A Richter TETT: Te és a természettudományok – mesés történetek 2024 a Richter Gedeon Nyrt. által a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (Sz2A) szakmai együttműködő partnerségével meghirdetett természettudományos mese- és történetíró pályázat általános iskolás (3. osztálytól), középiskolás, valamint középfokú szakképzésben résztvevő diákok számára. A pályázat fővédnökei Döbrentey Ildikó és Levente Péter. A pályázat eszmei támogatója az Oktatási Hivatal.

Mi a pályázat célja?

A pályázat célja, hogy a résztvevők munkáikkal mutassák be, számukra mit jelent a természettudomány (környezet- és természetismeret/természettudomány, földrajz, biológia, fizika, kémia), milyen hasznosítható tudást és élményt nyújt a terület felfedezése, megismerése és szeretete, mindezt olyan mesés formában, hogy az alkotók műveiből gyűjtemény állhasson össze, mely inspirációt jelent majd a jövő diákjainak, kutatóinak és természettudósainak, és nem utolsó soron tanárainak. Fentieken túlmenően cél a diákok szemléletformálása a természettudományokhoz kapcsolódó irodalmi alkotások – mese vagy egyéb rövidebb történet – készítésével, valamint a diákok íráskészségének, fantáziájának erősítése. Mindezzel igyekszünk segíteni abban, hogy a jól képzett és elhivatott természettudományos és műszaki értelmiségi, valamint természettudományos tanári utánpótlás a jövőben is biztosítva legyen.

Kik pályázhatnak?

Általános iskolás, középiskolás és középfokú szakképzésben résztvevő diákok nevezhetnek az alábbi korcsoportokban:

1. korcsoport: általános iskola 3-5. osztályos tanulói
2. korcsoport: általános iskolák és középiskolák 6-8. osztályos tanulói
3. korcsoport: középiskolák, illetve középfokú szakképzésben résztvevő oktatási intézmények azon legalább 9. osztályos tanulói, akik érettségi bizonyítványt még nem szereztek.

A pályázaton a magyarországi, továbbá a Kárpát-medence (Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) államaiban működő általános iskolák és középiskolák tanulói vehetnek részt egyénileg vagy kétfős csapatként (a csapattagoknak ugyanabban a korcsoportba kell tartozniuk).

Milyen írásművel lehet nevezni?

Pályázni olyan, a pályázó önálló alkotásának tekinthető magyar nyelvű mese vagy egyéb rövidebb történet megírásával lehet, amelynek természettudományi vonatkozása van, azaz a történet kapcsolódik a környezetismerethez, természetismerethez, földrajzhoz, biológiához, fizikához vagy kémiához. (E helyütt is szeretnénk egyértelműsíteni, hogy a hagyományos értelmezésnek megfelelően a matematika – bár a természettudományos leírások alapvető eszköze – önmagában NEM tartozik a természettudományok körébe. Így olyan pályaműveket, amelyekben a tudományos elemek kizárólagosan csak matematikai tartalmúak, nem tekintünk a TETT szellemiségének megfelelőnek.)

Minden pályázó csak egy eredeti, saját művel indulhat, amely más pályázaton nem vett részt, illetve publikálásra nem került. A műnek egy vagy legfeljebb két – ugyanabba a korcsoportba tartozó – szerzője lehet.

A művek megengedett terjedelme szóközökkel együtt:
1. korcsoportban: maximum 5.000 karakter
2. korcsoportban: maximum 9.000 karakter
3. korcsoportban: maximum 14.000 karakter

A pályaművekhez külön dokumentumban mellékletként csatolhatók illusztrációk, rajzok, egyéb vizuális elemek (legfeljebb 1 db), a zsűri azonban kizárólag az írott anyag minőségét veszi figyelembe a döntésnél. Ezek az illusztrációk a zsűri által kiválasztott pályaművekből szerkesztett könyvben nem jelennek meg.

Hogyan ellenőrizheted a meséd karakterszámát?

Mit értékel a zsűri?

