Gazdaság
Több milliárdos gyárfejlesztések a Magyar Suzukinál
Az esztergomi gyártóvállalat ismertette 2023-as pénzügyi eredményeit.
Budapest, 2024. június 12. – A Magyar Suzuki Zrt. 2023-ban több mint 161 ezer autót értékesített, amelyből több mint 156 ezer az esztergomi gyártósorról gördült le. A teljes gyártás 92,9 százalékát exportálták külföldre, ezek az autók a világ 123 országában találtak vevőre. Az esztergomi termelés mennyisége 2022-es évhez képest 24,3 százalékkal, míg a hazai és exportértékesítés árbevétele 33,9 százalékkal növekedett. A Magyar Suzuki 12.167 autóval és 11,3 százalékos piaci részesedéssel zárta a 2023-as hazai újautó regisztrációs összesítést. Az esztergomi gyártóvállalat mindeközben csaknem 55 millió eurót fordított beruházásokra.
A Magyar Suzuki 2023-as pénzügyi eredményei:
- összes értékesítésből származó nettó átbevétel: 2.871,3 millió euró
- belföldi értékesítésből származó nettó árbevétel: 272,6 millió euró
- exportértékesítésből származó nettó árbevétel: 2.598,6 euró
- beszerzési alapú beruházás 54,7 millió euró értékben
- 2022-es évhez képest a hazai és exportértékesítés árbevételét 33,9 százalékkal növelte
- adózás utáni eredmény 141,7 millió euró, amelyet a vállalat eredménytartalékba helyezett és visszaforgatja beruházásokra.
- A Magyar Suzuki ezúttal sem fizetett osztalékot.
A gyártás 88,5 százaléka hibrid volt
A Magyar Suzuki tavaly eseménydús és hatékony évet zárt. Az esztergomi üzemben jelenleg két modell, Vitara és S-CROSS készül, az európai piacokra már csak hibrid hajtásrendszerrel.
A Magyar Suzuki 2023-as termelési és értékesítési eredményei:
- 160.338 db autó gördült le a gyártósorról
- 161.763 db értékesített autó, ebből 156.213 db autó esztergomi gyártású
- 148.954 db autó ment a világ 123 országába exportra, ebből magyar gyártású 145.256 db (Vitara 79.851 db, S-CROSS 65.405 db)
- Magyarországi értékesítés 12.809 db autó, ebből hazai gyártású 10.957 db (4.890 db Vitara, 6.067 db S-CROSS).
- A gyártás 88,5 százaléka, összesen 141.847 darab hibrid gépjármű volt.
Külföldön továbbra is a Vitara a népszerűbb: a modell az idén megújult, 2024. február 8-án pedig legördült a szalagról a 4 milliomodik magyarországi gyártású Suzuki is, ami egy hibrid Vitara volt. A magyar vásárlók körében azonban az S-CROSS a közkedveltebb: tavaly szeptemberben a modellből elkészült az 500 ezredik az esztergomi gyártósoron. Hazai elismerését jól mutatja, hogy tavaly az Év Autója versenyen a közönségdíj mellett a szakmai zsűri is elsőként hozta ki 22 márka 39 autója közül. Az Európai Unió 2024. július 7-től egyre több vezetéstámogató rendszer beépítését teszi kötelezővé, a Magyar Suzuki gyártását is befolyásolja: a Vitarák májustól, az S-CROSS-ok pedig júniustól kerülnek forgalomba a jogszabályok által előírt új felszereltséggel.
Változó piaci körülmények
Az Esztergomban készült személyautók mennyisége 24,3 százalékkal növekedett a 2022-es évhez képest, miközben a magyar újautó-piac tovább zsugorodott: 2023 folyamán 107 720 személygépkocsit helyeztek forgalomba az országban, 3,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A Suzuki 12 167 autó regisztrálásával, 11,3 százalékos részesedést ért el a hazai piacon. A 2023-ban forgalomba helyezett Suzukik 51 százaléka, 6157 személyautó került céges és intézményi ügyfelekhez.
Három alapmodell is megújult 2024-re
A nem Esztergomban készülő, de Magyarországon is forgalmazott típusok a márka belföldi összértékesítésének 10,3 százalékát tették ki. Swiftből 894, Ignisből 252, a Swace családi kombiból 86, az elektromos hálózatról is tölthető Across szabadidő-autóból 20 jármű lelt gazdára 2023-ban Magyarországon. A Suzuki márka töretlenül halad előre a vásárlók bizalmának elnyeréséért. Az év első felében megérkezett a Swift negyedik generációja, de megújult az Across és a Swace is.
