt a fiatalabb generáció is érzi az egészségüggyel kapcsolatos mindennapi kihívásokat, így a belépők között nagyobb arányban képviseltetik magukat” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségpénztári megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel. A második negyedévben a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 44 százalék), míg a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 22, életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig bő 9 százalékkal költöttek többet a tagok.

Forrás: Noguchi