Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Dobozi Mihály utca aszfaltozási munkálatai miatt 06.10-től a Martsa Alajos utca a Dobozi Mihály és a Kőrösy László utca közti szakaszon lezárásra kerül .

A korlátozás előreláthatólag június 19-ig tart.

Forrás, képforrás: esztergom.hu

Esztergom kevésbé ismert, ám annál lenyűgözőbb kulturális és építészeti értékei elevenedtek meg azon a kreatív rajzpályázaton, amelyet még idén februárban hirdetett meg Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata. A több hónapos alkotómunka eredményeit május 21-én, a Városháza Szent István dísztermében ünnepélyes keretek között mutatták be a nagyközönségnek.

A diákok és felnőttek számára kiírt pályázatra beérkezett, szabadon választott technikával készült alkotások hűen bizonyították: a helyiek szemében és szívében számtalan rejtett kincs rejtőzik. Az ünnepélyes díjátadón Hernádi Ádám polgármester köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében méltatta a pályázók kreativitását, elkötelezettségét és azt a különleges látásmódot, amellyel szeretett városunk épített örökségét és rejtett zugait ábrázolták.

Szakmai zsűri és értékes nyeremények

A beérkezett színvonalas pályaműveket egy neves szakmai bizottság értékelte. A zsűri tagjai között foglalt helyet Brassai Gabriella festőművész, Szakálos Éva művészettörténész, Berek Eleonóra főosztályvezető, Bihari Judit főépítészi munkatárs, Baranya Bence, az AlterEgom elnöke, Temesi Attila képzőművész, valamint dr. Zsembery Ákos főépítész.

A nyertesek a támogatóknak köszönhetően rendkívül értékes ajándékcsomagokkal gazdagodtak. Minden díjazott hazavihetett egy EGOM Dorko húzózsinóros hátizsákot, kulacsot, nyakpántot, egy Aquasziget Esztergomba szóló páros belépőt, valamint Csoóri Sándor Lábon járó verőfény című kötetét, melyet a zsűritag Temesi Attila illusztrált. A legkisebbek karctáblát, a nagyobbak Aquarelle Workshop részvételi lehetőséget nyertek, míg a dobogósok vásárlási utalványokat vehettek át. A polgármesteri különdíjasokat egy-egy egyedi Városháza LEGO-val is meglepték.

A díjazottak névsora

6-10 éves korcsoport

1 helyezett: Szerencsés Barnabás Tamás – Szent István Strandfürdő fedett uszoda

1 helyezett: Gyurácz-Németh Júlia – Szent István kápolna és Terhesi Zsombor – Vizivárosi házak

1 helyezett: Pál Patrícia – Naplemente és Petróczi Zsófia – Kertvárosi kőtemplom

 Polgármesteri különdíj: Pallós Emili – Naplemente a Panoráma kávézóból

11-14 éves korcsoport

1 helyezett: Béni Lilla – A költő fellegvára

1 helyezett: Istvánffy Bertalan – Kuckländer Madonna

1 helyezett: Nemes Laura – Angyalszobor oroszlánpad

 Polgármesteri különdíj: Jó-Dobronya Alexandra – Madonna

15-18 éves korcsoport

1 helyezett: Bencsics Anasztázia – Az oszlop mosolya

1 helyezett: Kupcsek Édua – Macskalépcső

1 helyezett: Molnár Melissa – Rózsaablak

 Polgármesteri különdíj: Pados Korinna – Esztergomi oroszlán

Felnőtt korcsoport

1 helyezett: Szüts Balázs Viktor – Víztorony

1 helyezett: Nagy Zsolt Richárd – A házba zárt víz

1 helyezett: Doszpoly-Sáfrány Zsuzsanna – Pumukli március 15-én

 Polgármesteri különdíj: Pallagi Ajsa – Prímási Palota főkapuja

Kiállítás a Kapcsolatok Házában

A díjátadó vendégei már a helyszínen, a teremben felállított paravánokon megcsodálhatták a nyertes műveket. Akik viszont lemaradtak a keddi ünnepségről, azoknak sem kell csüggedniük: az Esztergom titkait feltáró csodálatos alkotásokat hamarosan a nagyközönség is megtekintheti a Kapcsolatok Háza kiállítótermében. A Gran TV szerkesztősége ezúton is gratulál minden alkotónak és díjazottnak!

