Karrierváltás történhet kényszerből a megváltozott piaci vagy személyes körülmények miatt, azonban sok szakembert a kíváncsiság, a tanulási igény, vagy a megszokott, már rutinszerű munkavégzésből való kiszakadás iránti vágy vezérel, esetleg a szakmai kiégés miatt kezdene bele valami újba. A munkakeresők fele nem szűkíti a lehetőségeit arra az iparágra, amelyben éppen dolgozik vagy dolgozott legutoljára, hanem más területeken is érdeklődik az elérhető pozíciók iránt, közel harmaduk pedig kifejezetten más szektorban keresi új állását.

A pályakezdők jellemzően azzal az elhatározással kezdenek bele karrierjükbe, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból a választott területen. A gyakorlatban azonban e kezdeti elképzelést gyakran karrierváltás szakítja félbe. A Profession.hu friss negyedéves reprezentatív kutatása rámutat, hogy az álláskeresők fele (49%) a saját ágazatán kívül elérhető pozíciók után is érdeklődik, harmada (32%) pedig pályát módosítana, ezért célzottan más szektor álláshirdetéseit böngészi^[1].

Nem egyszerű a karrierváltás

Alkalmazottként nem egyszerű meglépni a váltást. A nagy cégeknél, multinacionális vállalatoknál több lehetőség nyílhat a házon belüli átképzésre és egy új munkakör megpályázására a munkáltató támogatásával, azonban a munkahelyváltással egyidőben a karrierváltás akadályokba ütközhet. „Számos pozícióra már kész szakembereket keresnek, akik azonos területről, azonos iparági ismeretekkel, friss gyakorlati tudással érkeznek és a beléptetést követően egyből munkára készek, így nincs szükség a betanításukra. Pozíció- és személyfüggő is, de hozzávetőlegesen egy évre van szükség ahhoz, hogy egy új kolléga a több éve ott dolgozó társaihoz hasonlóan, teljesen önállóan tudjon dolgozni” – magyarázza Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője.

A hosszabb ideig tartó betanítás és átképzés megspórolását indukálja a jelenleg legfiatalabb munkavállalók piacra lépése is, akik rövidebb periódusokat töltenek egy adott munkahelyen, mint az előttük lévő generációk képviselői – mutat rá a Profession.hu korábbi felmérése. A mostani pályakezdők esetében minden ötödik válaszadó nyilatkozta, hogy nem tervez a mostani munkáltatójánál 10+ évig maradni. A Z generációs munkavállalók 18%-a mostanra már a negyedik munkahelyváltásán is túl van; (összehasonlításképpen: a náluk sokkal régebb óta dolgozó X generációs válaszadók 10%-a az első, további 10%-a pedig második munkahelyén dolgozik még mindig). A munkáltatók viszont szeretnék a leghatékonyabb munkaerőt megszerezni, akik betanulás helyett ezt a rövidebb időt a cég számára hasznos munkával töltik, ez pedig tovább szűkíti az átképzés támogatottságát vállalati oldalról.

Biztosan kész szakemberekre van szükség?

Érdemes azonban megfontolni, hogy biztosan megéri-e a toborzás és kiválasztás folyamatát mindössze azokra szűkíteni, akik a betöltendő pozícióhoz szigorúan meghatározott magasszintű szaktudással már rendelkeznek. „Ezzel a stratégiával sok olyan ígéretes jelöltet veszít a cég, akiknek ugyan szükséges még a szakmai átképzés, de megvan bennük a motiváció, a fejlődésre és a gyors tanulásra való hajlandóság, jól illeszkednek a cég szellemiségéhez és a csapathoz. A képesség alapú toborzás a hozzáállást, tanulási hajlandóságot, az attitűdöt, karizmát helyezi előtérbe a meglévő konkrét szakmai ismeretek helyett, amelyeket egy mentoring vagy alapos onboarding rendszerrel a belépés után pótolni lehet, támogatva az új kollégát ezek gyors elsajátításában” – tanácsolja Szigeti Nikoletta.

