2026. március 1-től Sakai Fumito a Magyar Suzuki Zrt. új vezérigazgatója. Az új vezető Atsumi Masatot váltja, aki csaknem öt éven át irányította az esztergomi vállalatot és most visszatér Japánba – közölte az autógyártó vállalat a hivatalos honlapján.

Sakai Fumito 2000-ben csatlakozott a Suzuki Csoporthoz. Az évek során több Európáért felelős pozíciót is betöltött a Suzuki Motor Corporationnél. 2015 és 2018 között a Magyar Suzuki operatív igazgatója volt. Újabb magyarországi kinevezése előtt a Suzuki Motor Corporation Közép- és Kelet-Európáért felelős részlegének osztályvezetőjeként dolgozott.

„Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy csatlakozhatom a Magyar Suzukihoz. Anyavállalatunk küldetésnyilatkozatával összhangban az a célom a következő évekre, hogy segítsek a Magyar Suzukinak abban, hogy továbbra is szoros és megbízható jelenlétet biztosítson ügyfelei és partnerei számára, illetve fenntartható módon fejlődjön, miközben reagál a társadalmi igényekre ebben a változó autóipari környezetben” – mondta Sakai Fumito.

„Öt évvel ezelőtt egy különösen nehéz időszakban vettem át a Magyar Suzuki vezérigazgatói feladatait. A koronavírus közepén megérkezve azonban egy jól szervezett csapat segítette munkámat. A következő években, újabb nem várt kihívások tették próbára közösségünket, miközben az autóipar teljeskörű átalakulása is elkezdődött. Büszke vagyok arra, hogy a Magyar Suzuki ezen nehezített körülmények között is megőrizte stabilitását és továbbra is Magyarország egyik meghatározó gazdasági szereplője. Az Esztergomban gyártott modelleket a világ több mint 100 országába exportáljuk, és az itt gyártott autók a hazai piacon is nagy népszerűségnek örvendenek. Az esztergomi gyár emellett a vállalatcsoportunkon belül is jelentős szerepet tölt be, hiszen számos európai szintű szolgáltatást Esztergomból biztosítunk. Külön büszke vagyok az elmúlt évek fejlesztéseire, amelyek középpontjában a gyármodernizáció, hatékonyságnövelés, digitalizáció és a karbonsemleges működés áll. Mindezek nemcsak a Magyar Suzuki versenyképességét, hanem a Suzuki Csoporton belül betöltött szerepét is erősítik. Köszönöm munkatársaimnak, partnereinknek és beszállítóinknak a mindig konstruktív és előremutató közös munkát, és sok sikert kívánok az egész vállalatnak!” – mondta Atsumi Masato, leköszönő vezérigazgató.

Borítókép, forrás: Magyar Suzuki Zrt., dorogimedence.hu

Február 12-én tartotta soron következő ülését Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Városháza dísztermében. A Képviselő-testület több fontos döntést hozott, köztük elfogadta az idei évi költségvetést is.

Az ülés megnyitása előtt Hernádi Ádám polgármester megemlékezett a januárban elhunyt dr. Alberti Péter alpolgármesterről, majd kérésére a jelenlévők egy perc néma felállással adóztak az elhunyt képviselő emlékének. Ezt követően megnyitotta az ülést, megállapította, hogy az ülés törvényesen került összehívásra, azon megjelent a polgármester és 13 fő képviselő, az ülés határozatképes.

35,9 milliárd forintos költségvetés elfogadva

A képviselő-testület érdemi vita nélkül elfogadta Esztergom Megyei Jogú Város 2026-os költségvetését, amely összesen 35,9 milliárd forintból biztosítja az intézmények működését és a város fejlesztéseit.

