Vármegyei
82 évvel ezelőtti sújtólégrobbanás áldozataira emlékeztek Tokodon
Augusztus 4-én, vasárnap emlékeztek meg Tokodon az 1942. július 31-én az Erzsébet-aknán bekövetkezett bányaszerencsétlenségben elhunyt bányászokról.
A szentmisét Kardos Mihály nyugalmazott plébános celebrálta a tokodi Szent Márton-templomban, majd a Szent Borbála szobornál, a bányakatasztrófák áldozatainak tiszteletére emelt emlékműnél folytatódott a megemlékezés.
„1942. július 31-e. A nap, amiért most itt vagyunk, amely megváltoztatta nagyon-nagyon sok család életét, amely oly sok asszony és gyermek emlékezetébe vésődött bele örökre és melyet nem engedünk a feledés homályába…” – hangzott el a helyszínen, mely bizonyítja: a 82 évvel ezelőtti, ötvenegy áldozatot követelő tragédia mély sebeket ejtett az emberek lelkében.
A megemlékezés kezdetén egy perces néma csenddel emlékeztek meg Glevitzky Istvánról, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnökéről, aki hosszan tartó betegséget követően 2024. július 21-én elhunyt.
A jelenlévők Szladik Tibor zenetanár vezetésével elénekelték a Himnuszt, majd Bánhidi László polgármester köszöntötte a résztvevőket, köztük Erős Gábor országgyűlési képviselőt, majd elmondta, hogy minden évben augusztus első vasárnapján emlékeznek meg az áldozatokról. Kijelentette, hogy bár a bányászat Tokodon mára csak emlék, de egy olyan emlék, amiből erőt meríthetünk a mindennapokban és amiről beszélni kell. Hiszen a tokodiaknak tudniuk kell, mit köszönhetnek a bányászatnak és bányászoknak.
Mráz László, a Dorogi Bányászati Szövetség Sárisápi Bányász Nyugdíjas Alapszervezetének elnöke felidézte: a 82 évvel ezelőtti sújtólégrobbanás volt a Dorogi-szénmedence legnagyobb bányaszerencsétlensége. 1942 augusztusának első vasárnapján 37 koporsó sorakozott a tokodi temetőben, körülvéve gyásszal, fájdalommal. A többi hősi halált halt bányászt a lakóhelyükön temették el.
A megemlékezésen Ocsovai Ferenc és Szepesi Zsuzsanna tokodi költők elszavalták egy-egy saját versüket, majd következett a koszorúzás. Az önkormányzat nevében Bánhidi László és Erős Gábor koszorúzott, majd elhelyezték a Dorogi Bányász Szakszervezet, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, a Tokodi Mesevár Óvoda, az Együtt Tokodért Egyesület, a Tokodi Gazdakör, a Tokodi Csillagfény Mazsorett Csoport, a Barátság Nyugdíjas Klub, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Tokodi Polgárőr Egyesület és a Tokod Önkéntes Tűzoltó Egyesület virágait.
A megemlékezés végén a résztvevők elénekelték a Kék Nefelejcs Nótakör vezetésével a Tokodi Himnuszt, majd a Bányászhimnuszt.
Forrás: Walczer Patrik
A Fiberhome kínai elektronikai cég beruházásbejelentő sajtótájékoztatója
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Ni Haj-pin, a Fiberhome vezérigazgatója érkezik a kínai cég beruházását bejelentő sajtótájékoztatójára minisztériumban 2024. május 23-án.
Az elektronikai vállalat Kisbéren hozza létre első európai üzemét, ahol optikai kábeleket fog gyártani. Az első ütemben körülbelül 6,5 milliárd forint értékű beruházást az állam 970 millió forinttal támogatja, így segítve elő 120 új munkahely létrehozását.
Az eseményről készült felvételt itt tekinthetik meg.
Forrás: MTI / Soós Lajos
Minibölcsődét avattak Bajnán
Május 16-án, csütörtökön hivatalosan is átadták a gyermekeknek az óvodába integrált bajnai minibölcsődét, amely a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat által koordinált Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) közel 110 millió Ft-os támogatásából jöhetett létre.
Az eseményen többek között részt vett Pallagi Tibor, Bajna polgármestere, Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke, Erős Gábor, a térség országgyűlési képviselője, valamint dr. Kancz Csaba vármegyei főispán, akik az óvodások műsora után fel is szólaltak.