Életműdíj, egészségcentrum és duális képzés
A Magyar Suzuki továbbra is a Suzuki Motor Corporation egyetlen európai gyártóbázisa. A japán anyavállalat 1991 óta több mint 2 milliárd eurót fektetett be Magyarországon. A Magyar Suzuki több mint három évtizedes munkáját a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2024 februárjában befektetői életműdíjjal honorálta. Tavaly júniusban elindult a Suzuki Egészségút program, ami 15 féle magánegészségügyi szolgáltatást nyújt térítésmentesen a Suzuki munkatársainak. A szervezetfejlesztésért és a munkavállalókért tett fejlesztéseket értékelve a Magyar Suzuki tavaly kiérdemelte a Családbarát Munkahely védjegyet. Emellett a Suzuki Oktatási Centrum átadásával tavaly szeptembertől becsatlakozott a duális képzésbe is, így az egyetemi együttműködések és gyakornoki programok mellett a fiatal generációra, a szakképzett munkaerő kitanítására is nagy figyelmet fordít.
A marine üzletág őrzi piacvezető szerepét
A Magyar Suzuki azonban nemcsak autókkal, hanem hajómotorokkal is foglalkozik Magyarországon, illetve a régióban. A marine üzletág 1999 óta forgalmaz hajómotorokat, alkatrészeket és hajós kiegészítőket. Jelenleg a 11 magyarországi értékesítési pont mellett közép-kelet-európai disztribútorként 11 külföldi partnert szolgál ki. A négyütemű hajómotorok szakértőjeként tavaly a hazai piacon összesen 497 hajómotort értékesítettek, amellyel sikerült megőrizni a piacvezető[1] szerepet.
Bővült a hazai motorkerékpár-piac
A motoros üzletág 14 hazai márkakereskedővel dolgozik együtt, amely két robogókereskedéssel egészül ki. A járművek mellett az értékesítési pontok pótalkatrészeket, kenőanyagokat, valamint tartozékokat és motoros kiegészítőket kínálnak az ügyfeleknek. A magyar motorkerékpár-piac 2023-ban 26,1 százalékkal bővült. Suzukiból 372 új kétkerekű került az ügyfelekhez, ami 18,8 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. 5,7 százalékos piaci részesedéssel a negyedik helyet szerezte meg a márkák versenyében Magyarországon. A Magyar Suzuki 13 további ország piacát is ellátja.
Cél a fenntartható gyártás és működés
A Magyar Suzuki nagy lépést tett a fenntartható működés és termelés irányába. 2024 február óta az üzem területén villamosenergiát is termel saját napelempark segítségével. A teljes beruházás két évig tartott és 778 millió forintba került. A vállalat így éves szinten mintegy 270 millió forintot spórol meg és több mint 1700 tonnával csökkenti a közvetett CO2 kibocsátását.
Az idén is folytatódik az esztergomi gyár többmilliárd forintos fejlesztése. A beruházások a technológia és a berendezések fejlesztésre, automatizálásra, illetve dekarbonizációra (pl. hulladékhő hasznosítás) fókuszálnak a lökhárító-, festő- és hegesztőüzemekben.
Forrás: Magyar Suzuki Zrt
Félreértik egymás elvárásait a pályakezdők és a munkáltatók
A jelenlegi pályakezdők úgy érzik, hogy az iskolapadból kilépve még nincsenek megfelelően felkészülve a munkaerőpiacon való helytállásra, ráadásul rosszul mérik fel, hogy mit várnak el tőlük egy állásinterjún, vagy akár a munka megkezdésekor. Mindeközben a munkáltatók alulértékelik azoknak a tényezőknek a jelentőségét, amelyek miatt vonzóvá válnak a fiatalok számára – derül ki egy új, reprezentatív kutatásból.
1600 munkavállaló megkérdezésével közös, országos kutatásban vizsgálta meg a hazai McDonald’s és a Profession.hu, hogy melyek jelenleg a pályakezdő fiatalok előtt álló legnagyobb kihívások, igazak-e a Z generációval kapcsolatos előítéletek, és miben látják másnak a többihez képest ezt a korcsoportot a munkáltatók. Az eredményeket elsőként a Business Fest konferencián mutatták be.
Máshogy látják a mai pályakezdők lehetőségeit az idősek és a fiatalok
A jelenlegi pályakezdők között sokan úgy érzik, hogy nehezebben találnak munkát (46%) és több elvárással szembesülnek az első munkahelyükön (42%), mint az idősebb generációk. Utóbbiak közel sem érzik úgy, hogy ez így lenne, sőt, szerintük a fiatalok tudatosabban keresnek állást és jobb a fizetésük is, mint nekik volt a saját karrierjük kezdetén. A válaszadók kortól függetlenül egyetértenek abban, hogy a Z generáció tagjai sokkal könnyebben mondanak fel egy állásból, ha nem tetszenek nekik az adottságok, mint az idősebb generációk tagjai.