A zsűri a következő főbb szempontokra figyel a Pályázatok értékelése során:

• ALAPÖTLET
• KREATIVITÁS, EREDETISÉG
• TUDOMÁNYOSSÁG, HITELESSÉG
• ÍRÓI KÉSZSÉG
• CÍM
• TÖRTÉNETFEJLŐDÉS
• KIDOLGOZOTTSÁG
• TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG
• „TETT-SZERŰSÉG”

Felhívjuk figyelmedet, hogy mielőtt pályázatod megírásába fognál, mentoroddal együtt feltétlenül olvassátok el az értékelésről szóló részletesebb útmutatást. Ott megtudhatod, mire kell törekedned, hogy pályamunkád ne csak magával ragadó olvasmány legyen, de a zsűri ezen felüli elvárásainak is megfeleljen.

Részletes értékelési szempontok

Etikusság

Az etikus hozzáállás a Pályázó és mentora részéről alapvető elvárás. Mesterséges intelligenciára épülő szövegalkotó alkalmazások használata a pályaművek megírásakor etikailag elfogadhatatlan, továbbá ellentétes a TETT szellemiségével, célkitűzéseivel, a pályamű önálló megalkotásától várt hatásokkal. Ugyancsak elfogadhatatlanok a plagizált tartalmak, valamint a mentor Pályamű elkészítésében vállalt – jelen szabályzat elveivel ellentétes – domináns szerepe (lásd Mentorok szerepe).

A zsűri

A nyertes pályaműveket bírálóbizottság (zsűri) választja ki a három korcsoporti kategóriában, 2024. január 26-ig.

A zsűri tagjai:

• Bajzáth Mária, neveléstudományi bölcsész, mesepedagógus, meseíró
• Bücs-Burján Nóra – a Richter HR képzési és fejlesztési osztályának képzési specialistája
• Dr. Dóbéné Cserjés Edit – Magyar Kémiaoktatásért díjas vegyész szakmai tanár, BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum, Budapest
• Dobóné Dr. Tarai Éva – Rátz Tanár Úr Életműdíjas kémia-biológia szakos tanár, Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest
• Döbrentey Ildikó – Magyar örökség- és Prima díjas író
• Fejős Ádám – meteorológus, időjárás-jelentő, műsorvezető, zenész
• Gerencsérné Dr. Berta Renáta – kutató vegyész, természettudományi mentor, Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetett, Pannon Egyetem Nagykanizsa, főigazgató
• Dr. Laszlovszky István – Gábor Dénes díjas szakgyógyszerész, a Richter klinikai projektkoordinátora
• Levente Péter – Jászai Mari-, Magyar Örökség és Prima díjas színész, rendező, tanár
• Molnár Gabriella – az Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola magyartanára, fejlesztő irodalomterapeuta, család- és gyermekvédő tanár, szociálpedagógus
• Patkó Csaba – építészmérnök, HR tanácsadó, az Sz2A munkatársa
• Raákné Kiss Erzsébet – Magyar Kémiaoktatásért díjas nyugdíjas fizika-kémia szakos tanár, Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest
• Rácz Kinga – kommunikációs specialista, a Richter PR és kormányzati kapcsolatok osztályának munkatársa
• Prof. Dr. Szántay Csaba – a Richter tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezető, egyetemi magántanár
• Szegi Beatrix – a Richter volt HR specialistája, az Sz2A munkatársa
• Veitz Gábor – aktuárius, az Sz2A munkatársa
• Weber Márton – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója

A bírálóbizottság örökös tiszteletbeli tagjai:

• Dr. Pellioniszné Dr. Paróczai Margit – gyógyszerész, a Richter volt humánerőforrás igazgatója, nyugdíjas
• Molnárné Czirják-Nagy Zsuzsanna – újságíró, a Richter PR és kormányzati kapcsolatok osztályának volt munkatársa, a MORICON Design Studio Kft. ügyvezetője

Ismerd meg közelebbről zsűrinket!

A mentorok szerepe

Habár a Richter TETT a diákok önálló alkotásainak kíván teret adni, a sikeres pályamunka megalkotását nagyban segítheti az ő bizalmukat élvező, hiteles és felelősségteljes útmutatói szerepet betölteni képes személy – ő a Mentor. A Mentor lehet természettudományos tárgyat vagy anyanyelvet, irodalmat tanító tanár, vagy más bölcs segítő, jellemzően szülő. A Mentornak igen fontos feladata lehet a pályázó támogatásában, azonban erőteljesen figyelnie kell arra, hogy a mentori hatás ne dominálja a pályázatot.

