Jégtörő Mátyás: A nap, amikor a tavasz hivatalosan is „bejelentkezik”
Míg a naptár még február végét mutatja, a népi hagyomány szerint ma, február 24-én valami visszavonhatatlanul megváltozik. Mátyás napja nem csupán egy szürke kedd: ez az a bűvös dátum, amikor a természet végre előveszi a „szerszámait”, hogy rendet tegyen a tél után.
A legendás jégtörő fejsze
A népi emlékezet Mátyás apostolt egy éles, fényes fejszével ruházta fel. A feladata egyszerű, de sorsdöntő: ha befagytak a vizeink, Mátyás lesújt, és megtöri a jeget, utat engedve a tavaszi napsugaraknak. A mondás szerint azonban Mátyás pajkos szent: „Ha nem talál jeget, akkor csinál!” Ez a népi bölcsesség arra utal, hogy ha ma túl enyhe az idő, akkor még vár ránk egy kis fagyos utó-tél, de ha ma csípős a reggel, akkor a tavasz már az ajtóban toporog.
Madarak násza és halászok szerencséje
Mátyás napja a szeretet és a bőség hírnöke is:
• Szerelmes madarak: A hiedelem szerint a kismadarak ma tartják az „esküvőjüket”. Figyeld csak az eget vagy a kertet: ma szólalnak meg először a tavaszi énekek, jelezve, hogy a madarak elkezdték keresni párjukat. Régen a fiatalok úgy tartották, ha sok madarat látnak ma együtt, az vidám, lagziktól hangos évet jósol a falunak.
• A szerencse-csuka: A vízpartokon is nagy az izgalom. Aki ma fogja ki az év első halát – amit stílszerűen „Mátyás csukájának” hívnak –, annak az egész évben tele lesz a hálója és a pénztárcája!
Fánk, vigasság és napsütés
Mivel Mátyás napja idén is a farsangi időszak derekára esik, a nap elmaradhatatlan kelléke az aranybarna, szalagos fánk. A kerek, sárga sütemény a napkorongot jelképezi, ami mostantól egyre magasabban és egyre melegebben jár az égen. A babona szerint minél több fánk fogy az asztalnál, annál több vidámság költözik a házba a következő hónapokban.
Képforrás: ma7.sk

