Az online kereskedelem terjedése a vámhatóságok munkáját is érinti: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Repülőtéri Igazgatósága csaknem 6 millió küldeményt vámkezel havonta. Tavaly novemberben és decemberben az e-kereskedelmi küldemények száma már elérte a havi 9 milliót. A vámkezelési dömpingben sem juthat be az országba nem biztonságos, akár az emberek egészségére is káros áru.   

Napjainkra az elektronikus kereskedelem a gazdaság egyik húzóágazatává vált, évről évre ugrásszerűen nő az online térben bonyolódó adásvételek száma. A karácsonyi vásárlási kedvet meglovagolva, a világszerte ismert „Black Friday” napoktól kezdve, a virtuális platformok szinte egymást is túllicitálva csábítják vásárlásra a vevőket.

Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Közép-Kelet Európa legnagyobb gyűjtő-elosztó központja lett, és egész Európát tekintve is az egyik legforgalmasabb csomópontja az e-kereskedelmi áruk szállításának, vámkezelésének. A NAV Repülőtéri Igazgatósága 2021. július 1-je óta mintegy 133 millió, interneten rendelt küldeményt vámkezelt. A tavalyi forgalom 2022-es adatokhoz képest több mint a duplájára nőtt, azaz 2023-ban 81 millió csomag érkezett repülőn Budapestre. 

Az egyre erősödő forgalomhoz alkalmazkodva a NAV hatósági eszközökkel, a kockázatokat feltáró és elemző rendszerekkel, a felderítést támogató technikai eszközökkel és kábítószer-kereső szolgálati kutyákkal szűri ki a több milliós küldeménytömegből a jogszabálysértő árukat.

A vámhatóság ellenőrzéseinek legfőbb célja, hogy megakadályozza az állampolgárok egészségét, testi épségét veszélyeztető, illetve tiltó- és korlátozó rendelkezések hatálya alá tartozó áruk továbbjutását. Ilyenek például a fegyverek, a kábítószerek, az új típusú dizájnerdrogok, a Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek, illetve a szellemi tulajdonjogot sértő termékek. Az ellenőrzéseknél kollégáink hazánk és az Európai Unió pénzügyi érdekeit is védik azzal, hogy vizsgálják a megrendelt áruk értékét, valamint azt, hogy a feladó a vásárláskor megadott, valós összeget szerepelteti-e nyilatkozatában. Bár nem kötelező, de ajánlatos a vásárlási link elmentése, és az online, illetve az áruval érkező számla megőrzése.

Az e-kereskedelmi forgalomban a jogellenes küldemények többsége szellemi tulajdonjogot sért. A NAV 2023-ban 34 ezer 500 hamis terméket szűrt ki. Ezek között voltak népszerű sportmárkák hamisítványai, például Nike-utánzatú cipők és pólók, és slágerterméknek számítanak a táskák, órák, bizsuk, de a gépjárműfelni-kupakok, a telefontartozékok is előkelő helyen szerepelnek a hamis áruk toplistáján. A feltűnően alacsony áron, világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek, ezért nem árt körültekintően vásárolni és rendelni. 

Többször találnak kollégáink hamisított gyermekjátékot is, ami leggyakrabban Lego-termékként kerül a boltokba. Ezek nemcsak kockázatosak, mert a jogtulajdonosnak jelentős anyagi kárt okoznak, hanem veszélyesek is azért, mert a gyártáskor nem alkalmazzák azokat a biztonsági követelményeket, amiket az eredeti terméknél. Az ismeretlen alapanyagok gyermekeink életét is veszélyezthetik. A gyenge utánzatokból letörő, leszakadó műanyag-, fém- és textildarabok lenyelése akár fulladást is okozhat.

A NAV 2023-ban 55 Európai Unión kívülről, azaz harmadik országból érkezett e-kereskedelemi küldeménynél derített fel kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményt, 11 csomagban talált dizájnerdrogokat, 33 esetben pedig illegális gyógyszerek kerültek elő. 