Bővebben a mentorok szerepéről

Mit lehet nyerni?

A pályázat legfontosabb elismerése, hogy a zsűri által kiemelkedő színvonalúnak talált művek megjelenési lehetőséget kapnak a Richter TETT-könyvben.

Ezen túlmenően minden kategóriában külön díjazzuk a három legjobbnak ítélt pályaművet. Kétfős nevezés esetén a nyeremény fele-fele arányban illeti meg a pályázókat.

I. helyezett: 300.000 (háromszázezer) Ft összegű díj
II. helyezett: 250.000 (kétszázötvenezer) összegű díj
III. helyezett: 200.000 (kétszázezer) Ft összegű díj

A díj elsősorban tárgyjutalom, de a Pályázati Partnerek döntése szerint a díj értékének összeghatáráig kiegészíthető vagy helyettesíthető a TETT szellemiségével összhangban lévő vásárlási- vagy ajándékutalvánnyal is.

A Pályázati Partnerek fenntartják a jogot megosztott díjak odaítélésére, továbbá arra, hogy indokolt esetben ne osszanak ki minden díjat, illetve, hogy további művek szerzőit jutalmazzák. Az eredményhirdetés díjátadón, ünnepélyes keretek között történik. A TETT-könyvbe kerülőket, illetve az ezen felül díjazottakat e-mailben értesítjük. A díjazott diákok, iskolájuk és mentoruk nevét a díjátadó napján a www.tettmesepalyazat.hu honlapon közzétesszük.

Fontos dátumok

Pályázati felület megnyitása: 2024. október 1.
Pályázati dokumentáció beérkezésének határideje: 2024. november 14. (csütörtök), éjfél
Nyertesek értesítésének határideje: 2025. február 21-ig
A díjátadó tervezett időpontja: 2025. március (a pontos dátum egyeztetés alatt)

Hogyan lehet pályázni?

A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a Mese beküldése oldalon lehet benyújtani, a szükséges dokumentumok feltöltésével, illetve a szükséges nyilatkozatok elfogadásával. A pályázatot kizárólag word, a rajzot, illusztrációt (ha van) pdf, jpg vagy png kiterjesztésű fájlként, a kitöltendő nyilatkozatot pedig pdf dokumentumban kell feltölteni. Pdf formátumú, kézírásos/szkennelt pályaművet nem fogadunk el. Ha a pályázó még nem tud word dokumentumot készíteni, kérje a szülő vagy pedagógus segítségét, illetve az említett pályázati dokumentációk beadása, az adatok megadása is igényelheti felnőtt segítségét, kiskorú pályázó esetén mindenképpen.

Itt találsz minden pályázati dokumentumot

Sok sikert és jó munkát kívánunk a pályázóknak!

Forrás: Richter Gedeon Nyrt.

A legtöbb munkavállalót zavarja, ha nem kap visszajelzést az állásjelentkezésére, ami gyakran bizonytalanságot szül. Ennek okát akadnak, akik magukban, a leadott pályázat gyenge minőségében látják vagy abban, hogy ők maguk nem voltak szimpatikusak a vállalatnak - derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből. A jó jelöltélmény és a vállalat pozitív munkaadói hírnevének fenntartása miatt viszont fontos odafigyelniük a cégeknek a visszajelzésekre.

A magyar felnőttkorúak negyede jelenleg aktívan keres munkát akár a meglévő állása mellett is. Az elmúlt két évben állást keresőknek mindössze 5%-a mondhatta el magáról, hogy minden elküldött pályázatára kapott visszajelzést a hirdetőtől. Náluk már jelentősen többen vannak azok (18%), akiknek ezzel szemben soha egyetlen jelentkezésére sem reagáltak a munkaadók, ez a jelenség pedig gyakoribb az alacsonyabb végzettségűek esetében. 16% pedig csak akkor kapott választ, ha a pályázatok szűrése számára pozitív eredménnyel zárult és behívták állásinterjúra, negatív eredmény esetén nem.