Az ünnepségen Popovics György felidézte, hogy a magyar kormány felismerte a bölcsődefejlesztés fontosságát. Ennek eredményeként vármegyénkben a TOP második felében az addig rendelkezésre álló összegeken kívül további 4 milliárd forintot fordíthattak erre a célra. A projekteknek köszönhetően 450 a felújított és az új építésű bölcsődei férőhelyek száma. A TOP Pluszban ez folytatódik. Kiemelte, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően az édesanyák hamarabb visszatérhetnek a munka világába. A vármegyei közgyűlés elnöke arra is kitért, hogy a TOP-ban Bajnán 234 millió forintos fejlesztés valósult meg, az új ciklusban is lesznek további beruházások.
Erős Gábor úgy véli, hogy az óvoda és bölcsődefejlesztések jövőbe mutató beruházások. Mivel a fiatalok mindennapjaik jelentős részét az óvodákban és bölcsődékben töltik, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezet fogadja őket. Megköszönte a vármegyei önkormányzatnak, hogy támogatták a bajnai bölcsőde megépítését és hogy lehetőség nyílik a jövőben az óvoda felújítására is.
Pallagi Tibor ismertette a megvalósult projektet, valamint elmondta azt is, hogy hosszú évek óta gondolkodott az önkormányzat egy mini bölcsőde létrehozásán. Bár nem volt zökkenőmentes a megvalósításig vezető út, összefogással sikerült minden akadályt elhárítani. Az ünnepség keretében egyébként emléklapokat is átadott azoknak, akik fontos szerepet töltöttek be a projekt megvalósításában.
Végezetül dr. Kancz Csaba megköszönte az óvodásoknak, hogy műsorukkal színesítették az átadó ünnepséget. Egyben méltatta Pallagi Tibort, hogy hosszú idő óta eredményesen vezeti Bajnát, amely szépen fejlődik és gyarapodik.
Háttér: Az óvodaépület korszerűsítését, a játszóudvar fejlesztését és óvodai eszközök beszerzését a TOP_Plusz-3.3.1-21 kódszámú „Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése” című pályázat keretében valósították meg az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott, vissza nem térítendő támogatás segítségével.
Forrás: dorogimedence.hu
32 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés
A héten 11 vármegyében, csaknem 32 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés. Komárom-Esztergom, Baranya és Csongrád-Csanád vármegyében biológiai lárvagyérítés várható. Komárom-Esztergom vármegyében mintegy 200 hektáron a földről juttatják ki a lárvákat elpusztító természetes szert.
A kifejlett szúnyogok elleni kezeléseket a földről végzik el, az irtószert az esti, éjszakai órákban platós gépjárműre rögzített permetező berendezéssel juttatják ki. Kémiai szúnyoggyérítést a héten 129 településen terveznek. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több településén, Sopron környékén, a Csepel-sziget településein, valamint a Tisza-tónál lehet a kezelést végző járművekkel találkozni. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és Szolnokon a múlt hétre tervezett, ám a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztott gyérítést pótolják a napokban.
A kifejlett szúnyogok elleni védekezés a települések belterületén történik, a kezelések pontos időpontja megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. A napokban frontátvonulások várhatóak, az esős, szeles idő miatt esetleg elmaradó permetezésre a meghirdetett pótnapokon, jellemzően az elmaradt gyérítést követő két napon belül kerül sor.
A változékony, gyakran esős időjárás több területen hoz létre a szúnyoglárvák számára ideális élőhelyeket. A legjelentősebb szúnyogártalom általában a folyók menti településeken alakul ki, de az esőzések miatt máshol is lehet szúnyogártalom. A nagyobb tenyészőhelyeket folyamatosan vizsgálják a katasztrófavédelem által felkért szakértők, ahol lehetséges, ott a lárvák számát csökkentő biológiai beavatkozást alkalmazzák.
A csapadékos időjárás miatt az eddiginél is fontosabb felszámolni a lakókörnyezetünkben megtalálható kisvizeket. Egy vízzel teli virágcserépben, madáritatóban, gumiabroncsban ezerszámra képesek megjelenni a csípőszúnyogok lárvái, amelyek egy-két hét alatt kifejlődnek.