„A pályakezdők motivációjának megértése érdekében fontos látni, hogy a korábbi generációkhoz képest kitolódott a szülői házból való elköltözés időzítése. Jelenleg Magyarországon átlagosan 27 éves korban költöznek el otthonról a fiatalok, ami sok esetben azt jelenti, hogy az alap megélhetési és így biztonsági szükségletek addig biztosítottak. Tehát ebben az időszakban olyan igények kapnak nagyobb fókuszt, hogy gyűjtsenek valamire, vagy jól érezzék magukat egy munkahelyi közösségben. Ha pedig nem érzik jól magukat, vagy szeretnének tapasztalatot gyűjteni máshol, akkor könnyebben váltanak, hiszen a biztonsági háló lehetőséget ad erre” – mondta el a kutatás eredményeiről Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A mai pályakezdők leginkább valamilyen rövidebb távú cél miatt vállalnak munkát, legtöbben gyűjtenek egy tárgyra, szolgáltatásra (43%), vagy költőpénzt szeretnének (39%). Ezzel szemben az idősebb generációk jelentős többsége a megélhetését biztosította (58%) az első keresetéből. Mindegyik korosztálynál jellemző, hogy az első munkahelyükön ismerősökön, vagy barátokon keresztül helyezkedtek el, de abban is egyetértenek, hogy a legtöbb lehetőséget az állásportálokon lehet megtalálni.
A valóságban nem azt várják egymástól a pályakezdők és a munkáltatók, mint amit gondoltak volna
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy létezik egy alapvető félreértés a munkavállalók és a munkáltatók között: a fiatalok számára az az egyik legvonzóbb egy munkahelyben, ha ott „jófej” kollégákkal, jó csapatban dolgozhatnak. Ennek a szempontnak a fontosságát – az adatok alapján – a munkaadói oldal ugyanakkor alulbecsüli. Természetesen sokat számít a fiatal generációnak is a jó fizetés és a béren kívüli juttatások, de nem olyan döntő súlyúak, mint azt feltételezik róluk.
Hasonló a helyzet az állásinterjúk kapcsán is, amelyre a legtöbb pályakezdő stresszesen érkezik, mert úgy gondolják, hogy a cégek sok más mellett magabiztosságra (70%), munkatapasztalatra (69%), szakmai felkészültségre (65%) és jó megjelenésre (62%) számítanak tőlük, miközben a másik oldalon ezek helyett sokkal inkább érdeklődő hozzáállást és releváns kérdéseket (62%) várnának az interjúztatók.
„A Z generáció látványosan belépett a munkaerőpiacra és ez azt is magával hozta, hogy a vállalatoknak alapjaiban át kellett gondolniuk a toborzási, kiválasztási és onboarding folyamataikat. Hiszünk abban, hogy nemcsak a saját, hanem a hozzánk érkező fiatalok elvárásait is figyelembe kell vennünk ezek megtervezésekor, miközben érthetően, nyitottan kommunikálunk velük” – mondta el Horváth Andrea, a hazai McDonald's éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. HR igazgatója.
A különböző elvárások a munkakezdésben is jelen vannak: a fiatal pályakezdők úgy gondolják, hogy mindenben meg kell felelniük, de elsősorban szorgalmasnak, megbízhatónak és rugalmasnak kell lenniük, miközben gyorsan beletanulnak a feladataikba és a csapatmunkába. Ezzel szemben a munkáltatók szerint elég, ha megbízhatóak, tudnak csapatban dolgozni és nyitottak.
Kreatívabbnak, de kevésbé megbízhatónak látják a fiatalokat a munkáltatók
A munkaadók úgy látják, hogy az álláskeresés szakaszában sokkal jellemzőbb a 22 éven aluliakra, hogy párhuzamosan több állást is megpályáznak és gyorsabbak a kommunikációban. Amikor pedig az állásinterjúra kerül sor, akkor nyitottabbak, tudatosabbak az elvárásaikban, többet kérdeznek, érdeklődőbbek és kreatívabbak is, mint az idősebb generációk tagjai.
