Közlekedés
Bízhatok télen az autómban? Így segítik a biztonságos vezetést az autóinkba épített intelligens rendszerek
Így segítik a biztonságos vezetést az autóinkba épített intelligens rendszerek
|
Autóvezetés télen: mindig a fizika diktál
ABS, sávkövető rendszer, fáradtságfigyelő, automatikus vészfékezési rendszer, holttérfigyelés – az autóinkban már számos intelligens megoldás segítheti a biztonságosabb közlekedést. Van, aki maximálisan kihasználja ezeket, más legszívesebben a kötelező ABS-t is kikapcsolná. Mennyire bízhatunk meg ezekben a rendszerekben, és mire érdemes odafigyelnünk a téli jeges, havas utakon? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) tudományos tanácsadója, Németh Balázs segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.
A téli közlekedés az autóvezetők és az intelligens járműirányítási rendszerek számára egyaránt komoly kihívásokat tartogat. A csökkent tapadás, a változó súrlódás és a rosszabb érzékelési feltételek olyan környezetet teremtenek, ahol az egyre okosabb technológiai megoldások és az egyre kifinomultabb algoritmusok a fizika megkerülhetetlen korlátaival szembesülnek. Bízhatok télen az autómban? A járműdinamika egyik legérzékenyebb pontja a kerék és az út közötti kapcsolat. Eső, hó vagy jég hatására ez az erőátvitel folyamatosan és kiszámíthatatlanul változhat, ami könnyen alul- vagy túlkormányzottsághoz vezethet. Egy intelligens irányítórendszernek ezekhez a nehezen előre jelezhető, de kritikus változásokhoz is alkalmazkodnia kell – ráadásul nem egyetlen tipikus helyzetben, hanem gyakorlatilag végtelen számú lehetséges forgatókönyvben, hiszen az utakon nincs két teljesen egyforma szituáció. A HUN-REN SZTAKI SCL kutatói ezért a valós szenzoradatok digitális „elrontásával” modellezik a hóesést, jegesedést vagy a romló látási viszonyokat. Így olyan ritka vagy szélsőséges helyzetek is biztonságosan vizsgálhatók, amelyek a valóságban nehezen, vagy csak nagy költséggel lennének reprodukálhatók. Ez a megközelítés egyszerre növeli a fejlesztések megbízhatóságát és csökkenti a mesterséges intelligenciára épülő járműirányítások tesztelésének kockázatát és költségeit. Ezek a szimulációk azonban egy másik, legalább ilyen fontos kérdésre is rávilágítanak: arra, hogy az intelligens rendszerek döntései végső soron azon múlnak, mennyire pontos képet kapnak a környezetükről, mennyire megbízhatók a szenzorok, amelyek az adatokat szolgáltatják. Télen, kedvezőtlen időjárás esetén egyetlen szenzor könnyen téveszthet, ezért ilyenkor kiemelt szerepet kap az ún. szenzorfúzió, amikor többféle érzékelő – például kamera, radar és LiDAR – együtt dolgozik, közösen értelmez egy helyzetet. Ez lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük az egyes érzékelők hiányosságait. A biztonságunkat tehát az intelligens irányítórendszerek nem bízzák a véletlenre, ettől függetlenül azonban érdemes észben tartanunk, hogy a fizikának és a szenzoroknak is vannak korlátai: ha a csúszós útfelületen az autó elveszti a tapadást, akkor a stabilitásvesztés kockázata jelentősen növekszik. A jövő autóinak adatalapú irányítási megoldásai – tanulási módszerekkel – korlátozottan ezen is tudnak segíteni. Az autók közös tudása Téli körülmények között a közlekedés biztonsága azon is múlhat, mi történik néhány kilométerrel arrébb vagy akár a következő kanyar után. Egy hirtelen lefagyott útszakasz vagy frissen lehullott hóréteg olyan kockázatot jelenthet, amit egyetlen jármű érzékelői csak késve vagy egyáltalán nem tudnak kezelni. Akkor tudunk tehát biztonságosabban vezetni, ha minél több információ áll a rendelkezésünkre az időjárási körülményekről, az útviszonyokról és a többi autósról. Nincs ez másképp az intelligens vezetéstámogató rendszerekkel sem: ahhoz, hogy hatékonyan működjenek, nemcsak a saját adataikra, hanem más járművek tapasztalataira is szükségük lehet. Az intelligens rendszerek ezeket az adatokat az autóba szerelt különféle szenzorokon keresztül gyűjtik, amelyeket – önvezető technológiai megoldások esetén – akár egy közös, felhőalapú rendszerben is össze lehetne kapcsolni. Ez megnyitná az utat afelé, hogy a navigációs rendszerek a többi jármű által valós időben összegyűjtött adatok alapján részletesebb és pontosabb előrejelzést adjanak nekünk a várható útviszonyokról. Bár ez ma még elsősorban kutatás-fejlesztési projektekben jelenik meg, a jövőben alapvető szerepe lehet az önvezető vagy részben önvezető járművek együttműködésében – ha ugyanis az autóink ezeket az adatokat maguktól képesek lesznek értelmezni, az teljesen új korszakot nyit majd a közlekedésben. Az autóink a jövőben például képesek lehetnek arra, hogy hirtelen hóesés esetén „közösen” tervezzék meg a szükséges követési távolságot ahhoz, hogy a haladás a lehető leggyorsabb és legbiztonságosabb legyen. „Az intelligens rendszereknek akkor lesz igazi haszna, amikor a jármű már részben önvezető, és ezeket az adatokat valós időben figyelembe tudja venni, tud vele számolni – mondta Németh Balázs. – Különösen fontos, hogy a rendszerek ne csak javaslatokat tegyenek – például alternatív útvonalra –, hanem érthetően meg is indokolják azokat. Ha a jármű elmagyarázza, miért veszélyes az adott útszakasz, a sofőr nagyobb eséllyel fogadja el az autó javaslatát.”
