Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata egy rendhagyó, élő történelmi jelenetekkel kísért megemlékezést szervez az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek 70. évfordulója alkalmából. A különleges esemény célja, hogy a résztvevők testközelből élhessék át a hét évtizeddel ezelőtti történéseket.  

A megemlékezés és a vonulás útvonala

A hivatalos városi megemlékezésre 2026. október 26-án, hétfőn kerül sor. A forradalmi vonulás 17:00 órakor veszi kezdetét a Széchenyi téren, a Városháza elől. A menet a Széchenyi tér Lőrinc utca felőli oldalán halad tovább, majd a Mindszenty-szobor érintésével halad a végállomás felé. A rendezvény várhatóan legkésőbb 19 órakor, a Sötétkapunál (Szent István tér) ér véget.  

Korhű élmény: jelmezek, fegyverreplikák és hanghatások

A szervezők felhívják a lakosság figyelmét, hogy a történelmi jelenetek hiteles megjelenítése érdekében korhű öltözetű szereplők és fegyverreplikák is feltűnnek majd a városban. A bemutató részeként erős fény- és hanghatásokra – köztük lövéseket utánzó hangokra – kell számítani, amelyek a műsor előre megtervezett, a történelmi eseményeket felidéző elemei.  

Ezekre az effektekre már a rendezvény főpróbáján is számítani lehet, amelyet 2026. október 25-én, vasárnap este 22 órától tartanak, és várhatóan legfeljebb két órán át fog tartani.  

Forgalomkorlátozások és hasznos információk

A rendezvény útvonala a 11-es út Széchenyi tér (Lőrinc utcai vége) és a Sötétkapu, Szent István tér közötti szakaszt érinti. Az esemény ideje alatt az érintett útvonalon ideiglenes forgalomkorlátozás lép életbe: a területre gépjárművel sem behajtani, sem onnan kihajtani nem lehet. A szervezők kérik, hogy a közlekedők előre számoljanak ezekkel a korlátozásokkal.  

Amennyiben a rendezvény ideje alatt bárki rendkívüli eseményt észlel, vagy segítségre van szüksége, a rendészet ingyenesen hívható zöldszámán, a 06 80 990 090-es telefonszámon tehet bejelentést.

Forrás, képforrás: esztergom.hu

PÁRKÁNY / ŠTÚROVO – Október második hétvégéjén ismét megtelt élettel, füsttel, pezsgő hangulattal és a híres burcsák illatával Párkány belvárosa. A Felvidék egyik legnagyobb és legrégibb szabadtéri rendezvénye, a hagyományos Simon-Júda napi vásár idén négyszázhetvennyolcadik alkalommal várta a látogatókat a határ mindkét oldaláról.

Közel fél évezredes örökség

Kevés olyan vásár létezik a Kárpát-medencében, amely megszakítások nélkül ilyen messzire nyúló történelemmel büszkélkedhetne. A rendezvény gyökerei 1546-ig nyúlnak vissza, amikor a török uralom idején először engedélyezték a párkányi sokadalmakat. A hagyományt III. Károly magyar király 1724-ben kelt oklevele tette hivatalossá, amely évi négy országos vásár tartását biztosította a Duna-parti településnek.

Bár az évszázadok során a vásárok többsége kikopott a naptárból, az őszi, Simon és Júdás Tádé apostolok ünnepéhez kapcsolódó alkalom nemcsak fennmaradt, hanem nemzetközi hírű őszi fesztivállá nőtte ki magát.

Kézműves portékák és gasztronómiai forgatag

A rendezvény gerincét hagyományosan a mesteremberek és iparművészek utcája adja. A Fő utcán és a sétálóutcán felsorakozó faházakban keramikusok, fafaragók, mézeskalácsosok, bőrművesek és szövők kínálják munkáikat, gyakran a helyszínen bemutatva a hagyományos mesterségek fortélyait.

A vásár másik védjegye a semmivel össze nem téveszthető kulináris kínálat:

 A burcsák: Az erjedésben lévő, édeskés szőlőmust a rendezvény legfőbb itala, amelyet a környező felvidéki és magyarországi borvidékek gazdái kínálnak.