A polgármester a közösségi oldalára feltöltött videóban hangsúlyozta: a költségvetés stabil alapot ad a város működésének és beruházásainak folytatásához. Elmondta, hogy többek között a járdaprogram és a Szamárhegyen megkezdett közműfejlesztések is folytatódnak idén, továbbá a héten elindult a „piskóta” körforgalom második ütemének kivitelezése is. Hozzátette: minden fontos fejlesztésről folyamatosan tájékoztatják majd a lakosságot. „Ez egy stabil, előremutató költségvetés, nem állunk meg, folytatjuk” – foglalta össze Hernádi Ádám a legfontosabb célokat.

További döntések és intézkedések

A költségvetés mellett a testület elfogadta többek között:

• a településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet 2025. évi hatályosulásáról szóló főépítészi beszámolót,
• az energetikai és klíma akciótervet, valamint a város csatlakozását a Polgármesterek Európai Szövetségéhez,
• a polgármesteri hivatal igazgatási szünetének elrendelését 2026 végére,
• és egyes helyi ügyekben bérleti támogatásról is döntöttek.

A testületi ülés beszámolója ide kattintvatekinthető meg.

Borítókép: esztergom.hu, dorogimedence.hu

A magyar turizmus történetében vannak dátumok, amelyek egy-egy korszak határvonalát jelölik. 1935. szeptember 30-a pontosan ilyen nap volt: ekkor adták át a Pilisszentkeresztet és Dobogókőt összekötő modern aszfaltutat, amely végérvényesen megváltoztatta a fővárosiak és a természetjárók viszonyát a hegységgel.

Búcsú a szekérutaktól

A trianoni békeszerződés után a magyar turisták elveszítették a magashegyi üdülőhelyeiket, így a figyelem a Budapest környéki hegyek felé fordult. Dobogókő addig is népszerű volt, de elérése valódi expedíciónak számított: poros, meredek szekérutakon, zötykölődő társaskocsikon vagy kimerítő gyalogtúrákon keresztül vezetett az út a kilátásig.

Az 1930-as évek közepére vált tarthatatlanná ez az állapot. A kormányzat és a természetjáró szövetségek felismerték: ha Dobogókőt a „magyar Semmeringgé” akarják tenni, modern infrastruktúra kell.

Aszfalt a felhők felett

Az út megépítése technikai bravúr volt a maga korában. A szerpentin nemcsak a szintkülönbséget küzdötte le elegánsan, hanem az ország egyik legmodernebb hegyi útvonala lett. Az átadással Dobogókő elérhető közelségbe került a „motorizált polgárság” számára is.

Mi változott 1935 után?

• Megjelentek a buszjáratok: Budapestről immár menetrend szerinti járatokkal, kényelmesen lehetett feljutni a csúcsra.

• Modernizált menedékházak: Az út lehetővé tette az építőanyagok könnyebb szállítását, így a Báró Eötvös Loránd menedékház is megújulhatott.

• Hegyiversenyek: Alig egy hónappal az átadás után már motorosok és automobilok száguldottak a kanyarokban az első országos hegyiverseny keretében.

A tömegturizmus bölcsője

Bár a régi bakancsos turisták egy része féltette a hegy csendjét az autók zajától, az út megnyitása vitathatatlanul demokratizálta a természetjárást. Dobogókő többé nemcsak a profi túrázók kiváltsága volt, hanem a családok, kiránduló csoportok és a tiszta levegőre vágyó városiak első számú célpontjává vált.

Ez az aszfaltcsík tette lehetővé, hogy Dobogókő azzá váljon, aminek ma ismerjük: a Pilis szívévé, ahol a történelem és a természet kéz a kézben jár.

Vissza a jelenbe: Ma, amikor alig fél óra alatt felérünk a csúcsra, érdemes belegondolni, hogy 1935 előtt ugyanez az út egy egész napos, poros kalandot jelentett.

A videót a linkre kattintva meg tudják nézni:

https://www.facebook.com/share/v/1Fsd99tdNm/?mibextid=wwXIfr

Forrás, képforrás: Pilisszentkereszt Facebook csoport, fotóbutik