A technológia partner, de nem csodafegyver „A vezetéstámogató rendszerekkel kapcsolatban két szélsőséges hozzáállás jellemző: egyesek túlzott bizalommal fordulnak a technológiához, mások teljesen elutasítják azt – mondta Németh Balázs, aki szerint az intelligens rendszerek jelentősen növelhetik a biztonságot, de csak akkor, ha a sofőrök megértik a működésük korlátait, és partnerként használják őket a közlekedésben. – Ha autónk a legfejlettebb technológiákkal van felszerelve, havas, jeges útviszonyok esetén akkor is körültekintőbbnek kell lennünk. Ezzel egyidejűleg azonban merjünk bizalommal lenni a biztonságunk érdekében több millió kilométeren tesztelt vezetéstámogató és vészhelyzeti rendszerek iránt” – tanácsolja a kutató. Ha például az első kerekek elveszítik a tapadásukat, a tervezettnél nagyobb ívben fogunk fordulni. A modern vészhelyzeti megoldások, mint például az ABS pedig nemcsak fékút csökkentésében segíthetnek, hanem a kormányozhatóság megőrzésében is. Mi lehet a jövő? Németh Balázs szerint a következő évtizedben egyre nagyobb szerepet kaphatnak az útviszonyokhoz igazodó sebességajánló rendszerek, valamint a valós idejű meteorológiai adatok alapján tett közlekedési ajánlások. „A fejlesztések várhatóan nem a személyautóknál jelennek meg először, hanem olyan speciális, zárt rendszerekben működő járműveknél, mint például a hókotrók. Ennek praktikus okai vannak: kisebb, jól kontrollálható, jellemzően központilag üzemeltetett flottáról van szó, amit a járművek nagyobb értékéből adódóan inkább fel lehet szerelni drágább, pontosabb szenzorokkal és kommunikációs eszközökkel. Mindez ideális tesztkörnyezetet teremt az együttműködő irányítási megoldások kipróbálásához.” Egy biztos: a jövő intelligens járművei nem elszigetelten működnek majd. A valós idejű kommunikáció lehetővé teszi majd, hogy az autók megosszák egymással a veszélyes útszakaszokra vonatkozó információkat, ami télen kulcsfontosságú lehet a balesetek megelőzésében. Forrás: Noguchi Képforrás: Szolnokinaplo.hu |
Hideg idő - Átmenetileg nem indít és fogad járatokat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Az ónos eső és az extrém jegesedés miatt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér biztonsági okokból 10 óra 25 perc óta átmenetileg nem indít és fogad járatokat - közölte a Budapest Airport kedd délelőtt a Facebook-oldalán.
Azt írták, hogy a fejleményekről a Budapest Airport folyamatosan tájékoztatást ad, azt kérték, hogy az érdeklődők kövessék a repülőtér-üzemeltető online felületeit.
Forrás: mti.hu
MÁV: január 3-tól újra járnak a vonatok Vác és Diósjenő között
Elkészült az első, „pincétől a padlásig” felújított szakasz, január 3-tól újra járnak a vonatok Vác és Diósjenő között – közölte a MÁV-csoport.
