Gazdaság

Tízből hat munkáltató tervez 2025-re béremelést, de a tavalyinál alacsonyabb mértékűt
A korábbi évekhez hasonlóan a cégek többsége 2024-ben is megvalósította az ígért bérfejlesztést, sőt, végül többen emeltek a fizetéseken, mint ahányan eredetileg tervezték. Az idei évre vonatkozó prognózisokban azonban már szerényebb tervek láthatóak: tízből csak hat munkáltató kalkulál emeléssel, átlagosan 8,4%-ossal – derült ki a Profession.hu friss munkáltatói felméréséből.
A magyarországi vállalatok idei évre vonatkozó bérfejlesztési terveit vizsgálta legfrissebb kutatásában a Profession.hu. Az állásportál januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről.
Tavaly 10 százalékponttal többen emeltek a béreken, mint ahányan tervezték
Januárban a cégek 60%-a nyilatkozta, hogy béremelést tervez 2025-ben. „Idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az esztendő során várhatóan ennél még többen lesznek. A tavalyi eredményeket nézve például +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, vagyis végül a válaszadók 73%-a döntött a fizetésemelés mellett” – hívja fel a trendre a figyelmet Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Az átlagnál magasabb arányban vannak a fizetésemelést tervező vállalatok között a 10 milliárd forint feletti árbevételű társaságok. Összességében elmondható, hogy a nagyobb cégek nagyobb arányban terveznek béremelést idén, de alacsonyabb mértékben, mint a bérfejlesztő kisebb méretű cégek.
Átlagosan 8,4%-os béremeléssel kalkulálnak a munkáltatók
Bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen került sor a fizetések emelésére, annak mértéke végül a tervezett 12,5%-nál kisebb lett (átlagosan 10,1%), az idén pedig még ennél is szerényebbel kalkulálnak a munkáltatók (átlagosan 8,4%). A 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 főnél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5%-os, míg a kelet-magyarországi (átlag 10,4 %) és a kizárólag fizikai munkát végzőket (átlag 11,6%) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.
„A korábbi évek tapasztalatai alapján az aktuális vállalati előrejelzésekből látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni. A munkavállalók részéről azonban erősebb az igény a fizetésemelésre, de tízből hatan már most úgy vélik, hogy ennek mértéke elmarad majd az elvárásuktól. Ez nagy kihívást fog jelenteni a munkaerőpiaci szereplők számára” – mondta Dencső Blanka.
Azoknál a cégeknél, ahol tavaly volt és idén is várható bérfejlesztés, 11%-a magasabb, 51%- a pedig alacsonyabb mértékű fizetésemeléssel számol az előző évhez képest. A bérfejlesztéssel tervező munkáltatók körében tízből hét helyen általános, a cég egészére vonatkozóan számolnak az emeléssel.
Egyre kevesebben terveznek a béren kívüli keretösszeg bővítésével
Folyamatosan csökken azon munkáltatók aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét. Több mint ötödük (22%) viszont emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban 29%, 2024-ben 25% volt), mégpedig átlagosan 7%-kal. A túlnyomó többség (73%) viszont nem fog változtatni. A Profession.hu felmérése a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okokra is kitért: a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását (74%), illetve az új szakemberek megszerzését (30%) jelölték meg. Az emeléssel – az elmúlt két évhez hasonlóan – az inflációt és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet kívánják kompenzálni – ez utóbbit az előző évhez képest most 7%-kal többen említették. A vállalatok 4%-a ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8%-kal.
Forrás. Profession.hu
Képforrás: Hitelforum.hu

