Gazdaság
Félreértik egymás elvárásait a pályakezdők és a munkáltatók
A jelenlegi pályakezdők úgy érzik, hogy az iskolapadból kilépve még nincsenek megfelelően felkészülve a munkaerőpiacon való helytállásra, ráadásul rosszul mérik fel, hogy mit várnak el tőlük egy állásinterjún, vagy akár a munka megkezdésekor. Mindeközben a munkáltatók alulértékelik azoknak a tényezőknek a jelentőségét, amelyek miatt vonzóvá válnak a fiatalok számára – derül ki egy új, reprezentatív kutatásból.
1600 munkavállaló megkérdezésével közös, országos kutatásban vizsgálta meg a hazai McDonald’s és a Profession.hu, hogy melyek jelenleg a pályakezdő fiatalok előtt álló legnagyobb kihívások, igazak-e a Z generációval kapcsolatos előítéletek, és miben látják másnak a többihez képest ezt a korcsoportot a munkáltatók. Az eredményeket elsőként a Business Fest konferencián mutatták be.
Máshogy látják a mai pályakezdők lehetőségeit az idősek és a fiatalok
A jelenlegi pályakezdők között sokan úgy érzik, hogy nehezebben találnak munkát (46%) és több elvárással szembesülnek az első munkahelyükön (42%), mint az idősebb generációk. Utóbbiak közel sem érzik úgy, hogy ez így lenne, sőt, szerintük a fiatalok tudatosabban keresnek állást és jobb a fizetésük is, mint nekik volt a saját karrierjük kezdetén. A válaszadók kortól függetlenül egyetértenek abban, hogy a Z generáció tagjai sokkal könnyebben mondanak fel egy állásból, ha nem tetszenek nekik az adottságok, mint az idősebb generációk tagjai.
„A pályakezdők motivációjának megértése érdekében fontos látni, hogy a korábbi generációkhoz képest kitolódott a szülői házból való elköltözés időzítése. Jelenleg Magyarországon átlagosan 27 éves korban költöznek el otthonról a fiatalok, ami sok esetben azt jelenti, hogy az alap megélhetési és így biztonsági szükségletek addig biztosítottak. Tehát ebben az időszakban olyan igények kapnak nagyobb fókuszt, hogy gyűjtsenek valamire, vagy jól érezzék magukat egy munkahelyi közösségben. Ha pedig nem érzik jól magukat, vagy szeretnének tapasztalatot gyűjteni máshol, akkor könnyebben váltanak, hiszen a biztonsági háló lehetőséget ad erre” – mondta el a kutatás eredményeiről Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A mai pályakezdők leginkább valamilyen rövidebb távú cél miatt vállalnak munkát, legtöbben gyűjtenek egy tárgyra, szolgáltatásra (43%), vagy költőpénzt szeretnének (39%). Ezzel szemben az idősebb generációk jelentős többsége a megélhetését biztosította (58%) az első keresetéből. Mindegyik korosztálynál jellemző, hogy az első munkahelyükön ismerősökön, vagy barátokon keresztül helyezkedtek el, de abban is egyetértenek, hogy a legtöbb lehetőséget az állásportálokon lehet megtalálni.
A valóságban nem azt várják egymástól a pályakezdők és a munkáltatók, mint amit gondoltak volna
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy létezik egy alapvető félreértés a munkavállalók és a munkáltatók között: a fiatalok számára az az egyik legvonzóbb egy munkahelyben, ha ott „jófej” kollégákkal, jó csapatban dolgozhatnak. Ennek a szempontnak a fontosságát – az adatok alapján – a munkaadói oldal ugyanakkor alulbecsüli. Természetesen sokat számít a fiatal generációnak is a jó fizetés és a béren kívüli juttatások, de nem olyan döntő súlyúak, mint azt feltételezik róluk.
Hasonló a helyzet az állásinterjúk kapcsán is, amelyre a legtöbb pályakezdő stresszesen érkezik, mert úgy gondolják, hogy a cégek sok más mellett magabiztosságra (70%), munkatapasztalatra (69%), szakmai felkészültségre (65%) és jó megjelenésre (62%) számítanak tőlük, miközben a másik oldalon ezek helyett sokkal inkább érdeklődő hozzáállást és releváns kérdéseket (62%) várnának az interjúztatók.
„A Z generáció látványosan belépett a munkaerőpiacra és ez azt is magával hozta, hogy a vállalatoknak alapjaiban át kellett gondolniuk a toborzási, kiválasztási és onboarding folyamataikat. Hiszünk abban, hogy nemcsak a saját, hanem a hozzánk érkező fiatalok elvárásait is figyelembe kell vennünk ezek megtervezésekor, miközben érthetően, nyitottan kommunikálunk velük” – mondta el Horváth Andrea, a hazai McDonald's éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. HR igazgatója.
A különböző elvárások a munkakezdésben is jelen vannak: a fiatal pályakezdők úgy gondolják, hogy mindenben meg kell felelniük, de elsősorban szorgalmasnak, megbízhatónak és rugalmasnak kell lenniük, miközben gyorsan beletanulnak a feladataikba és a csapatmunkába. Ezzel szemben a munkáltatók szerint elég, ha megbízhatóak, tudnak csapatban dolgozni és nyitottak.