Forrás, képforrás: Hernádi Ádám Facebook oldala

Tiltott önkényuralmi jelképet festettek ismeretlenek az esztergomi Kis-Duna sétány több mint százéves, védett platánfasorának egyik fájára – erről számolt be közösségi oldalán Hernádi Ádám polgármester.

A városvezető bejegyzésében hangsúlyozta, hogy maga és a város nevében is mélységesen elítéli a gyűlöletkeltés minden formáját. „Esztergomban mindenki számíthat a közösség teljes szolidaritására, akit vallása, származása vagy nemi identitása miatt támadnak” – fogalmazott a polgármester.

Hernádi Ádám tájékoztatása szerint az ügyben a rendőrségi feljelentést a térfigyelő kamerák felvételei alapján megtették. Emellett vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a fára festett jelképet miként lehet eltávolítani úgy, hogy az ne okozzon további károsodást a védett platánban.

Az eset körülményeit a hatóságok vizsgálják.

Borítókép: Hernádi Ádám Facebook-oldala, dorogimedence.hu

432 évvel ezelőtt, 1594-ben ezen a napon, az esztergomi érseki székhely visszavételéért vívott harcokban hunyt el a költő és katona, akinek neve és sorsa örökre összeforrt városunk történetével.

Balassa Bálint nem csupán a szavak mestere volt, hanem a végvári harcok bátor vitéze is. Élete a 16. századi Magyarország sorsát tükrözte: tele volt szenvedéllyel, küzdelemmel, hitvitákkal, szerelemmel és a haza iránti rendíthetetlen hűséggel. Ő volt az, aki a magyar nyelvű lírát európai szintre emelte, megteremtve a modern magyar költészet alapjait.

1594 tavaszán a keresztény seregek ostrom alá vették a török kézen lévő Esztergomot. A szertelen, hirtelen természetű költő Esztergom alatt váratlanul jelent meg. Előzőleg Pálffy Miklós seregében harcolt a török ellen. Tanítványának, Rimay Jánosnak verse tudatja velünk, hogy buzgó örömmel és veszedelemmel mit sem törődve jött Esztergomba a költő. A csaknem 50 ezer fős sereg, melynek Esztergomot meg kellett volna megszabadítania a török igától, nem volt elég szervezett és rendezett. Több pontról, így a Víziváros délidélnyugati oldaláról is rohamot indítottak a várbeli török sereg ellen. Ebben a rohamban vett részt Balassi is 1594. május 19-én. Ezen a napon érte az ágyúlövés, mely mindkét lábát a combtőnél megsebesítette. Unokatestvére, Balassa Zsigmond így ír erről apjának Bibliájában, mely az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban /Bibliothekában/ található: „minden ket czombian altal ment az golobis de czontot és izet nem sertett".

A korabeli orvostudomány tehetetlensége és a sebek elfertőződése miatt a költő napokig tartó, súlyos szenvedés után, május 30-án adta vissza lelkét Teremtőjének a sereg esztergom-szentkirályi táborában. Halálos ágyánál egy jezsuita, Dobokay Sándor állt.

"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?" – kérdezte egykor híres versében. Végül ő maga is ott lelt örök nyugodalmat, ahová a szíve és a kötelességtudata húzta: a harctéren, a keresztény kultúra védelmében.

Rimay János: Az Nagyságos Gyarmathi Balassa Bálintnak Esztergom alá való készületi ...

Már útra indulok Duna mellett le menvén
Vég Esztergam alá, kinek most kőfala
Röng, álgyukkal töretvén

Ott vár nemzetemnek szép sátoros tábora,
S egyébb sok rendeknek sűrő nagy zászlós hada
Ki sáncot ás, épít, s ki kart, szívet készít
Igyekezvén ostromra.

Régtől várta szivem ezeknek történetittől,
Hogy érhesse ezzel hazámnak épületit
Nézvén szabadságát s rabságból váltságát
S ujjuló szépületit.

Azért bízván megyek és buzgó örömömmel,
Nem gondolván semmit kedves veszedelmemmel,
Ám váltsa bár magét, s nyerje szabadságát
Holtom hozó sebemmel,

Tartsa jelül magán érte kifolyt véremet,
S azzal égbe vigye híremet és nevemet,
Hogy mivel tartoztam, vígan ráosztottam
Hívén szent Istenemet…

Forrás: esztergom.hu