Egyéb

Az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2024. június 17-én, az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law - NRL), ezzel az utolsó lépést megtéve a régóta várt javaslat törvényerőre emelkedése felé. Ez az eredmény óriási győzelem Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem, a polgárok és a jövő szempontjából.

A tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, köszönhetően annak, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban közbelépett, megváltoztatta az ország korábbi álláspontját és megmentette a jogszabályt.

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe, valamint a ClientEarth, az EEB és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „A szavazás hatalmas győzelem az európai természet és a polgárok számára, akik már régóta azonnali cselekvést követelnek a természet riasztó hanyatlásának kezelése érdekében. Hosszú évek intenzív kampánya és számos hullámvölgy után örömmel tölt el bennünket, hogy ez a törvény valósággá vált - ez a nap a természet és a társadalom számára fordulópontként vonul be a történelembe. Most minden segítségre szükségünk van: a tagállamoknak késedelem nélkül végre kell hajtaniuk ezt a jogszabályt országukban, szorosan együttműködve az összes érintett féllel. Végső soron a természet állapota helyreállhat, az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberek érdekében!

A természethelyreállítási törvény értelmében az EU tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni, például erdőket, gyepeket, vizes élőhelyeket, folyókat és tavakat. A jogszabály 2050-re még ambiciózusabb célt az élőhelyek 90%-ának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező is megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra. A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszerbiztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között ennek azért van többek között természetvédelmi relevanciája, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszertermelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nem csak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.

A jogszabály az uniós jogalkotás történetének egyik legzavarosabb útját járta be. Miután túlélt egy példátlan és abszurd dezinformációs kampányt, amelynek célja az volt, hogy az Európai Parlamentben megsemmisítsék az NRL-t, a Környezetvédelmi Tanácsban a jogszabályalkotás legutolsó lépcsőfokán az elutasítás veszélyével kellett szembenéznie, miután a magyar kormány, megváltoztatva az álláspontját, az ellenzők táborához csatlakozott. Ekkor az MME a partnereivel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és WWF Magyarországgal újra felszólalt annak érdekében, hogy visszafordítsa a kormány álláspontját. Végül azonban a törvény támogatása győzött, annak ellenére, hogy Magyarország a 6 ellenző között maradt Finnországgal, Hollandiával, Lengyelországgal, Olaszországgal és Svédországgal együtt.

A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait. Ez egyben egyértelmű üzenet az új EU Parlament és Bizottság számára, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a biológiai sokféleség témáját a napirendjük előkelő helyén tartsák.

Ez az eredmény nagyszabású társadalmi mozgalmat maga mögött tudva született meg. Az elmúlt évek során több mint egymillió aláírás és üzenet érkezett az EU polgáraitól, több mint 6000 tudós, több mint 100 vállalkozás, ifjúsági szervezet és számos ágazat civil szervezete újra és újra felszólította a döntéshozókat, hogy védjék meg a törvényt és az uniós zöld megállapodás integritását. Az MME nevében, csatlakozva a #RestoreNature koalícióhoz szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzájárult ehhez az eredményhez és lehetővé tette, hogy ez a történelmi döntés megszülessen.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Gyakorlatilag beköszöntött a nyár, így egyre többen nyúlnak a légkondicionáló távirányítójához, hogy kellemessé tegyék otthonuk hőmérsékletét. A klímák megfelelő, egészségünk és pénztárcánk szempontjából is optimális használatát azonban még mindig számos tévhit gátolja – az LG most összegyűjtötte és meg is cáfolja a legnépszerűbb városi legendákat.

1. Tévhit: gyorsabban hűt a klíma, ha alacsonyra állítjuk a hőfokot

Talán a leginkább elterjedt tévhit, hogy amennyiben jó alacsonyra állítjuk a kívánt hőfokot a távirányítón, akkor a klíma gyorsabban lehűti az adott helyiséget. Nos, a valóságban a hűtés intenzitása nem függ attól, hogy mennyire tekertük le a hőmérsékletet. Ha például 24 fok helyett 16-ot állítunk be, a különbség csak annyi lesz, hogy a berendezés hosszabb ideig dolgozik, hogy elérje az alacsonyabb hőmérsékletet. Az ugyanakkor segíthet a gyorsabb hűtésben, ha a ventilátort a lehető legmagasabb fokozaton használjuk. Másfelől pedig a klímaberendezésekre is igaz az, ami a fűtésre: érdemes elkerülni a helyiség hőmérsékletének túlzott kilengését, hiszen kényelmi és energiafelhasználási szempontból is jobb, ha igyekszünk egyenletes hőfokot tartani. Ez azt jelenti, hogy például napközben, amikor nem vagyunk otthon, nem érdemes teljesen lekapcsolni a klímát. 

