Gazdaság
Szijjártó Péter: a tavalyi a gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a beruházásösztönzés szempontjából
A tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a beruházásösztönzés szempontjából, a 2024-ben kötött megállapodások alapján 4000 milliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető leszögezte, hogy az utóbbi éveket a veszélyek és a válságok jellemezték, amelyek hatásai rendre begyűrűztek a gazdaságba is.
"Fegyveres konfliktusok, terrorfenyegetések, egészségügyi válság - mind-mind rendkívüli nehézségeket okoztak a világgazdaság szereplőinek"
- mutatott rá.
Ennek kapcsán kifejtette, hogy mindennek nyomán új világgazdasági korszak kezdődött, s a változások rendkívül éles globális versenyt indítottak be a beruházásokért. Márpedig szavai szerint azt, hogy mely országok kerülhetnek az új éra győztesei közé, főképp az döntheti el, hogy kik tudják magukhoz vonzani a legfejlettebb technológiájú beruházásokat.
"És ebben a versenyben
Magyarország a rendkívüli nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a tavalyi évben is
(…) 2024 a hazai gazdaságtörténet második legeredményesebb éve lett beruházásösztönzési szempontból" - húzta alá.
Majd arról is beszámolt, hogy a kormány hetvenhét vállalattal kötött megállapodást új beruházásokról, amelyek összesen 4000 milliárd forintnyi értéket jelentenek.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy ezeken belül a legtöbb beruházási projektet magyar cégek hajtják végre, huszonhárom vállalattal sikerült megállapodni, ami példátlannak számít.
"A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon"
- vélekedett.
Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a legnagyobb beruházási volument a hét érintett kínai vállalat képviseli, ezek a teljes beruházási érték felét teszik ki, de dél-koreai és japán cégek is hoztak döntést új nagyberuházásokról.
"Az összberuházási érték kis híján 80 százalékát a Kína-Dél-Korea-Japán hármas hozta Magyarországra. Gondoljunk bele, ha engedtünk volna a nyomásnak, ha meghajoltunk volna a támadások súlya alatt, s nem hajtottuk volna végre a keleti nyitás stratégiáját, nem vágtunk volna bele a gazdasági semlegesség stratégiájába, hogyha engedtük volna, hogy elvágjanak minket a keleti beruházásoktól, akkor sok ezer munkahely és sok milliárd eurónyi beruházás más országokba ment volna" - mondta.
"De a gazdasági semlegességet mutatja az is, hogy a negyedik legtöbb beruházást a németek, az ötödik legtöbb beruházást az amerikaiak, míg a hetedik legtöbb beruházást a svájciak hozták Magyarországra a tavalyi esztendőben"
- folytatta.
"Így a szélrózsa minden irányából érkeztek vállalatok, amelyek modern technológiát hoztak, s amelyek új munkahelyeket teremtettek Magyarországon" - tette hozzá.
A miniszter tudatta, hogy továbbra is a járműipari és az elektronikai beruházások adják a gerincét az új beruházásoknak, de az élelmiszeripar feljött a harmadik helyre, és tizenkilenc olyan, magas hozzáadott értékű projektről is megállapodás született, amelyek nyomán üzleti szolgáltatóközpontok, informatikai beruházások vagy kutatás-fejlesztési tevékenységek érkeznek hazánkba.
"Tehát a magyar gazdaság dimenzióváltásában is tudtunk egy jelentőset előrelépni" - fogalmazott.
Végül pedig arra is kitért, hogy
már a múlté az országon belüli kelet-nyugati egyensúlytalanság, ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye végzett az első helyen,
miközben a kormány nagy erőkkel dolgozik a délnyugat-magyarországi térség fejlesztésén is, amit jól mutat, hogy Baranyába is érkezik három új beruházás a tavalyi megállapodások eredményeként.