A motiváltság és tanulási hajlandóság, az új ismeretek iránti igény fontos tényezők egy optimális jelöltnél. Ha kizárólag olyan kollégát keres a cég, aki azonos iparágból, pozícióból érkezik, valószínűsíthetően olyanokkal találkozik, akik a magasabb bér miatt váltanak, és a mindennapi munkájukban, feladataikban sok évnyi tapasztalattal a hátuk mögött már nem feltétlenül lelik örömüket, így az új munkahely sem kecsegteti őket izgalmas kihívásokkal. Azonban egy rátermett, tehetséges pályaváltó esélyt kap az új terület kipróbálása, rövid távon ugyan nem ő lesz a leghatékonyabb, de hosszú távon motiválja a kíváncsiság, az új szakma elsajátítása, amely jó teljesítményre sarkallja.

A Profession.hu harmadik negyedéves felmérése, amely 1000 fő részvételével készült és reprezentálja a 18-65 éves online magyar lakosságot.

Forrás: Noguchi

Júliusban az ingatlan.com lakásárindexe alapján 6,4 százalékra gyorsult az ingatlanok éves drágulási üteme Magyarországon, míg idén januárban még csak 1,6 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára éves összevetésben - közölte az ingatlan.com csütörtökön az MTI-vel.

    Hozzátették, hogy az elmúlt 12 hónapban a Szegedet és Debrecent is magában foglaló dél-alföldi és észak-alföldi régió ingatlanai értékelődtek fel a legnagyobb mértékben. Ezekben a vármegyékben 8,1-8,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak tavaly júliushoz képest. A legalacsonyabb ütemű - csaknem 3 százalékos - áremelkedést Pest vármegyében figyelték meg.
    A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy a lakásárak emelkedése már a lakásvásárlást tervezők számára is egyértelművé vált, ezért sokan a kivárás helyett inkább a piacra léptek. Az ingatlanhirdetési portálon az eladó lakóingatlanokra érkező több mint 260 ezer júliusi érdeklődés az év egyik legerősebb hónapját vetítette előre, amit a lakásárak gyorsuló drágulása is visszaigazolt.
    Arra is kitértek, hogy július végén a fővárosban 1,02 millió forint volt az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. A legdrágább városrész az V. kerület, ahol 1,8 millió az átlagos négyzetméterár, a másik véglet Soroksár, ahol 700 ezer forintnál olcsóbban kínálják a lakóingatlanok négyzetméterét. A legnagyobb lakáskínálattal rendelkező kerületek közül a VIII.-ban, a XI.-ben, a XIII.-ban és a XIV.-ben 970 ezer és 1,2 millió forint között szóródnak az árak.
    A vármegyeszékhelyek között Debrecenben a legmagasabbak az árak, átlagosan 815 ezer forintba kerül egy négyzetméter, majd Győr és Veszprém következik 786 ezer és 783 ezer forinttal. Kaposváron, Szolnokon, Miskolcon és Békéscsabán pedig 441 ezer és 479 ezer forintos átlagos négyzetméterárral számolhatnak a vevők, ugyanakkor Salgótarjánban még 300 ezer forint alatt vannak az átlagárak.
    Közölték, a tempós lakásdrágulás és a kiadó lakások iránti intenzív kereslet a befektetőket is visszacsábíthatja az ingatlanpiacra, ami újabb lendületet adhat a szektornak. "A befektetők visszatérésével az ingatlanfejlesztők lakásépítésbe vetett hite is helyreállhat, ami még tovább dinamizálhatja a piacot, és hosszabb távon a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat" - fogalmazott Balogh László az ingatlan.com közleményében.

Forrás: Ingatlan.com, MTI:hu

Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összesített taglétszáma immár meghaladja a 2,1 millió főt, a nyugdíjcéllal takarékoskodók vagyona új csúcsot ért el, az egészségkasszák pedig továbbra is szinte mágnesként vonzzák az öngondoskodókat.

Az idei második negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának látványos gyarapodása, a tagok összesített megtakarításainak értéke így június végére már felülmúlta a 2,1 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 346 milliárd forint, azaz bő 19 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám – alapvetően az egészségpénztárak létszámgyarapodásának köszönhetően – szintén bővült, így immár meghaladja a 2,1 millió főt. 