Forrás: Katasztrófavédelem / dorogimedence.hu
Turisztikai fejlesztések indulnak térségünkben
A vármegyei önkormányzat vezette konzorciumban aktív és ökoturisztikai fejlesztések valósulnak meg összesen közel félmilliárd forint értékben Tokodon, Piliscséven, Lábatlanon és Péliföldszentkereszten. Az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatót a lábatlani Dunamente Ökocentrumban tartották meg május 15-én.
Az eseményen Hummel Rudolf, a vármegyei önkormányzati hivatal főosztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, köztük Popovics Györgyöt, a vármegyei közgyűlés elnökét, Romanek Etelka és Borsó Tibor alelnököket, Erős Gábor országgyűlési képviselőt, valamint Teller Pétert, a vendéglátó település polgármesterét és a pályázatban érdekelteket.
Popovics György elmondta, hogy az említett beruházások a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat által koordinált Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében valósulnak meg, vissza nem térítendő 493 millió forint európai uniós forrásból. Hozzátette, hogy a vármegye önkormányzatának sikeresek voltak a turizmus fejlesztéséért tett erőfeszítései, mert a TOP-ban 3,5 milliárd forintot tudtak tizenkét projektre fordítani, aminek jó része látogatóközpontokban öltött testet. Kiemelte, hogy jelentős előrelépés történt, hiszen a turisztika hálózatos szolgáltatás, amit alapinfrastruktúra nélkül nem lehet fejleszteni. A TOP Pluszban összesen 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre, tehát a megkezdett fejlesztések folytathatók. „A vármegye nagyon jó a bakancsos, a kerékpáros és a szakrális turizmus területén. Ezért azt a célt tűztük ki, hogy ezeken a területeken érjünk el olyan fejlődést, ami látható. Ezáltal próbálunk egymásra épülő projekteket létrehozni.” – jegyezte meg zárásként.
Másodikként Erős Gábor járult a mikrofonokhoz, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy térségünk számos értéket és kincset rejt. „Sokan azon gondolkodnak, hogy hova menjenek külföldre nyaralni. Úgy gondolom, hogy először ismerjük meg a térséget, környezetünket, hiszen mint említettem számos olyan kincsekben bővelkedik a térségünk, amit talán nem is sokan ismernek, mint például ez az ökocentrumot, ahol most vagyunk” – jegyezte meg.
A beszédek és a köszöntők után Szekér Zoltán turisztikai szakértő, a Dunamente és Térsége Turizmus Egyesület elnöke előadásban mutatta be a négy helyszín fejlesztéseit, amelyeknek a 2025-ös esztendő végéig kell elkészülniük. Először a lábatlani projektet ismertette, ahol két lombkorona házat alakítanak ki. Az egyik az emlősök élővilágának bemutatását célzó „Megfigyelőház”, a másik a „Kísérleti ház”, amely természettudományos kísérleti foglalkozásoknak, interaktív élményóráknak ad majd helyet. Megvalósul egy 4D mozi is, mely a környezettudatosság fejlesztéséhez kínál élményalapú, modern attrakciót a vendégek számára. Ezután Piliscsévvel folytatta, ahol megújul egy régi présház épülete, mely ökoturisztikai találkozó pontként funkcionál majd, a térségi természetjárók új generációjának „kinevelése” érdekében, természeti turisztikai fókusszal. Kiemelte, hogy a péliföldszentkereszti Szalézi Lelkigyakorlatos Ház meglévő látogatóközpont szolgáltatásaihoz kapcsolódva egy különleges, sas formájú sziklamászó torony építését valósítják meg. Végül Tokodot említette meg, ahol ökoturisztikai találkozó pont létesül, mely az idelátogató turisták kiinduló- és végpontjaként szolgál majd. Innen indulva pedig három különböző tanösvény nyomvonalát alakítják ki, ismertető, információs táblákkal fejlesztve.
Az ismertető után a résztvevők kérdéseket tehettek fel, majd körbe vezették őket a Dunamente Ökocentrumban
A projekteket megvalósító konzorcium tagjai:
- Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata (konzorciumvezető)
- Dunamente és Térsége Turizmus Egyesület
- Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft.
- Lábatlan Város Önkormányzata
- Piliscsév Község Önkormányzata
- Szalézi Lelkigyakorlatos Ház
Forrás: dorogimedence.hu