"Tehát 2024 minden idők második legsikeresebb esztendeje lett a beruházásösztönzés szempontjából, köszönhetően annak, hogy a gazdasági semlegesség stratégiáját elkezdtük végrehajtani" - összegzett.
Forrás: mti.hu
Czomba Sándor: 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik a minimálbér
Magyarországon a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken Facebook-üzenetében.
Kiemelte, nemrégiben történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviselettel.
Hároméves bérmegállapodásról van szó, amely egyértelműen meghatározza a következő évek bérdinamikáját.
A következő három évben közel 40 százalékkal emelkedik a minimálbér mértéke, de ez nemcsak azt a nagyjából 1 millió embert fogja érinteni, akire közvetve vagy közvetlenül hatással van, hanem a fölötte lévő béreket is érdemben fogja növelni - jegyezte meg.
"Ez, azt gondolom, hogy nagyon fontos minden munkavállaló számára, hiszen a bérek növekedésén keresztül a családok megélhetése, biztonsága is növekszik, ugyanakkor a munkáltatóknak ez a hároméves bérmegállapodás egyfajta keretet tud biztosítani, kiszámíthatóságot jelenthet a következő esztendőkben" - mondta Czomba Sándor.
Forrás: mti.hu
Hidvéghi Balázs: jövőre indul a Demján Sándor Program
Hatalmas erőt mozgat meg a kormány 2025-ben azért, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat segítse: elindítja a Demján Sándor Programot, és ezzel 1410 milliárd forintot irányít ebbe a szektorba - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap a kormány közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben.
Hidvéghi Balázs közölte: azt akarják elősegíteni, hogy a magyar kis- és középvállalatok szintet tudjanak lépni.
"Ez a program az ő céljaikra és kihívásaikra lett kitalálva. Rájuk szabtuk, hogy segítsük őket a növekedésben, új munkahelyek létrehozásában és új piacok megtalálásában" - fogalmazott a politikus.
Kiemelte, hogy
a kkv-szektor a magyar gazdaság kulcsterülete, ha ők növekedni tudnak, akkor az egész magyar gazdaság is növekedni fog.
Kifejtette, hogy az említett vállalkozások számára 8+1 támogatás érhető el, az első a kkv tőkefinanszírozási program, amellyel a gyors növekedést segítik; 100 és 200 millió forint közötti fejlesztési forrásról van szó, ami 5 százalékos kamat mellett érhető el.
A második az 1+1 kkv beruházás élénkítő támogatási program, amelynél a keret 50 milliárd forint és a kkv-k eszközberuházását, valamint termelési kapacitásuk növekedését segítik.
Ez akár 200 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is lehet
- tette hozzá, azzal együtt, hogy az eszközbeszerzés mellett digitalizációs és megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések is finanszírozhatók ebből a támogatási forrásból.
A harmadik a vállalkozások internetes jelenlétét és értékesítését támogató program: a kormány két évre átvállalja az internetes megjelenéshez szükséges digitális szolgáltatások költségeit, és utalvány formájában támogatást nyújt honlap és közösségi médiafelületek fejlesztéséhez, kibervédelemhez vagy akár az online értékesítést támogató szolgáltatásokhoz.
A negyedik a Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos beruházási hitelkamata - mondta, hozzátéve, hogy 2025-ben akár 150 milliárd forintnyi új beruházási hitel is kihelyezésre kerülhet.
A beruházási hitelt 2025. június 30-ig igénylő vállalkozások számára az első évben ingyenes lesz a hitelhez kötelezően kapcsolt kezességvállalás.
Az ötödik az exportösztönző hitelprogram, amelyet az Eximbank indít: a program mind a már most exportáló és a még nem exportáló vállalkozások számára is igénybe vehető.
A hatodik a kifektetést támogató hitel- és tőkeprogram, amelyben a beruházásokhoz, cégalapításokhoz, cégfelvásárlásokhoz adunk segítséget, amelyekkel a hazai vállalkozások új piacokat szerezhetnek és terjeszkedhetnek - közölte az államtitkár.