A közlemény szerint teljes a helyreállítás a 75-ös vasútvonalon, ahol októberben az esőzések által alámosott pályán kisiklott egy „Bz motorkocsi”. A balesetben érintett helyszín pontszerű kijavítása helyett a társaság a Vác és Szokolya közötti szakasz teljes felújítása mellett döntött, emellett a teljes vonalat megújítják egészen Balassagyarmatig.
A Vác és Diósjenő közötti szakaszon már megkezdődött a próbafutás, január 3-án pedig újra elindulhat rajta a vonatközlekedés is.
A vasútvonal felújítása a Diósjenő és Balassagyarmat közötti szakasz „emelt szintű karbantartásával” folytatódik, ez egészen február elejéig tart majd – írták.
Közölték, a felújításban Drégelypalánk és Nagyoroszi állomások teljes vágányhálózatát is rendbe teszik. Vác és Diósjenő között a korábban megszokott alapmenetrend szerinti forgalom visszaállása miatt nem kell majd „MÁVbuszokat” igénybe venni.
Ezek a buszok Diósjenő és Balassagyarmat között január végéig fognak járni, így Drégelypalánkon át Balassagyarmatig továbbra is pótlóbuszok közlekednek. Itt január 3-tól módosul a menetrend:
Diósjenőről jellemzően 5 perccel később, Balassagyarmatról 5-10 perccel korábban indulnak a buszok, így mindkét irányban biztosítható a csatlakozás a vonatokhoz, illetve a vonatokról – olvasható a közleményben.
A buszok megállóhelyei a következők: Diósjenő, vasútállomás, Rétság, autóbusz-forduló, Borsosberény, 2-es főút, Nagyoroszi, vasútállomás, Nagyoroszi, Pataki elágazás, Drégelypalánk, posta (Drégely helyett), Drégelypalánk, vasútállomás, Ipolyvece, vasútállomás bejárati út, Dejtár, ABC, Ipolyszög, vasúti megállóhely bejárati út és Balassagyarmat, vasútállomás.
Mint írták, Rétságon december 14-től kialakítottak egy megállót, így azóta a települést is érintik ezek a „MÁVbuszok”, a megálló pedig a felújítás második üteme alatt is megmarad. A pótlóbuszok Sáferkút megállóhelyet továbbra sem érintik a földrajzi, úthálózati viszonyok miatt.
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója Facebook-oldalán a felújítással kapcsolatban azt írta, „a szeptemberi, Vác–Balassagyarmat vonalon történt siklás után eldöntöttem: a mellékvonalat 3 milliárd forintos beruházással megújítjuk”. Folytatta, nem hiszek a tüneti kezelésben – ezért a problémák valódi okait tártuk fel és kezeltük. Mint írta, a Vác–Diósjenő szakaszon a munkálatok jelentős részével már karácsony előtt végeztek, azt követően mérővonattal ellenőrizték a pályát és a biztosítóberendezést. Jelenleg péntekig tartó tesztüzem zajlik, amelyben több kocsiból álló „Bz motorvonattal”, utasok nélkül vizsgáljuk a felújított szakaszt – közölte.
A vezérigazgató bejegyzése szerint a próbafutások célja annak igazolása, hogy az engedélyezett pályasebességgel a vonal minden tekintetben biztonságos és megbízható.
Forrás: vaconline.hu/MTI
Fotó: Hegyi Zsolt/Facebook
Biztonság az utakon: Tanácsok havas és jeges viszonyokhoz
A téli útviszonyokat a csökkent tapadású útfelületek jellemzik. Csapadékos, havas, latyakos, letaposott havas és jeges útfelületek mind csúszósabbak az esős, vagy száraz útfelületekhez képest. A csúszósságuk szintje ráadásul eltérő, tehát nehezebb kiszámítani, hogy a vezető milyen tapadásra számoljon. Nehezíti a helyzetet, hogy nem láthatóak sem az útburkolati jelek, sem, hogy mi található az útra rakódott hó-, jég- latyak alatt. Például kátyú, vagy összetapadt falevelek, amelyek mind tovább bonyolítják az amúgy is ügyességet és rutint igénylő helyzetet.
Mindenképp helyzeti előnyt jelent a téli autózásra jól felkészített kocsi. Tehát megfelelő gumikkal rendelkezzen, jók legyenek a fékjei, a futóműve, tehát gázadásra-elvételre, fékezésre, illetve haladás közben alaphelyzetben egyenesen menjen a kocsi, ne húzzon félre, mert az télen tovább bonyolítja a vezetési feladatot. És ki is kell látni az autóból, az üvegeknek letisztítottnak kell lenni (kívül-belül), és az üvegtisztítás mellett minimum a kocsi tetejéről, és a motorháztetőről le kell söpörni a havat.