Elindult a hazai vállalkozások digitalizációját segítő program
A Yettel Magyarország is szerepel a Demján Sándor Program keretein belül a “Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program szállítói körében
A Yettel Magyarország hivatalos szállítóként csatlakozott a Demján Sándor Program “Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programhoz, amelynek célja, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozások számára ingyenes, professzionális weboldalkészítési és digitalizációs megoldásokat biztosítson. A program lehetőséget kínál a vállalkozások számára, hogy pályázati úton, önerő nélkül, állami támogatással építsék ki online jelenlétüket és fejlesszék e-kereskedelmi tevékenységüket.
A kis- és középvállalkozások (KKV-k) online jelenléte egyre fontosabb szerepet kap a versenyképesség megőrzésében. A BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentés 2024-es adatai alapján a mikrovállalatok 96%-a használ internetet, azonban a honlappal rendelkező cégek aránya mindössze 35%. Ez jelentős különbséget mutat a 10+ fős vállalatok esetében, ahol a digitális jelenlét már közel 90%-os, és a honlapok szerepe kulcsfontosságú.
A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a vállalatok kénytelenek alkalmazkodni a változó fogyasztói szokásokhoz: miközben a statikus honlapok továbbra is fontosak, az interaktív közösségi oldalak – amelyek a cégek számára közvetlen kapcsolatot biztosítanak az ügyfelekkel – egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalati kommunikációban. A vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy a digitális jelenlétük teljes körű legyen, és ne csak a weboldalak, hanem a közösségi média felületek is szerepeljenek a kommunikációs stratégiában. Mivel az ügyfelek egyre inkább a közösségi oldalakon tájékozódnak, a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ehhez a digitális környezethez, hogy sikeresen érjék el célközönségüket. Az online jelenlét folyamatos fejlesztése elengedhetetlen a piacon való érvényesüléshez, és ahogy a kutatási adatokból is látszik, még számos lehetőség rejlik a további előrelépésben.
A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program egy utalványrendszerű támogatási kezdeményezés, amely lehetővé teszi, hogy a mikro-, kisvállalkozások és egyéni vállalkozók – amennyiben megfelelnek a pályázati feltételeknek – professzionális honlapkészítők szolgáltatásait vegyék igénybe. A programot a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. bonyolítja le, a támogatás mértéke pedig akár 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is lehet, amely teljes egészében fedezi a vállalkozások online megjelenésének kiépítését.
A Yettel Magyarország, mint megbízható digitális partner, segíti a vállalkozásokat az online térbe való belépésben vagy jelenlétük erősítésében. Szolgáltatásai révén az ügyfelek egy korszerű, mobilbarát és keresőoptimalizált weboldalt kapnak, vagy továbbfejleszthetik oldalukat például webshoppal, amely növeli ügyfeleik elköteleződését és versenyelőnyt biztosít számukra a digitalizálódó piacon. A Yettel által kínált és biztosított megoldások teljes mértékben felhasználóbarátak, a voucher beváltásától a technikai kivitelezés minden részletét, beleértve az arculati, tartalmi egyeztetéseket a cég átvállalja és intézi, így az ügyfeleknek több lehetőségük nyílik a vállalkozásuk növekedésére koncentrálni.
A programban részt vevő vállalkozások, amelyek nyertes pályázattal és érvényes támogatói okirattal rendelkeznek, egyszerűen igénybe vehetik a Yettel kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásait az utalványkód beváltásával. A jelentkezési folyamat már elérhető, de a támogatási keretösszeg korlátozott. További információk a Yettel Magyarország weboldalán, valamint a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. weboldalán érhetők el.
Forrás: Yettel Magyarország
Képforrás: fmkik.hu

Nagy Márton: a magyar GDP-növekedés idén az EU élmezőnyében lesz
A magyar GDP-növekedés 2024-ben az uniós középmezőnyben volt, de 2025-ben a 3 százalék körüli növekedés már az élmezőnyben lesz, ami a duplája lehet az EU bővülési ütemének - olvasható a nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalának csütörtöki bejegyzésében.
Nagy Márton közölte, hogy hosszú út vezetett idáig, a háború és az energiaválság nyomott hagyott a vállalkozásokon, a német gazdaság válsága pedig a mai napig visszafogja a külső keresletet. Nehéz időszak volt, de egyre több a pozitív jel, hiszen nő a reálbér, magas a foglalkoztatottság, nő a lakástranzakciók és az újautó-eladások száma, miközben több jut az utazásra és kikapcsolódásra - tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány itt nem áll meg, továbbra is azon dolgozik, hogy megerősödjenek a magyar vállalkozások, a dolgozók bére emelkedjen, így a családoknak is több legyen a zsebében. Ezt szolgálja az Új Gazdasági Akcióterv, amely 4000 milliárd forintot mozgat meg a családok és vállalkozások megerősítése érdekében - fogalmazott a miniszter.
Forrás: mti.hu

Navracsics Tibor: a 2025-ös költségvetés szigorítja az önkormányzatok gazdálkodását
A 2025-ös költségvetést megalapozó törvény hozott pár olyan új lépést, amely a kormány reményei szerint szigorítja az önkormányzati gazdálkodást és az önkormányzati finanszírozást is átláthatóbbá teszi - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője hétfőn, Gödöllőn.
Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett és a Konrad-Adenauer-Stiftung Alapítvány által támogatott, az önkormányzatok 2025. évi költségvetési kilátásaival és fejlesztéspolitikai lehetőségeivel foglalkozó konferencián arról beszélt: az idei költségvetés által bevezetett gazdálkodási szigorítások egyike a faktorálás megtiltása a helyhatóságok számára.
Hozzátette, egy másik szigorítás az adatszolgáltatási rendszert érinti, amelyet a kincstár felé kell majd ezután teljesítenie az önkormányzatoknak.
A harmadik, hogy a fejlesztési célú támogatások körében az 50 millió forint feletti támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható - fűzte hozzá a miniszter.
Forrás: mti.hu