„Az elmúlt több mint egy évtizedben nem tapasztaltunk olyan magas egyéni befizetést a nyugdíj- és egészségkasszákba, mint amit az első félév hozott, de a munkáltatói hozzájárulások is sok éve nem látott magasságba emelkedtek. Mindez azt eredményezte, hogy 10 év alatt megduplázódtak az első félévi befizetések a nyugdíjpénztárakban és az egészségpénztárakban egyaránt” – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

Többet tesznek félre idős korukra a nyugdíjpénztári tagok

Az április-júniusi időszakban is kitartott az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése, így a negyedév végén – 20 százalékot közelítő év/év emelkedéssel – már 2,04 ezer milliárd forinton állt ez a mutató. Ezzel a pénztárak által kezelt megtakarítások összege ismét új csúcsot állított be.

A vagyongyarapodásból a tagi és munkáltatói befizetések, illetve a pénztári hozamok is kivették a részüket.

A pénztárak a második negyedévben 2,64 százalék becsült hozamot értek el, a nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán pedig 21 milliárd forintot tettek ki, bő 20 százalékkal felülmúlva 2023 hasonló időszakának értékét. E látványos növekedésnél kisebb mértékben, de a munkáltatók hozzájárulásai is bővültek, év/év alapon 2,6 százalékkal, ami viszont negyedéves összehasonlításban több mint 16 százalékos pluszt jelent. Mindezek eredményeként a munkavállalók a nyugdíjpénztári bevételek növekvő részét, 63,5 százalékát adták a második negyedévben. 

Az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága újabb csúcsot ért el a teljes tagság viszonylatában: ez az időszak végén 1,96 millió forintot tett ki, mintegy 21 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi értéket. Megjegyzendő, hogy a nyugdíjhoz közel álló, régebb óta öngondoskodó pénztártagok megtakarításai ennek többszörösét mutatják.

„A kedvező tendenciák mellett megfigyelhető, hogy a nyugdíjpénztári taglétszám, így a nyugdíjcélú öngondoskodás – a kívánatos folyamatos növekedés helyett – kis mértékű apadással stagnál. Ez a munkáltatói szerepvállalás csökkenésével függ össze, hiszen épp az a korosztály megy most nyugdíjba, és ezzel lép ki a tagságból, amelynek a belépését korábban az erős munkaadói részvételt ösztönző, kedvező állami adózási körülmények befolyásolták. Az adó- és járulékkedvezmények fokozatos kivezetése szinte közvetlenül vonta maga után a munkáltatók nyugdíjcélú juttatásainak elmaradását, ami pedig szintén közvetlenül a belépők számának csökkenését eredményezte” – kommentálta az adatokat Mohr Lajos.

Újabb tízezrek léptek be az egészségpénztárakba

Az önkéntes egészségpénztárak tagsága ugyanakkor továbbra is kitartó növekedést mutat, a második negyedév végén már több mint 1,06 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 53 ezerrel bővült a létszám.

Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 87 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben közel 14 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem kétszeresével, 26 százalékkal növelték befizetéseiket.

„Az egészségpénztári tagság és vagyon növekedése egyrészt a színvonalas, kiszámítható magánegészségügyi szolgáltatások iránti igények erősödésének, másrészt pedig a magánszolgáltatások drágulásának tudható be – e körülmények között egyre többen keresik, hogy hogyan oldhatnák meg optimálisan a szolgáltatások finanszírozását. Ez alapvetően minden munkavállalói korosztályra érvényes, azonban – a nyugdíjcélú megtakarításoktól eltérően – itt a fiatalabb generáció is érzi az egészségüggyel kapcsolatos mindennapi kihívásokat, így a belépők között nagyobb arányban képviseltetik magukat” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségpénztári megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel. A második negyedévben a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 44 százalék), míg a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 22, életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig bő 9 százalékkal költöttek többet a tagok.

Forrás: Noguchi

– Két vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre beérkezett jelentkezések száma 2024 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb emelkedés Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Fejér vármegyékben történt. Az elérhető állások száma az elmúlt másfél évhez hasonlóan továbbra is csökken év-év összehasonlításában, de már csak 2,9%-kal marad el a tavalyitól – mutatott rá a Profession.hu aktuális negyedéves jelentése.