A kormány nem titkolt célja, hogy ezzel a tőkeprogrammal új, nagy és külföldön is sikeres magyar vállalatokat neveljen ki mutatott rá.
A hetedik a vállalkozásfejlesztési uniós programok: 2025-ben 650 milliárd forintnyi uniós forrást nyitunk meg a kkv-k előtt, vissza nem térítendő támogatás, támogatott hitel, illetve ezek kombinációja révén.
Hidvéghi Balázs jelezte, hogy van, amelyik már most elérhető, és van, amit tavasszal nyitnak meg.
A nyolcadik a kkv-k adminisztrációs terheinek könnyítése, vagyis itt tovább csökkentik a bürokráciát az adatszolgáltatásban, adózásban és a jogszabályi környezetben.
A plusz egy támogatás pedig, hogy
újabb mikrovállalkozások számára csökken az áram ára januártól
- mondta.
Úgy folytatta, hogy a piaci szerződéssel rendelkező mikrovállalkozások is beléphetnek az egyetemes szolgáltatásba korábbi szerződésük lejárta után, így bizonyos fogyasztásig a kormány által meghatározott kedvezményes áron vehetik az áramot.
"Ez tehát a Demján Sándor Program, amellyel 1410 milliárd forintot irányítunk a magyar kis- és középvállalkozásokhoz. A program honlapja a dsprogram.hu. Kérjük a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hogy tájékozódjanak, jelentkezzenek és éljenek ezekkel a lehetőségekkel!" - hangsúlyozta az államtitkár.
Forrás: mti.hu
Nyitrai Zsolt: már igényelhető a munkáshitel
Már igényelhető a bankokban a munkáshitel – közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a közösségi oldalára feltöltött videóban.
A főtanácsadó hangsúlyozta, a munkáshitel több mint háromszázezer fiatalt segíthet.
A maximum négymillió forintot a feltételek fennállása esetén 17 és 25 éves kor közötti fiatalok vehetik fel. A hitel szabad felhasználású, kamatmentes és a gyermekek után törlesztési kedvezmény is jár - mondta.
A tanulók mellett így a dolgozó fiatalokat is támogatja Magyarország kormánya – emelte ki Nyitrai Zsolt.
Forrás: mti.hu
Komoly változások a cégautópiacon
A 2024. október 29-én benyújtott, és a kormány által november 25-én már el is fogadott törvényjavaslat értelmében a következő két évben jelentősen nőnek a céges autókra kivetett adóterhek. Ezek a változások komoly kihívásokat, ugyanakkor jelenleg még kihasználható lehetőségeket is jelentenek a vállalkozások számára. Magyarország vezető mobilitási szolgáltatója, az Ayvens pénzügyi igazgatója, Jakus László 3 pontban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
1. A cégautóadó mértéke már 2025. januárjától, a gépjárművek teljesítményétől függő mértékben, de átlagosan 20%-kal nő, a regisztrációs- és gépjárműadó összegén pedig inflációhoz kötött kiigazításokat hajtanak végre, melynek mértékét 2024. december 15-ig teszik közzé és szintén 2025. január 1-jével lép életbe a változás.
„Az adóemelések nyomán felmerülő többletköltségekkel való tervezés elengedhetetlen, és a vállalkozásoknak érdemes fontolóra venni flottájuk diverzifikálását, hogy költséghatékonyabb vagy fenntarthatóbb, kisebb kibocsátású modellek bevonásával optimalizálják a kiadásokat” – javasolja az Ayvens pénzügyi igazgatója.
2. A zöld rendszám megvonását követően további előnyöket vonnak meg a plug-in hibridektől.
„A céges flottákkal rendelkező vállalatok még kihasználhatják a plug-in hibrid járművek jelenlegi adómentességét – de ehhez időben kell lépni, mert 2026-tól ezek is elveszítik cégautóadó mentességüket” – mutat rá Jakus László.