EM: egyszerűsített feltételekkel indul újra az energetikai otthonfelújítási program
Egyszerűsített feltételekkel indul újra az energetikai otthonfelújítási program - tudatta az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel vasárnap.
A közlemény szerint többen és kevesebb papírmunkával pályázhatnak hétfőtől a családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítéséhez kínált, összesen akár 6 millió forint kormányzati támogatásra. A tavaly nyár óta elérhető program első félévének tapasztalatai alapján könnyített részvételi feltételekkel nyílik újra a lehetőség január 20-án.
Újdonság, hogy már a 2007 előtt épült családi házak korszerűsítésére is felvehető a támogatás. A jelentkezésre jogosultak köre mintegy 300 ezer családdal bővül, és érdemben csökkennek az adminisztrációs terhek. A kistelepüléseken élők számára a vidéki otthonfelújítási programmal kombinálva egy családi ház teljes energetikai és esztétikai felújítása lehetővé válik - írták.
Az energetikai otthonfelújítási program teljes, 73 milliárd forintos keretösszegéből közel 67 milliárd forint hasznosulhat a vidéki, mintegy 6 milliárd forint pedig a fővárosi fejlesztésekben - tudatta a minisztérium.
Felidézték, hogy 2024-ben több mint 46 ezren érdeklődtek a pályázat iránt az MFB Hálózat bankfiókjaiban, több mint 12 ezer energetikai tanúsítványt adtak ki kifejezetten a pályázat miatt. Tavaly közel 4900 támogatási kérelem érkezett be összesen 27,2 milliárd forint értékben. Az előzetes kalkuláció szerint a program újabb köre hozzávetőleg 15 ezer család beruházásait segítheti - tették hozzá.
Változatlanul alapvető elvárás a legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése. E kötelezettség a továbbiakban is külső hőszigeteléssel, nyílászárócserével, a fűtési vagy a melegvíz-rendszer korszerűsítésével, ezek kombinációival teljesíthető. Uniós korlátozások miatt azonban gázkazán telepítéséhez, cseréjéhez idén már nem adható támogatás - közölték.
A legnagyobb horderejű újdonság, hogy az eredeti határidő kitolásával 1990 vége helyett már a 2006 végéig megépült otthonok felújításához lehet támogatást kérni. E bő másfél évtizedben mintegy 300 ezer új családi ház készült el. Az adminisztrációs terhek is csökkennek, összesen tíz, eddig megkövetelt dokumentumot már nem kell vagy sokkal egyszerűbb lesz benyújtani. A teljesség igénye nélkül a jövőben nem kell összeállítani, beadni kifizetési ütemtervet, záró kivitelezői nyilatkozatot, általános jövedelemigazolást, más hitelről való nyilatkozatot, közüzemi számlákat, vagy az alkalmazni kívánt termékek leírását - olvasható a közleményben.
A lehívható támogatás-csomag minden esetben legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő forrásból és 3 millió forint kamatmentes hitelből áll össze. A támogatás és a hitel összegének minden esetben meg kell egyeznie. Igényelhető tehát 3 millió forintnál kevesebb vissza nem térítendő támogatás is, de ekkor a kölcsön és az alapesetben 1 millió forintos önerő mértéke is arányosan csökken.
Az energetikai otthonfelújítási program részletes felhívásai a pályázati honlapon érhetők el a vidéki és a budapesti helyszínekre is. Kölcsönkérelmet 2025. január 20-tól a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2027. március végéig lehet benyújtani személyesen, a Lakossági MFB Pont Plusz fiókokban.
A közlemény szerint a támogatott beruházások legfontosabb hozadéka az lesz, hogy jelentősen csökkentik majd a családok energiafelhasználását. A nyertesek így könnyebben tarthatják fogyasztásukat a sávhatár alatt, még nagyobb mértékben részesülhetnek a rezsicsökkentés előnyeiből. Az alacsonyabb energiafelhasználás erősíti Magyarország energiaszuverenitását, az ellátás biztonságát, hozzájárul a környezetünk megóvásához. Az otthonok felújítása az építőipar és általában a hazai gazdaság fellendítését is ösztönzi.
2025 elején startolt el az új gazdaságpolitikai akcióterv részeként meghirdetett vidéki otthonfelújítási program. A két kezdeményezés hasznosan egészítheti ki egymást: a programok együttes igénybevételével egy családi ház energetikailag és esztétikailag is teljesen felújítható - közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Forrás: mti.hu