Mérséklődnek a kilengések a hazai munkaerőpiacon, közelít egymáshoz a munkaerő-kereslet és -kínálat. Míg tavaly ilyenkor 44%-ot nőtt az álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma 2022 azonos időszakához képest, addig most csak 17%-ot az előző évihez mérten. Ezzel párhuzamosan 2,9%-kal kevesebb álláslehetőséget publikáltak az ország leglátogatottabb tematikus állásportálján – ez szintén mérsékeltebb különbség a 2023-ban kimutatott 23%-os csökkenéshez viszonyítva.

„Az elmúlt két és fél év alatt nőtt a foglalkoztatottak száma és emelkedett a munkanélküliségi ráta is a KSH adatai alapján^[1]. Ezzel párhuzamosan a 2022-ben tapasztalt jelentős munkaerőigény folyamatos visszarendeződése zajlik, az akkori kimagasló álláshirdetési számokat egy alacsonyabb, stagnáló toborzási ütem váltotta fel a munkaadói oldalon, az álláskeresők azonban aktívabbak. A jelentkezési trendeket elemezve látható, hogy a bérmegjelölés jelentős hatással van a jelentkezők számára (pl. ebben a negyedévben 35%-kal több jelentkező érkezett azokra a gépszerelőt kereső hirdetésekre, amelyekben szerepel az elérhető fizetés)” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Minimálisan csökkent a meghirdetett állások száma egy év alatt

2024 második negyedében az ország egész területén átlagosan 2,9%-kal csökkent az álláshirdetések száma az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben Veszprém vármegyében lassult a toborzás volumene, ahol 21%-kal kevesebb betöltésre váró állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 16%-os csökkenéssel, majd Komárom-Esztergom (-13,2%), Nógrád (-10%), Győr-Moson-Sopron (-9,9%) és Bács-Kiskun vármegye (-9,1%). Kétszámjegyű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,4%), Békés (16,8%), Hajdú-Bihar (15,6%), Jász-Nagykun-Szolnok (15,6%), valamint Vas vármegye (12,2%) esetében látható.

A különböző szakmák közül a leglátványosabb növekedést a közigazgatásban (40,5%) és a vendéglátás, idegenforgalomban (39,6%) feladott álláshirdetések száma produkált a vizsgált időszakban, csökkenést pedig a mezőgazdaság, környezet (-24,1%), a mérnök (-14%) és a gyártás, termelés (-13%).

Csak két vármegyében csökkent az állásra pályázók száma

Országos szinten kétszámjegyű emelkedés volt az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámban a IT üzemeltetés, telekommunikáció (40,3%), a közigazgatás (36,9%), a cégvezetés, menedzsment (35,3%), az IT programozás, fejlesztés (31%), az adminisztráció, asszisztens, irodai munka (23,7%), a szállítás, beszerzés, logisztika (23,7%), a marketing, média, PR (23,3%), a szakmunka (20,9%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (17,7%), a mérnök (17,1%), az építőipar, ingatlan (17%), a fizikai, segéd, betanított munka (16,1%), a HR, munkaügy (13,5%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (12,7%), valamint az értékesítés, kereskedelem (11,5%) kategóriákban hirdetett pozícióknál az előző év második negyedévéhez képest.

„A vármegyénként elérhető lehetőségek nagyon eltérőek az országon belül, lokációtól függően változik, hogy találkozik-e a kereslet és a kínálat” – mondta Tüzes Imre. „Ennek kiegyenlítésére bizonyos szakmák esetében kézenfekvő megoldás lehet a home office engedélyezése, amit sok cég felismert és ez tetten is érhető a Profession.hu-n aktivált hirdetésekben. A bérek feltüntetése mellett ezzel a lehetőséggel is versenyelőnyre tehetnek szert a munkáltatók a többi hirdető között, és akár az ország távolabbi pontjából is szerezhetnek értékes munkaerőt. Ahol pedig nem megoldható a távoli munkavégzés, a cég utazási támogatással segítheti az ingázó kollégákat, amely információ szintén vonzó lehet a távolabb lakó álláskeresőknek” – tette hozzá a szakember.

Békés (-1,3%) és Nógrád vármegye (-9,4%) kivételével mindenhol nőtt az álláskeresői jelentkezésének száma, a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok (61,7%), Heves (34,7%) és Fejér (33,4%) vármegyékben.

^[1] KSH: https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/fem/fem2405.html

Forrás: Profession.hu