A munkában egyértelműen kreatívabbnak (36%), érdeklődőbbnek (32%) és magabiztosabbnak (26%) írják le a fiatalokat a munkáltatók, de a megbízhatóságban (4%), hosszú távú elköteleződésben (4%) és szorgalomban (9%) már sokkal kevésbé pozitív az általános vélekedésük. Emellett az a tapasztalatuk, hogy jellemzőbb rájuk, hogy nem állnak munkába, hiába fogadták el az állásajánlatot (55%) és nagyobb arányban hagyják ott a munkahelyüket az első hónapokban (58%).
Mi készít fel a munka világára?
A mostani pályakezdők alig több mint fele érzi úgy, hogy a szakiskola, középiskola vagy a felsőfokú oktatásban eltöltött idő után már felkészülten lépnének a munkaerőpiacra, vagy kellőképp tisztában lennének az elvárásokkal. Leginkább a mentális függetlenségüket támogató ismereteket/személyes kompetenciákat, soft skilleket hiányolják: hogyan álljanak ki magukért, hogyan kezeljék a konfliktusokat, hogyan merjenek visszakérdezni vagy hogyan kérjenek segítséget másoktól. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az idősebb munkavállalók leginkább a konfliktuskezelés és a beilleszkedés képességét hiányolják belőlük.
A pályakezdők nehézségeit az ország egyik legtöbb fiatalt foglalkoztató rendszere is látja – ezért indította el 2021-ben a McDonald’s, a United Way Magyarország szakmai támogatásával a Pályakezdők Foglalkoztatásáért elnevezésű programját, melynek célja, hogy az ország kevésbé fejlett régióiban a helyi civil szervezetek segítségével készítse fel a hátrányos helyzetű fiatalokat a munka világára.
Forrás:
McDonald’s a pályakezdők foglalkoztatásáért program
Profession.hu
Az EU-ban a GDP 12,9 százalékát költötték nyugdíjra 2021-ben!
Csaknem 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjkifizetésre az Európai Unióban 2021-ben, az összeg elérte az akkori hazai össztermék (GDP) 12,9 százalékát - áll az EU statisztikai hivatalának honlapján.
A kifizetések 2,8 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A nyugdíjak GDP-hez mért részesedése azonban 0,7 százalékponttal csökkent a 2020. évi 13,6 százalékról.
Görögországban a nyugdíjak a GDP 16,4 százalékát tették ki 2021-ben, ami az uniós országok közül a legmagasabb volt, majd Olaszország következett 16,3 százalékkal.
Eközben a legalacsonyabb mutató Írországban volt a GDP 4,5 százalékával és Máltán 6,4 százalékkal.
Az EU lakosságának 27,2 százaléka kapott nyugdíjat 2021-ben. A legnagyobb tétel az öregségi nyugdíj volt, ami az összes nyugdíjkifizetés 79,9 százalékát tette ki. Ezt követte az özvegyi nyugdíj (12 százalék) és a rokkantsági nyugdíj (7,9 százalék).
Forrás. MTI.hu
Májusban 0,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek havi szinten
Májusban országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.
Éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5 százalékkal, a budapestiek 10,8 százalékkal nőttek. Az országos és a fővárosi drágulásnál nagyobb mértékben, 11,2-14,7 százalékkal emelkedtek éves szinten az átlagos bérleti díjak a dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi régióban - közölte az ingatlan.com szerdán az MTI-vel.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az albérletek drágulásának oka elsősorban az átlagfizetések jelentős, kétszámjegyű emelkedése, ugyanakkor a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát. A fővárosban az áprilisi megtorpanás után májusban bekövetkezett drágulásban az is szerepet játszik, hogy a kereslet felélénkült, ilyenkor aktívak azok a bérlők, akik az egyetemisták és főiskolások július végi rohama előtt szeretnék megtalálni a következő otthonukat - tette hozzá.
Az ingatlan.com adatai szerint a bérbeadók is készülnek az albérletszezonra, a kiadó lakóingatlan-hirdetések száma 40 százalékkal nagyobb a két évvel ezelőttinél. Június elején országosan összesen több mint 14 ezer kiadó lakásból és házból válogathattak a bérlők, a fővárosban több mint 9 ezer lakóingatlan vár bérlőre.
Az átlagos havi bérleti díj Budapesten 250 ezer forint. Továbbra is a XI. és a XIII. kerületben a legnagyobb a kínálat, ezekben a városrészekben 260 ezer forint az átlagos lakbér.
A legerősebb albérletpiaccal rendelkező vármegyeszékhelyek, egyben a fontos egyetemvárosok közül Debrecent 230 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte június elején, így az itteni árak már közel vannak a budapestiekhez. A szegedi albérletek 159 ezer, a pécsiek 140 ezer, a győriek 180 ezer forintnál tartottak ekkor, Miskolcon viszont alacsonyabbak az árak, átlagértékük havonta 110 ezer forint volt június elején.