Egyrészt a menetszél a géptetőről a szélvédőre fújja a hószemcséket, másrészt a tetőről fékezéskor-gyorsításkor lecsúszhat a hó, elborítva vagy az első, vagy a hátsó szélvédőt, harmadrészt a le nem takarított autóról szálló hó a többi vezetőt is zavarhatja. A tetőről fékezéskor lecsúszó hó az éppen működtetett ablaktörlő mechanikáját is tönkreteheti, ennek javítása elég drága tétel. Ha kívülről jeges havas az üveg, akkor belülről is nehezebb párátlanítani, továbbá az ablaktörlő lapát is lefagyhat, illetve a gumiél jegesedése miatt maszatol.
És jöjjenek a tanácsaink a téli utakra, hogyan lehet a körülményekhez képest a lehető legnagyobb biztonsággal haladni!
Az első tanács ismétlés: takarítsuk le az autót!
A második tanács: elindulás után ha nem zavarunk senkit, próbáljuk ki óvatosan mennyire tapad a gumi, ezt fékezéssel tehetjük meg, így lesz fogalmunk róla, hogy az adott útfelületen milyen féktávval számoljunk.
A harmadik tanács: a megfelelő téli rutin eléréséig (másokat nem zavarva) a második tanács javasolta fékpróba más-más állapotú útra érve újfent megtehető!
A negyedik tanács: az elindulás, gyorsítás közben megtapasztalhatjuk mennyire tudunk gyorsítani. Ha semennyire, mert beragadt az autó, akkor úgynevezett hintáztatással, és a kormány egyidejű finom mozgatásával próbáljuk meg kiszabadítani. Mindez kéziváltós autóval könnyebb, de automatával sem lehetetlen, gyors kéz és ritmusérzék kell hozzá (és olyan automataváltós autó, amely nem gondolkozik sokat az üzemmódváltások között).
Beragadva a teligázas kapartatás nem feltétlenül célravezető megoldás, mert könnyen lehet jegesre pörgetni a kerék alatti útfelületet. De van helyzet és úttípus, amikor ez segít. Ilyenkor kapcsoljuk ki a kocsiban a kipörgésgátlót, ne szabályozzon le a rendszer. És nagyon figyeljünk, hogy ha a kerék megkapaszkodik és a kocsi meglódul, akkor irányítani tudjuk a járművet, ne legyen baleset.
Az ötödik tanács: csúszós úton bár az elindulás is gyakorta művészet, de a megállás és kanyarodás méginkább az! De az egyenes haladás is több figyelmet igényel. Egyenletes tempóban, ívmentes útszakaszon a normál útviszonyokat megközelítő menetsebesség is elérhető, az autó jelezni fogja, ha már nem tetszik neki a helyzet. Ezt úgy csinálja, hogy a kocsi fara elkezdd oldalra enyhén kitörni, amely finom ellenirányú kormánymozdulattal korrrigálható. Finoman vegyük el a gázt (ne hirtelen, mert az enyhe lassulás a cél, a hirtelen fékhatásra kitörhet az amúgy is instabillá váló autó) és korrigálás után, ami pár jobbra-balra szitálás lesz, haladjunk lassabban.
Könnyen lehet a téli utakon lefagyás, hóborda, jégcsík, ezek megvezetik a kerekeket, így nem teljesen letisztított téli úton kerülni kell az előzést, és elővigyázatosan, lassítva kell elvégezni a kikerülést, nem a szárazutas rutinsebességgel. Nagyon aljas a „fekete jég”, amely főképp hajnalra felüljárókon, szeles dombhátakon át vezető útszakaszokon képződik. Ez lényegében útrafagyott pára, színjég. Ilyen útszakaszokhoz közelítve vegyünk vissza a tempón.
A hatodik tanács: ha baj van, és az autó megcsúszik, semmiképp sem a satufék a megoldás! Az erős fékezéssel a tapadás teljes elvesztését kockáztatja a sofőr! Helyzettől adódóan a cél a kocsi stabilizálása, amely ismételt ellenkormányzással, enyhe gázadással-gázelvétellel, finomabb fékezéssel oldható meg. Ha fékezéskor dolgozni kezd a blokkolásgátló, akkor enyhítsünk a fékhatáson majd újra kezdjük fokozni.
Az egyenesen csúszó autóban a jellegzetes vezetői pánikreakció a padlófék! Ez még rutinos sofőröknél is előfordul az első hóesés után. Ha vészfékezve a kocsi nem lassul, akkor tenni kell valamit, például csökkentve a féknyomást elérni, hogy újra tapadjon a gumi, és/vagy irányítani az autót elkerülendő a kikerülendőt, vagy folytatni a fékezéses lassítást motorfékkel segítve.