 Helyi és tájjellegű ételek: A nyársonsültek, a ropogós kolbászok, a libaételek, a lángos és a kötelező kürtőskalács mellett a szlovák konyha klasszikusai – a juhtúrós sztrapacska és a füstölt sajtok – is állandó kedvencek.

A gasztronómián túl a fiatalabbakat óriási vidámpark, az esti órákban pedig szabadtéri koncertek, folklórműsorok és utcabál várja.

Határok nélküli találkozóhely

A Simon-Júda vásár különlegességét a földrajzi fekvése adja. Amióta a Mária Valéria híd újjáépült, a rendezvény Esztergom és az egész Duna-kanyar közös ünnepévé vált. A legtöbb látogató ma már Magyarország felől érkezik: a magyar oldalon leparkolva, gyalogosan átsétálnak a Dunán, elkerülve a határ menti torlódásokat és a belvárosi parkolási nehézségeket.

A rendezvény négynapos forgataga ma este zárja kapuit, amikor az árusok elcsomagolják portékáikat, és a város lassan visszatér megszokott hétköznapi ritmusába – egészen jövő októberig.

A Richter Gedeon Nyrt. munkatársainak művészeti alkotásaiból nyílt kiállítás október 15-én a Dorogi József Attila Művelődési Házban. A hetedik alkalommal megszervezett Kreatív Művészeti Vándorkiállítás megnyitója a vállalat dorogi nyugdíjasainak hagyományos találkozójához kapcsolódott, a Richter fennállásának 125. évfordulóját ünneplő programsorozat részeként.

A délelőtti rendezvény Vass László szakszervezeti bizottsági titkár, a találkozó főszervezője és moderátora köszöntőjével kezdődött, majd Bogsch Erik, a Richter örökös tiszteletbeli elnöke mondott ünnepi megnyitót. A vállalat 125 éves történetét Sándor Márta, a Richter Látogatóközpont és Múzeum munkatársa idézte fel, ezt követően Kabai Mihály dorogi fióktelep-vezető a telephely jelenéről és jövőjéről tartott előadást. A programot a dorogi Richter-óvodások műsora színesítette, amely után a művészeti tárlat ünnepélyes megnyitója következett.

A kiállítás közönségét elsőként videóüzenetben köszöntötte ifj. dr. Bogsch Erik, a Richter Biotechnológiai Üzletágának igazgatója, aki személyesen nem tudott részt venni az eseményen. A videóüzenetben elhangzott: a kezdetben üzletági kezdeményezésként indult kiállítás mára a Richter egészét átfogó lehetőséggé vált, amelyen a munkatársak megmutathatják művészi tehetségüket. A festmények, fényképek és iparművészeti alkotások évről évre újabb meglepetéseket tartogatnak, és a mindennapi munka mellett kibontakozó kreativitásról tanúskodnak. Az üzletág igazgatója külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a tárlat külső helyszínen is bemutatkozik, így a dolgozók alkotásait a dorogi közönség is megismerheti. Kiemelte, hogy Dorogon tizenkét munkatárs harmincnyolc alkotása látható. A vándorkiállítás később Budapesten folytatódik, ahol a nagyobb helyszín mind a húsz jelentkező alkotásainak bemutatására lehetőséget biztosít.

Dr. Demeter Ádám hatóanyaggyártási igazgató-helyettes beszédét az óvodások műsorának élményéhez kapcsolta. Mint elmondta, a gyerekek előadása az alkotás és a szeretet életünkben betöltött szerepére irányította a figyelmét. Arról beszélt, hogy a gyermekkorban megmutatkozó kíváncsiság és kreativitás később számos területen válhat értékteremtő munkává, a tudománytól az építészeten át a művészetekig. Kiemelte: különleges érték, ha valaki felnőttként is megőrzi alkotókedvét, és művein keresztül képes megmutatni érzéseit, gondolatait és világlátását. Örömét fejezte ki a dorogi alkotók, munkatársak – Deák Anikó, Sárdi Kata, Tillmann Barbara – részvétele miatt, és köszönetet mondott a többi amatőr művésznek, a szervezőknek, a város vezetésének, valamint a művelődési ház dolgozóinak a kiállítás megvalósításáért.