2. Tévhit: a klíma használata árt az egészségünknek

Gyakori vád, hogy a klíma megfázást és egyéb légúti betegségeket okoz, ám ezek a veszélyek a készülékek megfelelő használatával könnyen elkerülhetők. Bár kánikulában csábítónak tűnhet jéghidegre állítani a légkondit, célszerűbb a benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva megadni: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. 

Szintén az egészségünket szolgálják a beltéri egységbe épített szűrőrendszerek, amelyek alapvető feladata, hogy tisztábbá tegyék otthonunk levegőjét, a legjobb típusok pedig nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de számos kórokozót is. Tény ugyanakkor, hogy a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben baktériumok és gombák telepedhetnek meg, ami asztma kialakulásához is vezethet, de ennek megelőzése sem ördöngösség: erről szól a következő pont.

3. Tévhit: a légkondi tisztán tartja saját magát 

A beltéri egység szűrőit az egészségünk érdekében rendszeresen tisztítanunk/tisztíttatnunk, adott esetben cserélnünk/cseréltetnünk kell. Erre legalább egyszer, a nyár beköszönte előtt érdemes sort keríteni, de ha fűtésre is használjuk a klímát, célszerű megismételni az ellenőrzést ősszel is. Fontos, hogy a kültéri egységet sem szabad kihagyni a karbantartásból, tisztításból, hiszen nem is kell különösebben poros levegő ahhoz, hogy a berendezés lamelláit eltömítsék az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyezőanyagok. A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti, hiszen a rosszabb működési hatásfok miatt magasabb villanyszámlára számíthatunk, nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés miatt gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát eredményezhetnek.

+ 1. tévhit: a klíma friss levegőt fúj be a helyiségekbe

Nem kevesen élnek abban a tévhitben, hogy a klíma nem csak hűti - adott esetben fűti - a helyiség légterét, hanem friss levegőt is befúj. A valóság ezzel szemben az, hogy a légkondicionálók túlnyomó többségében nincs szellőztető funkció, vagyis a lakás levegőjét keringeti, hűti/fűti, illetve szűri, párátlanítja. Ez azt jelenti, hogy a klíma használata mellett is szükség van a szellőztetésre, viszont az nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Ha nincs a lakásunkban korszerű, beépített, hővisszanyerős gépi szellőztetőrendszer, akkor marad a hagyományos, ablakkitárós módszer. Nyáron célszerű a legmelegebb időszakokat elkerülve kora reggel vagy késő este szellőztetni, lehetőleg kereszthuzattal, intenzíven és alaposan, hogy a belső hőmérséklet ne változzon jelentősen. Persze ha napközben úgy érezzük, hogy már elhasználódott a levegő, ne várjunk az ablaknyitással, hiszen a beltéri forrásokból – bútorokból, szórakoztató elektronikai berendezésekből, tisztítószerekből, stb. – származó különféle kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében.

 

Forrás: Noguchi

 

A kék vércse nagyon furcsa madár. A legtöbb sólyomfélétől eltérően telepesen költ, egész évben - még a vonulás során is - rendkívül szociális, az éjszakákat gyülekezőhelyeken tölti. Hazánkban legfeljebb néhány ezer példányt számlál egy-egy ilyen őszi gyülekező, de a közelmúltban magyar kutatók egy eldugott angolai kisváros mellett elképesztő felfedezést tettek.   

A National Geographic és számos hazai cég, civil szervezett segítette azt a 2023 márciusában lezajlott utat, amikor kutatók és filmesek közösen Angolába utaztak, hogy megörökítsék ezt a madárvilágban is rendkívül ritka jelenséget. „Amerre néztünk,mindenhol kék vércsék borították az eget. Ezres, tízezres csapatokban gyülekeztek. Katartikus élmény volt – nyilatkozta Dr. Palatitz Péter, az MME kékvércse-védelmi koordinátora a felfedezést követően. 

Szeretnénk, ha minél több ember élhetné át ezt az egyedülálló természeti jelenséget, ezért a Magyar Zene Házával közreműködve különleges vetítéseket szerveztünk. Június 5-től kezdődően két hétig (majd szeptembertől újra) egy különleges térben, a Zene Háza Hangdómjában láthatóak a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyén készült egyedülálló, a teljes látóteret betöltő, 360 fokban kivetített felvételek. A premier vetítést megelőző megnyitó ünnepségen beszédet mondott Őexcellenciája José Filipe angolai nagykövet, Dr. Nagy István agrárminiszter nevében Schmidt András osztályvezető, és ifj. Vitray Tamás, a National Geographic főszerkesztője.  

FALCOPOLIS filmeket és a bevezető előadást tartalmazó 45 perces műsor felejthetetlen élményt nyújt a természet szépségei iránt fogékony látogatóknak.  

További információ:  

Vetítési időpontok és jegyek: https://zenehaza.hu/esemeny/hangdom-vetitesek#dome-024-a-kek-vercse-10-1

 

Forrás: MME

 

Egyre elterjedtebb jelenség, hogy a cégek nem a megszokott, napi nyolcórás, helyi munkavégzésben, hanem alternatív módon foglalkoztatják a munkavállalóikat. Az atipikus munkavégzés elterjedését a 2020-as koronavírus-járvány korábban sosem látott mértékben gyorsította fel. A már megszokottnak mondható home office és távmunka mellett még számos alternatíva létezik – derül ki a Profession.hu adataiból.