A hetedik tanács: városi környezetben is akad figyelnivaló. Érdemesebb nagyobb követési távolságot tartani, hogy legyen időnk reagálni a kialakuló helyzetre, akár arra, hogy fékezve blokkol a kerék. Használjuk a motorféket, üresben lehetőleg ne guruljunk, motorfékkel lassítva kisebb az esély a kerék blokkolására. Hamar váltsunk fel kéziváltós autóban, hogy a keréknek kisebb esélye legyen az elkaparásra. Az automata váltót tegyük téli állásba.
A nyolcadik tanács: friss hóesés esetén használjuk inkább a főútvonalakat, amelyeket előbb letisztítanak. Legelőbb azokon az útvonalakon jelennek meg a hókotrók és síkosságmentesítők, ahol közösségi közlekedés is folyik. Ha ez kerülőt jelent, az se baj, de ezek az útvonalak kevésbé csúsznak. Kerüljük a meredek mellékutcák használatát amíg nem történik ott meg a síkosságmentesítés.
A kilencedik tanács: letisztított útvonalról nem tisztított alsóbbrendű útra való forduláskor a szokásosnál jobban lassítsuk le az autót, mert várhatóan ott csúszósabb útfelület található. A nagyobb mérvű lassítás miatt idejében tegyük ki az indexet, hogy a mögöttes forgalom tisztában legyen a szándékkal.
A tizedik tanács: még inkább kerüljük a rossz, másokat zavaró vezetői magatartást. Például utcából nem tolatunk ki, kanyarodás előtt nem húzódunk ki az ívkülső oldalra, főleg nem úgy, hogy a kocsi átlóg a szomszédos sávba. Kerüljük a forgalmat indokolatlanul lassító magatartást: például az útviszonyok által nem indokolt lassú gurulás a tilos jelzést mutató lámpához. Használjuk az irányjelzőt, fölöslegesen viszont ne használjuk a vakító ködlámpákat.
Forrás: kreszvaltozas.hu, michelin.hu
Havas káosz és jeges utak: Balesetek sora rázta meg szilveszter éjjelén Komárom-Esztergom vármegyét
A 2026-os esztendő nem indult zökkenőmentesen a vármegye útjain. A szilveszter éjszaka érkező hóesés és a hajnali fagyok miatt több helyen is komoly balesetekhez riasztották a mentőegységeket. Esztergom térségében és az M1-es autópályán is a csúszós útviszonyok okozták a legnagyobb gondot.
Esztergom: Tetejére borult autó a 117-esen
A legsúlyosabb incidensek egyike Esztergom térségében történt. A 117-es főúton a hirtelen lefagyott aszfalton egy személygépkocsi megcsúszott, irányíthatatlanná vált, majd a tetejére borulva az árokban állt meg. A műszaki mentést az esztergomi hivatásos tűzoltók végezték. Drámai momentum, hogy alig húsz méterrel arrébb egy másik jármű is lesodródott az útról a kritikus útviszonyok miatt.
Nagyigmánd: Cserbenhagyás és roncsok
A 13-as főúton, Nagyigmánd és Kocs között is munkában voltak a hatóságok. Egy autó nagy sebességgel az árokba csapódott és felborult. Mire a rendőri egységek a helyszínre értek, a sofőr elhagyta a roncsot és elmenekült a helyszínről. A rendőrség vizsgálja az eset körülményeit, miközben a kocsi önkéntes tűzoltói segítettek a jármű áramtalanításában és a forgalmi akadály megszüntetésében.
M1-es autópálya: Tömeges koccanások a latyakban
Az M1-es autópályán a szilveszter esti havazás utáni latyakosodás vezetett több kisebb-nagyobb ütközéshez. Tatabánya és Bicske között több autó csúszott egymásba a Budapest felé vezető oldalon, ami miatt időszakosan több kilométeres torlódás alakult ki. A tűzoltóknak több járművet is áramtalanítaniuk kellett, a mentők pedig több utast is könnyebb sérülésekkel szállítottak kórházba.
Fokozott figyelemre van szükség
A vármegyei rendőr-főkapitányság figyelmeztetést adott ki: a nappali enyhülés után az esti órákban a vizes, latyakos útszakaszok újra tükörjéggé fagyhatnak.
• Tanács az autósoknak: tartsanak a szokásosnál jóval nagyobb követési távolságot, és kerüljék a hirtelen kormánymozdulatokat.
• Útviszonyok: A mellékutak sok helyen még mindig havasak, letaposottak, így ott különösen indokolt a fokozott óvatosság.
Képforras: HVG.hu