Javasoljuk, hogy senki ne vásároljon ismeretlen vegyi anyagokat árusító weboldalakon, és gyógyszereket, étrendkiegészítőket mindenki csak EU‑s tanúsítvánnyal ellátott felületekről rendeljen.

Forrás: NAV

Lopás vétsége miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be azzal a büntetlen nővel szemben, aki pénztárcát lopott a boltból.

A lopásról készült felvétel megtekinthető a https://youtu.be/_wIcrXrOELs oldalon.

A vádirat szerint  2023. augusztus 23-án a sértett az esztergomi járásban lévő gyógyászati segédeszköz boltban vásárolt, a táskájából elővette a pénztárcáját, amiben 3 db bankkártyája, személyes iratai, és 12.000 forint készpénze volt.   A sértett  pénztárcát a pultra tette, majd az egyik bankkártyával a pultnál fizetett, azt visszatette a tárcájába, ugyanakkor magát a pénztárcát a pulton felejtette, így távozott az üzletből.

Az elkövető nő ezután járt a boltban, észrevette a pénztárcát, azt magához vette, azzal távozott a boltból. A bűncselekmény elkövetési értéke 14.000 forint, amely nem térült meg.

Az ügyészség a vádiratban pénzbüntetésre tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság kötelezze az elkövetőt a sértett kárának megtérítésére. 

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség

Nem létező számlákkal, valamint létező számlák alapján, de nagyobb összegekkel próbálta minimalizálni áfakötelezettségét egy fővárosi cég. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrzést és vagyonbiztosítást is elrendelt az ügyben, többmillió forintnyi befizetetlen adót szerezve vissza a költségvetésnek.

A kft. ismert, nagy forgalmat bonyolító cégek nevében „kibocsátott” számlák alapján próbálta minimalizálni adófizetési kötelezettségét, miközben ezek a számlák a valóságban vagy nem léteztek, vagy nem a levonásba helyezett adóösszeget tartalmazták.

A NAV a cég áfabevallásainak kockázatelemzése kapcsán állapította meg, hogy az adózó előzetesen felszámított adóját számos partnertől befogadott, száznál több beszerzési számla alapján számolta el. Az Online Számla rendszer adatai azonban egyértelművé tették, hogy ezek a cégek a bizonylatok egy részét sem a vizsgált időszakban, sem azon kívül nem bocsátották ki. Más, az áfabevallásban szerepeltetett számlákat ugyan kibocsátottak az adózónak, azonban a cég magasabb levonható adóösszeget számolt el a rendszerben rögzített, áthárított áfa összegénél, így próbálta minimalizálni adófizetési kötelezettségét.

A NAV adóellenőrzést rendelt el, és mivel feltételezhető volt az is, hogy a várható kötelezettség teljesítése veszélyben van, több mint kilencmillió forintnyi összeget zároltak a cég számláin, és az adózó gazdasági partnerénél követelésfoglalást hajtottak végre.

Forrás: NAV

A garázdaság vétsége miatt indult ügyben a Komáromi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be azzal a férfival szemben, aki éjfél után a nyílt utcán az ivócimboráját verte meg. 

A cselekményről készült videó a https://ugyeszseg.hu/ivocimborajat-verte-meg-videoval-komarom-esztergom-varmegyei-fougyeszseg-sajtokozlemenye/ oldalon tekinthető meg. 

A vádirat szerint a két férfi 2023. február 25-én a kisbéri kocsmában együtt italozott. Együtt indultak haza, éjfél után fél órával az utcán vitatkoztak és dulakodtak egymással. Az egyik férfi a földre esett, az elkövető fölé hajolva legalább négy alkalommal ököllel a fején megütötte.

A megütött férfi felállt, amely után az elkövető ismét megütötte legalább négyszer ököllel a fején. 

A bántalmazott férfinak nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek, emiatt nem kérte támadója megbüntetését. 

Az ügyészség vádirata alapján a Komáromi Járásbíróság a büntetlen elkövetőt tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben 300.000,-Ft. pénzbüntetésre ítélte. A büntetővégzés jogerős. 

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség