Az ún. idegenhibás vasúti balesetek száma 2024-ben sajnos újra emelkedett. Ezek azok a balesetek, amelyek a vasúttársaságnak fel nem róható okból: a közlekedés többi résztvevőjének hibájából – például a KRESZ be nem tartása vagy a gyalogosok figyelmetlensége miatt – következnek be. Nagy sebességgel közlekedő, súlyos vasúti járművekről lévén szó az ilyen esetek sajnos gyakran tragikus kimenetelűek. Tavaly ötvenöt halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség és a szabályok megszegése, míg negyvenhatan szenvedtek súlyos, nem egyszer csonkolásos sérülést. Az áldozatokon túl minden baleset egyúttal trauma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen részese az eseményeknek. Nem utolsó sorban pedig a balesetek forgalmi zavarokat okoznak egy-egy térség közlekedésében, illetve több százmilliós anyagi kárt a vasúttársaságnak.

A MÁV most balesetmegelőzési témájú, ismeretterjesztő podcastban hívja fel a figyelmet a vasút veszélyeire Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója közreműködésével.

Vasúti átjárós balesetek

2024-ben a figyelmetlen közlekedés és a KRESZ-szabályok megszegése miatt 76 vasúti átjárós baleset történt - tizenöttel több, mint 2023-ban -, ebből 14 követelt emberéletet, és tizenhárom során sérültek meg súlyosan. Tizenhárom baleset könnyű sérülésekkel, harminchat pedig anyagi kárral járt.

Az év első hónapjában, ahogy a tavalyi évben is, minden baleset oka egy-egy rossz emberi döntés volt: a figyelmetlenség és a szabályok megszegése. Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel az előírt biztonsági szintnek. A MÁV hálózatán 2025-ben eddig 6 baleset történt vasúti átjáróban – feleannyi, mint tavaly –, amelyek során két ember életét vesztette, egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléssel járt (a tavalyi év azonos időszakában 12 baleset történt, 3 súlyos és 7 könnyű sérüléssel).

A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, több mint másfél évtizede nem történt halálos baleset. A vasúttársaság arra kéri a közlekedőket, hogy a vasúti átjárót mindig fokozott körültekintéssel közelítsék meg.

Tiltott területen való tartózkodás miatti gázolások

2024-ben drámaian sok halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset oka a tiltott vasútüzemi területen tartózkodás, átkelés volt. Tavaly összesen 66 gázolás történt, amelyek során gyalogosan, kerékpárral és elektromos rollerrel közlekedő személyeket ütött el a vonat.

Áramütések

A villamos felsővezeték okozta áramütés tavaly egy áldozatot követelt, és két esetben súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott.

Mozgó vonatról való leugrás

Huszonegy utas döntött úgy, hogy az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról. Az értelmetlen balesetekben összesen harmincnyolcan vesztették életüket és harmincketten súlyosan megsérültek.

Öngyilkosságok

2024-ben a MÁV hálózatán 103 ember vetett véget az életének a síneken, és 15 öngyilkossági kísérlet történt.

Múlt héten az egész országot mélyen megrázta az a szörnyű tragédia, amely során egy anya gyermekével a karján hozta meg a végső döntést, és a vonat elé lépett. A hasonló esetek sajnálatos módon egyáltalán nem ritkák, pedig van segítség. Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon. Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt, mielőtt kárt tenne magában. Ha másvalakiért aggódik, ezen az oldalon talál tanácsokat, mit tud tenni.

Minden baleset trauma az áldozatok családjainak, a sérülteknek és a hozzátartozóknak, de nehezen feldolgozható emberi dráma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen és tehetetlen részese szerencsétlenségnek. Nem utolsó sorban pedig a figyelmetlenségből, tragikus döntésből vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt bekövetkező balesetek jelentősebb mértékben zavarják meg egy-egy térség, akár az egész ország közlekedését, késésekhez, akár járatkimaradásokhoz is vezetnek.

A MÁV elkötelezetten küzd a balesetek számának csökkentése érdekében. A 2022-ben elindított Érj haza biztonságban! kampány részeként a vasúttársaság legújabb ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő podcastjában Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója közreműködésével mutatja be a vasút veszélyeit és a balesetek bekövetkezésének okait, a fizika törvényszerűségeivel alátámasztva.

„Mozdonyvezető vagyok, és nyolc embert ütöttem el” – ezzel a mondattal vonja magára Molnár Péter pillanatok alatt a fiatal hallgatók figyelmét az előadásai során. A podcastból megtudhatjuk azt is, hogyan szemlélteti egyszerű módszerrel a diákoknak a vonat fékútjának hosszát. „A fizika egy objektív tárgy, a tudatunktól függetlenül van. Akár menőzni akarunk, akár nem, az működik. Ezt tudomásul kell venni.” – magyarázza Härtlein Károly, aki rámutat: aki felmászik a vasúti kocsi tetejére, a fizika törvényszerűségei miatt nem kerülheti el a felsővezeték okozta – halálos, vagy súlyos, gyógyíthatatlan – égési sérüléseket.  

Közlekedési és anyagi károk

Egy-egy baleset szerencsétlen kimenetele akár jelentős, elhúzódó helyreállítással járó károkat is okozhat, így az ütközések száma nem feltétlen arányos a vasúttársaság kárelhárításra fordított költségeivel – de mindenképp elrettentő az összegek nagysága. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó, 2022-ben megközelítőleg félmilliárd, 2023-ban hozzávetőlegesen 150 millió forintos kárral volt kénytelen számolni. A kárérték 2024-ben megközelítette a 200 millió forintot.

A vasúti átjárós balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!

A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:

• A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
• Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
• A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
• Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
• A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!

Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!

Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít.

A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.

A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.

A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.

A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra szálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak.

A járművek haladása közben jelentős légellenállást kell leküzdeniük, ami azzal jár, hogy a környezeti levegőt tolva maga előtt, mellett egy örvényhatással halad. Ez az örvény hatás függ a járművek méretétől, sebességétől. Ekkor történhet meg, hogy ez a hatás berántja, vagy kilöki az azon a területen belül tartózkodó személyt. Ahol ez az örvényhatás már nem érvényesül, és biztonsággal lehet tartózkodni a haladó járművek mellett, azt nevezzük elsodrási határnak.

A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vonal (pálya), a rendezőpályaudvarok vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).

A villamos felsővezeték megközelítése is életveszélyes, a felsővezetéken keresztül az energiarendszer által táplált villamos ívkisülés veszélye már 2 méteres megközelítési távolságtól fennáll, amely áramütést, súlyos vagy életveszélyes égést okoz.  A felsővezeték, illetve a felsővezeték-hálózat más részeinek (oszlopok, kapcsolók) érintése is életveszélyes. A vasúti felsővezetékben 25000 voltos nagyfeszültséget használnak a vonatközlekedéshez.

A sínre helyezett tárgy súlyosan veszélyeztetheti a közlekedő vonatok biztonságát, amely akár azok szolgálatképtelenségét, szélsőséges esetben siklását is okozhatja. A sínre helyezett tárgy észlelését követő vészfékezés következményeként az utasok és a vonat személyzete is megsérülhet. A mozdonyvezetőnek minden ilyen esetben meg kell állnia, hogy meggyőződjön arról, nem történt-e gázolás, valamint hogy keletkezett-e, és ha igen, milyen mértékű az anyagi kár. Az esemény okozta - akár 30-40 perces - időkiesés jelentős késéseket okozhat a vasúti közlekedésben, ezáltal akár utasok százainak célbajutását akadályozhatja. Az ilyen jellegű cselekményeket minden esetben feljelentés követ, amelyet a rendőrség büntető eljárás keretében vizsgál.

A MÁV kéri a közlekedőktől a szabályok betartását a további balesetek megelőzése érdekében!

Forrás: MÁV

Képforrás: dailynewshungary.com

A MÁV Csoport vezérigazgatója, Hegyi Zsolt, Facebook bejegyzésben a következőket írta a MÁV jövőbeli terveivel kapcssolatban:

Alaposan megmozgattuk az ingatlanfejlesztők és a helyi vállalkozók fantáziáját! Röviden így foglalhatók össze az ÉKM és a MÁV-csoport által meghirdetett, országos állomásmegújítási program első, kedvező tapasztalatai. A január 31-ig tartó ajánlati szakasz legfőbb kérdése az volt, vajon a piaci szereplők készek és képesek-e részt venni egy olyan állomásmegújítási programban, amelyben a közösség érdekeit is szolgáló fejlesztéseket hajtanak végre magánforrásokból.

Készek és képesek is!

Erre utal, hogy a pályázati határidőig országszerte, a három kategóriában 62 helyszínre több mint 49 db fejlesztési ötlet érkezett a MÁV-csoport címére. (A szám azért nem végleges, mert a program helyi szintje nem zárult le: a kisebb települések állomásépületei esetében folyamatosan – tehát a január 31-i határidőt követően is – lehet még pályázni.)

Különösen örömteli, hogy 8 esetben önkormányzatok részéről is kaptunk pályázati anyagot.

A pályázatok kiértékelése természetesen hosszabb időt vesz igénybe, ráadásul a benyújtott tervek üzleti titoknak számítanak, így azok részletes, tartalmi ismertetésére egyelőre nincsen mód, az azonban elmondható, hogy a fejlesztendő ingatlanok között budapesti főpályaudvar éppúgy jelentős számban képviselteti magát, mint megyei jogú városok pályaudvarai vagy épp kisebb települések állomásépületei.

A fejlesztési ötletek is színes és széles skálán mozognak: a turisztikai célú hasznosítástól az összetett szolgáltatásokat kínáló helyi szolgáltatóközpont létrehozásán át egészen a kompakt városközpontfunkció kialakításáig terjednek.

Mi következik most? Tanulmányozzuk és részletesen értékeljük a fejlesztési terveket, aztán tárgyalunk a pályázókkal, illetve bevonjuk a fejlesztéssel érintett önkormányzatokat is a koncepciók véglegesítésébe, az együttműködés előkészítésébe. Hamarosan újabb részletekről tájékoztatjuk a nyilvánosságot!

Forrás: MÁV

Képforrás: Portfolio.hu

Egyre többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, évről évre nő az utazások száma, és ezzel együtt nő a vonaton, buszon elhagyott, gazdátlan holmik darabszáma is. Míg 2023-ban 21,5 ezer, 2024-ben már csaknem 23 ezer talált tárgy várta gazdáját a MÁV-csoportnál – csaknem felük hiába. Az elhagyott tárgyakat már három éve közös adatbázisban kezeli a vállalatcsoport, így akár a vasúton, akár buszjáraton vagy -állomáson felejtettek valamit, az éjjel-nappal elérhető MÁVDIREKT-nél egyszerűen és gyorsan megtalálhatják értékeiket az utasok.

 Továbbra is számos értéket hagynak el az utasok a vonatokon, buszokon – 2024-ben leggyakrabban telefont, kulcsot, táskát, kabátot, tárcát, szemüveget, fülhallgatót, de rollerre, bakelitlemezekre, autóülés-magasítóra és plüsselefántra is bukkantak a járműveken szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók, busz-vezetők, a takarító személyzet vagy az utasok. Az elvesztett holmikat a vasút-, illetve buszállomások forgalmi irodáiban adják le megtalálóik, ahol a biztonságos kezelés érdekében a tartalmukat tételesen nyilvántartásba veszik, így kerülnek be az adatbázisba. 2024-ben a vonatokon 16 ezer, a buszokon közel 7 ezer, azaz összesen mintegy 23 ezer talált tárgyat rögzítettek, amelyből 12,5 ezer került vissza a tulajdonosához.

Azok, akik keresik és visszakapják a MÁV-csoportnál elhagyott értékeiket, mindig nagyon hálásak, sokszor személyesen vagy írásban köszönik meg a közreműködést.  Egy utas például a január 23-án Debrecenből Tiszafüredre tartó vonat jegyvizsgálójának segítségével kapta vissza a vonaton megtalált és a debreceni pályaudvaron leadott táskáját. Mivel a munkavállaló nevét nem sikerült kiderítenie, a hálás utas a Facebookon mondott köszönetet ismeretlenül is a jegyvizsgálónak, aki – mint utólag kiderült –, a közösségi médiában is kereste a táska tulajdonosát.

Elvesztettem – hol keressem?

A MÁV-csoport 2022 tavasza óta vezeti közös adatbázisban a vonatokon és a buszokon, illetve az állomásokon elhagyott tárgyak listáját. Ezek a rögzítést követően egyből megjelennek a MÁVDIREKT rendszerében, ennek köszönhetően lényegesen könnyebb a talált tárgyak fellelése, függetlenül attól, hogy vonaton, buszon vagy valamely állomáson felejtette az utas. Elveszett értékeik után az éjjel-nappal hívható telefonszámok valamelyikén (+36 1 3 49 49 49, Telekom hálózatából +36 30 499 4999, Yettel (volt Telenor) hálózatából +36 20 499 4999, Vodafone hálózatából + 36 70 499 4999) érdeklődhetnek a tulajdonosok. A visszaszolgáltatás a MÁVDIREKT által megadott helyszínen lehetséges. Az átvétel feltétele, hogy az elveszett tárgyat az utas a jellemzők megadása mellett egyértelműen be tudja azonosítani. A HÉV járművein és létesítményeiben talált tárgyakat a BKV kezeli.