Az atipikus, azaz a szokásostól eltérő foglalkoztatási megoldások változatos formában léteznek: a behívás alapján történő munkavégzéstől kezdve, a munkakör megosztáson vagy éppen a több munkáltató által létesített munkaviszonyon át a bedolgozói és a cselekvőképtelen munkavállalók munkaviszonyáig. Magyarországon azonban kevésbé alkalmazott megoldások ezek: a leglátogatottabb tematikus állásportál adatai szerint az utóbbi években egyre inkább teret nyerő távmunkavégzés és home office mellett mindössze a részmunkaidős, valamint a határozott idejű munkaviszony jellemző.

Még mindig a teljes munkaidős, határozatlan időre szóló alkalmazotti szerződéssel történő foglalkoztatás a legelterjedtebb

A leggyakrabban előforduló munkavégzési forma a napi 8 órás munkavégzés alkalmazotti státuszban az erre kijelölt helyen: ezek az álláshirdetések kétharmadát teszik ki. A megszokottól eltérő formák közül pedig a távmunka/home office munkavégzés a legelterjedtebb, amely lehetőség aránya a hirdetésekben az utóbbi években folyamatosan nőtt: a 2022 első negyedévében mért 6,8% az idei első negyedévre szinte megduplázódott. Részmunkaidős foglalkoztatást a hirdetések 5,4%-a ajánl.

A távmunka vagy home office munkavégzés leginkább a fővárosi munkáltatóknál jellemző: az összes ilyen hirdetés 73,4%-át budapesti állásra vonatkozóan adták fel. A vármegyék közül Pest vármegye vezet (11,4%), majd Fejér vármegye (2,6%) és Győr-Moson-Sopron vármegye (2,2%) következik.

Szakmák tekintetében a pénzügy és könyvelés (az összes ilyen hirdetés 18,5%-át teszi ki) és az IT programozás és fejlesztés (13,2%) területén dolgozó szakembereknek szól.

Fizikai munkáknál kötnek inkább határozott idejű szerződést

A határozott idejű munkaviszony leginkább a fizikai, segéd és betanított munkáknál jellemző, amelyek az ilyen típusú együttműködések 17,7%-át teszik ki. A szakmunkára toborzó hirdetéseknél is bevett megoldásnak számít (13,1%), valamint az adminisztráció, asszisztensi és irodai munkák körében (10,5%).

„Az atipikus munkavégzési formák elérhetővé tétele a toborzás és a megtartás terén egyaránt számottevő előnyt jelenthet a vállalatoknak. Vannak például olyan munkaerőpiaci csoportok, amelyek képviselőinek hatalmas segítség, ha nem kell naponta bejárnia és kötött, 8 órás munkaidőben elvégeznie a feladatokat. Számukra kiemelten fontos egy állásnál például a rugalmas munkaidő vagy éppen a home office munkavégzés elérhetősége. Igaz ez például a kisgyermekes szülőkre, akiknek az életszervezési feladataikkal könnyebben összeegyeztethető egy olyan munkahely, ahol helytől vagy éppen időtől részben vagy teljesen függetlenül végezhetik a feladatukat, ez pedig szélesíti a munkáltató lehetőségeit is a toborzás és a megtartás terén egyaránt” – hangsúlyozta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója az atipikus munkavégzési formák jelentőségével kapcsolatban. „Látva ennek hiányát a munkaerőpiacon és a hiány miatt elszalasztott lehetőségeket, problémákat, »Az emberi oldal« nevű kezdeményezésünk keretében kísérletet teszünk arra, hogy a lehető legtöbb ilyen álláshirdetést összegyűjtsük, segítve ezzel az érintett munkavállalókat és a szakembert kereső munkaadókat” – tette hozzá a Profession.hu HR igazgatója.

Forrás: Noguchi

 

Élőben nézhetik vasárnap 13:00-tól Buzek László U17 országos bajnokság I. osztályának döntőjét.

A döntő 15:00 kezdődik.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a televízió képernyője előtt a Digi (ill. Invitel) és Telekom kábelhálózatán Tatabányától Szentendréig, vagy a www.grantv.hu oldalon az Élő műsőr menüpontra kattintással. 

 

Cikk ajánló

Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek sokat profitált eddig is a kétoldalú együttműködésből,...

A világ eddig fellelt legősibb mélytengeri hajóján, Palesztina északi partjaitól kilencven...

Julian Nagelsmann szövetségi kapitány csapata "nagyon éretten" futballozott és egy "nehéz...

Hirdetés

ELÉRHETŐSÉGEINK

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 140-06-03, +36 (36) 898-000
 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.