Dr. Tittmann János, Dorog polgármestere a város és a Richter sokrétű, élő kapcsolatát hangsúlyozta. Beszédében kitért a vállalat helyi gazdaságban és városfejlesztésben betöltött szerepére, valamint arra, hogy a dorogi hatóanyaggyártás a gyógyszergyártás nélkülözhetetlen része, és a település jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű. A polgármester szerint a tárlat a vállalat egy újabb oldalát mutatja meg a közönségnek. A Richterben végzett tudományos munka és a munkatársak művészeti tevékenysége között a kreativitás és az alkotóképesség teremt kapcsolatot. Köszöntőjét a további közös munkához kívánt erővel, egészséggel és közösen megélhető örömökkel zárta.

A beszédek és köszöntők után a jelenlévők közösen megtekintették a kiállítást. Az ünnepi programot kötetlen beszélgetés és közös ebéd követte.

A kiállítás 2026. november 15-ig tekinthető meg a Dorogi József Attila Művelődési Ház nyitvatartási idejében.

Forrás: dorogimedence.hu

Azonnali hatállyal bezáratta a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal az esztergomi Szent István Strandfürdőt, miután a városvezetés hosszú évek óta nem foglalkozott érdemben a létesítmény korszerűsítésével és elengedhetetlen felújításával.

Bár Hernádi Ádám polgármester pénteken egy videóban jelentette be a hatósági határozatot, a probléma egyáltalán nem új keletű: a fenntartó régóta tisztában volt a súlyos hiányosságokkal, az érdemi lépések mégis elmaradtak.

Óriási a felháborodás az esztergomiak körében
A bezárás híre hatalmas felháborodást váltott ki a lakosság körében. A helyiek úgy érzik, a városvezetés cserbenhagyta őket. A Facebookon és a helyi csoportokban rengeteg esztergomi fejezi ki a dühét, sokan egyenesen a városvezetés alkalmatlanságát hangsúlyozzák, amiért idáig fajult a helyzet. A lakosok szerint elfogadhatatlan, hogy egy ekkora múltú és jelentőségű város fürdő és uszoda nélkül maradjon pusztán azért, mert az illetékesek éveken át szőnyeg alá söpörték a problémát.
Elavult rendszer és figyelmen kívül hagyott szabályok
A lakat közvetlen oka az üzemeltetési szabályok súlyos megszegése volt. A strand a mai napig egy elavult, úgynevezett „töltő-ürítő” üzemmódban működött, megfelelő vízforgató berendezés nélkül. Bár egy 2023-as kormányrendelet egyértelműen előírta a közfürdők közegészségügyi-technológiai szabályzatára (KTSZ) vonatkozó szigorúbb feltételeket, és a kormányhivatal már idén márciusban figyelmeztette erre az önkormányzatot, a városvezetés nem oldotta meg a helyzetet.
A szeptemberben indult hatósági vizsgálat végül megállapította, hogy a fürdő engedély és jóváhagyott szabályzat nélkül adagolt fertőtlenítőszert a vízbe. Ez vezetett az azonnali bezáráshoz, amelyet akár 5 millió forintos bírság is követhet, ha a város nem tesz eleget a felszólításnak.

Milliárdos kifogások és ingázó sportolók
Hernádi Ádám polgármester a forráshiányra, a visszavont állami támogatásokra és a befizetendő szolidaritási hozzájárulásra hivatkozik, mondván, a teljes, 6 milliárd forintos felújításra jelenleg nincs pénze a városnak. Eredetileg 2027-ig húzták volna az időt, és a mostani téli szezont még a régi módon szerették volna végigcsinálni.
A kifogások azonban nem oldják meg az esztergomi úszók és sportegyesületek problémáját. A nagymedence bezárásával az érintettek most arra kényszerülnek, hogy a szomszédos településekre – Dorogra vagy a szlovákiai Párkányba – ingázzanak, esetleg az esztergomi Aquasziget élményfürdő egyik medencéjébe zsúfolódjanak.
A helyzet iróniája, hogy a város néhány éve 200 millió forintot költött egy új téli sátorfedésre (buborékra), amit a mostani szezonban már fel sem tudnak állítani. A polgármester jogi lépéseket és tavaszi felújítás-kezdést ígér, ám a lakosság szemében a mostani bezárás egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a városvezetés éveken át képtelen volt megfelelően kezelni és megóvni Esztergom egyik legfontosabb közösségi és sportlétesítményét.

Forrás: dorogimedence.hu, telex.hu