Forrás: MTI.hu, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ingatlan.com
Újra növekszik a dinamikus hazai építőipari gyártó
Pénteken egy ünnepélyes csarnokavató keretében átadták a többnyire a Zensteel márkájú termékekről ismert TRM-Pro Kft. új, csaknem 2000 négyzetméteres gyártócsarnokát Gyermelyen. A csúcstechnológiás létesítménnyel a legdinamikusabban növekvő hazai építőiparilemez-gyártó vállalat a magyar piaci igényeken túl a régiós országokból érkező megrendeléseket is hatékonyabban tudja teljesíteni. A fejlesztést a vállalat részben a GINOP_PLUSZ-1.1.2-21-2022-00080 azonosítószámú, „A TRM Pro Kft. multivá válását segítő fejlesztések” című projekt támogatásával valósította meg.
Az említett forrást a cég 2022-ben éppen akkor kapta meg, amikor a magyar építőipar „bezuhant”, számos szereplő megrendelésállománya akár 30%-ot is visszaesett. A helyzetet nem segítette, hogy az árfolyamnövekedés során az összesen mintegy egymilliárd forintos fejlesztési projektben beszerezni tervezett gépek 20-25%-kal lettek drágábbak. A két jelenséget az alapanyagár csökkenése is csak némileg kompenzálta ‒ tekintett vissza a projekt indulására Tóth Zoltán, a cég egyik ügyvezető-tulajdonosa.
A gazdasági környezet ellenére 2023-ban a TRM Pro Kft. által gyártott volumen nem lett kisebb, a vállalat pedig idén a legtöbb termékéből már másfélszer annyit gyártott, mint tavaly. Ezzel párhuzamosan az árbevétel az első félévben 20-30%-ot nőtt, ez az elmozdulás pedig a jelen piaci helyzetben igen jónak számít. Mondhatni, hogy a TRM Pro az iparági trendekkel ellentétesen mozog, amihez a pályázat kiváló lökést adott.
A most felavatott új csarnoknak, a csúcstechnológiás gyártógépeknek és a szervezeti fejlesztéseknek köszönhetően a vállalat megkezdte teljesíteni a projektben tett vállalásait és saját, eredeti terveit, azaz megjelent a regionális piacokon. Ahogy Tóth Zoltán fogalmazott, amolyan ősmagyarként „kalandoznak” a szlovák, cseh, osztrák piacokon, tesztelik a lehetőségeiket ‒ azonban elődeinkkel szemben a tartós jelenlét a céljuk.
A május 31-i átadó eseményen Gyermely polgármestere, Kókai Rita is részt vett, aki a beruházás kapcsán úgy fogalmazott: „szimpatikus a fiatalos lendület, ami mértékletes, biztonságos léptékű növekedéssel párosul. Gyermely számára sokat jelent, hogy stabil gazdasági háttérrel rendelkezik, hiszen a gyermelyi tészta hazája. Adóbevételünknél is érezzük a Zensteel jelenlétét, mely jövőbeli fejlesztéseink forrását növeli. Ma már a tészta mellett a falu hírnevét a lemez is viszi."
A cég sikeréhez a megfelelő szemléletmód és a finanszírozás mellett hozzájárult, hogy termékei, a lemeztetőfedések és kerítések jól harmonizálnak a korszellemmel. A lemezek könnyűek, gyorsan telepíthetők, megfizethetők, tartósak és környezetbarátak, nem igényelnek karbantartást, nagy szabadságot adnak a felhasználás tekintetében, és rengeteg módon variálhatók. Szinte tükröznek mindent, ami ma az építőiparban trendinek, értéknek számít.
A most zajló fejlesztések több mint 10 új gyártmány piacra dobását is lehetővé teszik, illetve új termékcsaládokat is tervez a cég, miközben egyre jelentősebb forgalmat bonyolít a környező országokban is.
Projekt adatok
TRM Pro Kft. multivá válását segítő fejlesztések - GINOP_PLUSZ-1.1.2-21-2022-00080
Önerő:
Önerő: 963,51 millió Ft (50%)
Európai uniós társfinanszírozás:
Európai uniós társfinanszírozás: 406,5 millió Ft (21,095%)
Hazai társfinanszírozás, EU felé nem elszámolható
Hazai társfinanszírozás, EU felé nem elszámolható egyéb forrás: 557,01 millió Ft (28,905%)
A projekt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében európai
uniós és hazai társfinanszírozás keretében valósult meg.