Igényeljük a visszacsatolást

Nemleges válasz esetén a munkavállalók 55%-ának elég lenne csak egy – akár automatikus - értesítés az eredményről, 42%-uk viszont szívesen fogadna részletes indoklást is az elutasítás okáról. 44% szívesen foganda információt arról is, ha elhúzódik a kiválasztási folyamat és mindössze 3% jelezte, hogy nincs szüksége semmilyen értesítésre. Az elmaradó válaszok okát tízből egy munkavállaló - tévesen - az állásportálnak tulajdonítja, amin keresztül jelentkezett a pozícióra, a többi válaszadó a pozíciót hirdető céget jelölte meg.

„Azoknak a cégeknek, akik hatékonyan szeretnének toborozni, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak a pályázókkal, értesítsék őket a fejleményekről, ez azonban tízből három munkavállalóval ez csak nagyon ritkán vagy soha nem történik meg. A munkavállalók részéről markáns igény mutatkozik erre: a dolgozók 42%-a szerint akkor lenne a legfontosabb értesítést kapni – akár csak egy automatikus üzenet formájában – amikor már nincsenek az állás betöltésére esélyesek között. Tízből két munkavállaló már akkor szeretne értesítést kapni, amikor elolvasták a pályázatát, míg közel ennyiüknek elég lenne csak abban az esetben, ha pozitív eredménnyel zárult a jelentkezés” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Miért nincs válasz?

A felmérés kitért arra is, hogy a dolgozók mit gondolnak, miért nem kapnak visszajelzést a jelentkezésükre. 56%-uk gondolja úgy, hogy azért, mert mást választottak, ugyanennyien valószínűsítik, hogy miután megtörtént a szűrés, már csak a továbbjutó pályázókkal foglalkoznak a toborzók, a lehetőségtől elesőket pedig értesítés nélkül hagyják. 34% gondolja, hogy azért nem kapott választ, mert túl sokan jelentkeztek az adott állásra, 23% pedig úgy hiszi, hogy az az ok, hogy már nem aktuális a hirdetés. 14% a túl magas bérigényét hibáztatja azért, mert nem kapott reakciót, 12% pedig személyes ellenszenvet sejt a háttérben. 11% úgy véli, a nem megfelelő szakmai önéletrajz miatt nem kapott visszajelzést.

A munkavállalók számára tehát fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő információkhoz a toborzási folyamat egyes fázisaiban függetlenül annak eredményétől. Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket és állítsák össze a pályázataikat, ez pedig a munkaadók számára hosszú távon több releváns önéletrajzot eredményezhet.  A jelentkezőkkel való rendszeres kommunikációra odafigyelni gyakran erőforrásigényes, viszont annál fontosabb a cégek jó munkáltatói hírnevének fenntartása és javítása érdekében.

***

A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült 2024. július 12-24. között.

Forrás. Profession

Kép forrás: Profession

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

Forrás: Yettel

Új, a korábbinál szűkebb tartalmú vádat emelt Donald Trump ellen a 2020-as elnökválasztáshoz kapcsolódó ügyben Jack Smith különleges ügyész kedden.

    Az amerikai igazságügyi minisztérium által kinevezett ügyész a korábbi bűnvádat helyettesítő új indítványa figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság részleges elnöki büntetlenségről szóló határozatát, és ehhez igazítva szűkítette a Donald Trump ellen felhozott büntetőjogi tényállást.
    Az új vád többi között tartalmazza, hogy Donald Trumpnak elnökként nem a hivatali pozíciójából fakadóan, hanem magánemberként volt érdeke, hogy őt nyilvánítsák a 2020-as elnökválasztás győztesévé.  
    Donald Trump volt elnök és republikánus elnökjelölt ellen Jack Smith az elnöki hatalom átadásának akadályozása miatt és a választás eredményének megmásítására irányuló törekvés gyanújával emelt bűnvádat a 2020 novemberi elnökválasztást követően történtek miatt, részben a 2021 január 6-i zavargásokhoz kapcsolódóan.
    Az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság júniusban hozott határozata szerint az ország mindenkori elnökét büntetlenség illeti meg hivatali hatáskörben hozott intézkedésekért, ugyanakkor magánemberként tett cselekedeteiért felelősségre vonható.
    Jogi és politikai elemzők szerint valószínűtlen, hogy az új vád alapján bírósági tárgyalást tartanának még a november 5-i választások előtt, de valószínűsíthető, hogy a jogi eljárás részévé válik az elnökválasztási kampánynak a következő több mint két hónapban.

Forrás: MTI.hu