Bankkártya és okmány esetében a tulajdonosa azonosíthatósága esetén, a bankkártya-kibocsátónak, illetve a személyes okmányokat kiállító hatóságnak (okmányiroda, OEP stb.) juttatják el a kártyát, okmányt. Pénzt jellemzően nem magában, hanem valamilyen egyéb tárggyal együtt (pl. kabát, táska, pénztárca, stb.) adnak le, amennyiben a pénzösszeget is tartalmazó tárgyért 1-2 napon belül nem jelentkezik tulajdonosa, akkor a pénzt nyilvántartásba veszik egy jegyzőkönyv kiállításával. Amennyiben a pénz mellett személyazonosításra alkalmas dokumentum is van a táskában, kabátban, akkor az egyszerűsíti a beazonosítást. Azok az összegek, melyeket az utasok nem keresnek, vagy amiatt nem lehet visszaadni, mert az utas elérhetősége nem beazonosítható, a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján a Magyar Államhoz kerülnek.

Általánosságban elmondható, hogyha a tulajdonos személye nem azonosítható, a tárgyat az adott állomáson 8 napig, azt követően a kijelölt gyűjtőhelyeken általában 90 napig őrzik. A romlandó élelmiszereket természetesen csak rövid ideig tárolják, s ha senki sem keresi, megsemmisítik.

A talált tárgyak kezelésével kapcsolatos tudnivalókról a https://www.mavcsoport.hu/ugyfelszolgalat/elvesztettem-hol-keressem linken lehet tájékozódni.

Forrás: MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

Képforrás: MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

A fenntartható autózást helyezte előtérbe a Magyar Suzuki, amikor 2019 év végén átállt a hibrid meghajtású modellek gyártására. Az esztergomi gyárban ma elkészült az 500 ezredik hibrid modell, egy kanyonbarna színű, GLX felszereltségű, napfénytetős, AllGrip összkerék meghajtású, automata S-CROSS. A piaci eredmények azt mutatják, világszerte van kereslet a Magyarországon készülő hibrid Vitara és S-CROSS modellekre, az érdeklődés pedig továbbra sem csökken.

Bár a hibrid modellek, a Vitarák és az S-CROSS-ok sorozatgyártása 2019. év végén kezdődött a Magyar Suzuki esztergomi gyárában, mindezt csaknem egy éves előkészület előzte meg és több millió euró értékű beruházásra volt szükség. A legnagyobb feladatot a biztonságos munkakörnyezet megvalósítása jelentette, hiszen úgy kellett kialakítani a munkaállomásokat és az autó megfelelő szerelési sorrendjét, hogy se a munkatársak, se az autó diagnosztikája ne sérüljön. Ezt feltérképezni és kialakítani a magyar mérnökök feladata volt a szerelőüzemben. Fontos szempont volt az is, hogy az akkumulátorokat biztonságosan tárolják, szállítsák és szereljék be – erre speciális oktatást kaptak az érintettek.

Kizárólag hibrid modellek az EU piacokra

A Magyar Suzuki 2020-tól 100 százalékban hibrid modelleket gyárt az Európai Unió piacai számára. Az esztergomi vállalat akkor megfogalmazott célja megvalósult, hiszen a hibrid technológia bevezetésével erősödött az autógyártó helyzete az országban és a régióban egyaránt. A Vitara és az S-CROSS modellek magasan vezetik a hazai személyautó eladások listáját, és nagy szerepet vállalnak abban, hogy a Magyar Suzuki rendre megszerzi a piacvezető pozíciót.

Továbbra is igényli a piac a hibridet

A Magyar Suzuki 500 ezredik hibrid modelljének elkészülte is mutatja azt a piaci trendet, hogy az energiahatékony és fenntartható autók iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Ugyanakkor a vásárlóknak az is fontos szempont, hogy milyen ár-érték aránnyal kalkulálhatnak. Az alacsony fenntartású, de lendületes teljesítményt nyújtó esztergomi hibrid Suzukikat a világ számos pontjára exportálják. A január 30-án elkészült kanyonbarna színű, GLX felszereltségű, napfénytetős, AllGrip összkerék meghajtású, automata váltós S-CROSS Franciaországban kerül új tulajdonosához.

Érdekességek az 500 ezredik hibrid Suzuki kapcsán:

• Összességében 15 százalékkal több alkatrészt igényelnek a hibrid modellek.
• 2019 év vége óta a Superior white (ragyogó fehér), a Pearl cool white (hűvös gyöngyház fehér) és a metallic Silky silver (selymes ezüst) volt a három legnépszerűbb szín, amelyből rendeltek.
• Az akkumulátor pakk összeszereléséhez használt 91 db kötőelem mindegyikét szigorú kontroll alatt szerelik be. Felügyelik és dokumentálják a csavarok behajtási szögét, a végnyomatékát és a csavarok pozícióját.

Forrás: Suzuki Magyarország

Képforrás: teintes.fr