Ahány ház, annyi szokás, de ha szilveszterről van szó, a magyar konyhákban megáll az idő, és átveszik az irányítást a több évszázados babonák. Legyen szó a szerencsehozó apró szemű lencséről vagy a jövőt „kitúró” malacról, ilyenkor nemcsak az ízek, hanem a szimbólumok is a tányérra kerülnek.

A szilveszteri vacsora és az újévi ebéd nálunk sokkal több puszta étkezésnél: ez egyfajta gasztro-mágia. A cél világos: elűzni az óév gondjait, és megalapozni a következő év bőségét. De mit érdemes fogyasztani, és mit jobb elkerülni, ha biztosra akarunk menni?

A lencse-diktatúra: Pénz áll a házhoz

Ha létezik kötelező elem, akkor az a lencse. Legyen az egy sűrű, mustáros főzelék, egy ecetes-hagymás saláta vagy egy gazdag leves, a lényeg az apró szemeken van. A népi hiedelem szerint a lencseszemek az érméket jelképezik, így minél többet fogyasztunk belőlük az év első napján, annál vastagabb lesz a pénztárcánk. Akik nem kedvelik a lencsét, gyakran kölesre, babra vagy borsóra cserélik – a lényeg a „sok apró szem” logikája.

Malacsült vs. Szárnyasok: Ki mozgatja a szerencsét?

A húsok tekintetében szigorú hierarchia uralkodik. Szilveszterkor és újévkor a sertés a király. A malac ugyanis az orrával előre túr, ami a fejlődést és a szerencse felszínre hozását szimbolizálja. A ropogósra sült csülök vagy a bőrös malacsült nemcsak laktató, de a népi hit szerint „be is túrja” a házba a szerencsét.

Ezzel szemben a szárnyasok (csirke, pulyka) ilyenkor tiltólistásak. A tyúk hátrafelé kapar, ami a múltba ragadást jelenti, ráadásul „elkaparja” a szerencsénket. Aki pedig repülő szárnyast eszik, azt kockáztatja, hogy a szerencséje tovaszáll.

Éjféli klasszikusok és a „másnap” ellenszere

Ahogy közeledik az éjfél, a menü lazábbá, „bulisabbá” válik. Előkerülnek a roppanós virslipárok, amelyek tormával és mustárral az éjszaka legnépszerűbb falatai. A vendégváró asztalról nem hiányozhat a sós pogácsa sem – egyes vidékeken még ma is szokás szerencsepénzt sütni a tésztába: aki ráharap, annak különösen sikeres éve lesz.

A hajnali órák és az újév reggele pedig elválaszthatatlan a korhelylevestől. A savanyú káposztából, füstölt húsból és tejfölből készült leves nemcsak a gyomrot nyugtatja meg egy átmulatott éjszaka után, de vitamintartalma révén segít hamarabb formába lendülni.

Buborékok a pohárban

A kulináris utazás természetesen a pezsgővel válik teljessé. Az éjféli koccintás a polgári jólétet és az ünneplést hirdeti. A buborékok szállása és a durranó parafadugó a régi hit szerint elijeszti a rossz szellemeket, és ünnepélyes keretet ad az új fogadalmaknak.

Bárhogy is döntünk, a legfontosabb, hogy az újévi asztalnál ne legyen hiány jókedvből és szeretteink társaságából – hiszen a babona szerint amilyen az év első napja, olyan lesz a maradék háromszázhatvannégy is!

képforrás: ujpestmedia.hu