3. Az emelések és megvonások mellett pozitív hír, hogy további 3 évre meghosszabbították azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások részletes útnyilvántartás vezetése nélkül visszaigényelhetik a cégautók után fizetendő operatív lízing havidíjak ÁFÁ-jának 50%-át.
„Az ÁFA visszaigénylésére vonatkozó lehetőség az operatív lízing egyik legjelentősebb pénzügyi előnye, így a vállalkozások a jövőben továbbra is építhetnek erre a költségcsökkentő és adminisztrációt megkönnyítő kedvezményre” – emeli ki a pénzügyi igazgató.
Részletek az adóemelésekről és kiigazításokról
Cégautóadó: A céges használatra beszerzett gépjárművek után havonta fizetendő cégautóadó mértékét az új törvény jelentős, teljesítménytől és környezetvédelmi besorolástól függő mértékben növeli a kormány 2025. január 1-jétől. A közzétett információk szerint átlagosan 20%-kal emelkedik majd ez az adótétel, amely így legkevesebb 3.000 Ft, de nagyobb teljesítményű gépjárművek esetében akár havi 8.000 Ft-os többletköltséget jelent majd a vállalkozásoknak.
Gépjármű- és regisztrációsadó: A minden autóst érintő jogszabálymódosítás értelmében a gépjárművek beszerzésekor fizetendő regisztrációs adót, illetve az évente fizetendő gépjárműadót az infláció mértékével növelik a jövőben. A 2025-ös évre vonatkozóan 2024. december 15-ig teszik közzé az emelés mértékét.
Ezt követően a NAV minden évben október 31-ig fogja közzétenni a következő évre érvényes adómértékeket a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó tekintetében, amit a július hónapra vonatkozó KSH inflációs adat alapján fog kiszámolni. Erre korábban egyik adónem kapcsán sem volt példa, de várhatóan több adótípusban is megjelenik majd ez a fajta éves díjkorrekció.
A plug-in hibridre vonatkozó kedvezmények fokozatosan megszűnnek
A 2024. december 31. után forgalomba helyezett plug-in hibrid autók 2025-től elveszítik cégautóadó-mentességüket. A 2024 vége előtt forgalomba helyezett járművek azonban 2026 végéig még élvezhetik a mentességet, így tehát a vállalkozások időt nyernek flottájuk optimalizálására. A plug-in hibridekre vonatkozó kedvezmények és előnyök idén ősszel már korlátozásra kerültek, hiszen a 2024. szeptember 1. után forgalomba helyezett autókra már nem zöld rendszámok kerülnek, ezzel elveszítve az ingyenes parkolási lehetőséget. A zöld rendszámmal rendelkező plug-in hibrideken pedig legkésőbb 2026. november 30-ig kell cserélni hagyományos rendszámra a korábbi zöldet.
Öröm az ürömben: továbbra is visszaigényelhető az ÁFA minimum 50%-a a céges autók után
Pozitív hír, hogy meghosszabbították azt a 2019. január 1-től érvényben lévő lehetőséget, mely szerint a cégesautók havi bérleti díja után fizetendő ÁFA 50%-át visszaigényelhető azon vállalkozások számára is, akik nem kívántak részletes útnyilvántartást vezetni a céges- és magánhasználat arányáról. Az Európai Bizottság 2024. október 24-én közzétett javaslata értelmében 2027 végéig hatályban maradhat Magyarországon az Áfa törvény azon előírása, mely lehetővé teszi ezt az adminisztrációs- és pénzügyi kedvezményt a céges autókkal rendelkező vállalkozások. Azok a vállalatok, amelyek az ÁFÁ-t a tényleges üzleti használat alapján kívánják visszaigényelni, ezt továbbra is megtehetik, azonban részletes dokumentációt kell vezetniük az üzleti felhasználás arányáról.
Forrás: Noguchi