Kreatívabbnak, de kevésbé megbízhatónak látják a fiatalokat a munkáltatók
A munkaadók úgy látják, hogy az álláskeresés szakaszában sokkal jellemzőbb a 22 éven aluliakra, hogy párhuzamosan több állást is megpályáznak és gyorsabbak a kommunikációban. Amikor pedig az állásinterjúra kerül sor, akkor nyitottabbak, tudatosabbak az elvárásaikban, többet kérdeznek, érdeklődőbbek és kreatívabbak is, mint az idősebb generációk tagjai.
A munkában egyértelműen kreatívabbnak (36%), érdeklődőbbnek (32%) és magabiztosabbnak (26%) írják le a fiatalokat a munkáltatók, de a megbízhatóságban (4%), hosszú távú elköteleződésben (4%) és szorgalomban (9%) már sokkal kevésbé pozitív az általános vélekedésük. Emellett az a tapasztalatuk, hogy jellemzőbb rájuk, hogy nem állnak munkába, hiába fogadták el az állásajánlatot (55%) és nagyobb arányban hagyják ott a munkahelyüket az első hónapokban (58%).
Mi készít fel a munka világára?
A mostani pályakezdők alig több mint fele érzi úgy, hogy a szakiskola, középiskola vagy a felsőfokú oktatásban eltöltött idő után már felkészülten lépnének a munkaerőpiacra, vagy kellőképp tisztában lennének az elvárásokkal. Leginkább a mentális függetlenségüket támogató ismereteket/személyes kompetenciákat, soft skilleket hiányolják: hogyan álljanak ki magukért, hogyan kezeljék a konfliktusokat, hogyan merjenek visszakérdezni vagy hogyan kérjenek segítséget másoktól. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az idősebb munkavállalók leginkább a konfliktuskezelés és a beilleszkedés képességét hiányolják belőlük.
A pályakezdők nehézségeit az ország egyik legtöbb fiatalt foglalkoztató rendszere is látja – ezért indította el 2021-ben a McDonald’s, a United Way Magyarország szakmai támogatásával a Pályakezdők Foglalkoztatásáért elnevezésű programját, melynek célja, hogy az ország kevésbé fejlett régióiban a helyi civil szervezetek segítségével készítse fel a hátrányos helyzetű fiatalokat a munka világára.
Forrás:
McDonald’s a pályakezdők foglalkoztatásáért program
Profession.hu
Májusban 0,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek havi szinten
Májusban országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.
Éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5 százalékkal, a budapestiek 10,8 százalékkal nőttek. Az országos és a fővárosi drágulásnál nagyobb mértékben, 11,2-14,7 százalékkal emelkedtek éves szinten az átlagos bérleti díjak a dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi régióban - közölte az ingatlan.com szerdán az MTI-vel.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az albérletek drágulásának oka elsősorban az átlagfizetések jelentős, kétszámjegyű emelkedése, ugyanakkor a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát. A fővárosban az áprilisi megtorpanás után májusban bekövetkezett drágulásban az is szerepet játszik, hogy a kereslet felélénkült, ilyenkor aktívak azok a bérlők, akik az egyetemisták és főiskolások július végi rohama előtt szeretnék megtalálni a következő otthonukat - tette hozzá.
Az ingatlan.com adatai szerint a bérbeadók is készülnek az albérletszezonra, a kiadó lakóingatlan-hirdetések száma 40 százalékkal nagyobb a két évvel ezelőttinél. Június elején országosan összesen több mint 14 ezer kiadó lakásból és házból válogathattak a bérlők, a fővárosban több mint 9 ezer lakóingatlan vár bérlőre.
Az átlagos havi bérleti díj Budapesten 250 ezer forint. Továbbra is a XI. és a XIII. kerületben a legnagyobb a kínálat, ezekben a városrészekben 260 ezer forint az átlagos lakbér.
A legerősebb albérletpiaccal rendelkező vármegyeszékhelyek, egyben a fontos egyetemvárosok közül Debrecent 230 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte június elején, így az itteni árak már közel vannak a budapestiekhez. A szegedi albérletek 159 ezer, a pécsiek 140 ezer, a győriek 180 ezer forintnál tartottak ekkor, Miskolcon viszont alacsonyabbak az árak, átlagértékük havonta 110 ezer forint volt június elején.
Forrás: MTI.hu, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ingatlan.com
Újra növekszik a dinamikus hazai építőipari gyártó
Pénteken egy ünnepélyes csarnokavató keretében átadták a többnyire a Zensteel márkájú termékekről ismert TRM-Pro Kft. új, csaknem 2000 négyzetméteres gyártócsarnokát Gyermelyen. A csúcstechnológiás létesítménnyel a legdinamikusabban növekvő hazai építőiparilemez-gyártó vállalat a magyar piaci igényeken túl a régiós országokból érkező megrendeléseket is hatékonyabban tudja teljesíteni. A fejlesztést a vállalat részben a GINOP_PLUSZ-1.1.2-21-2022-00080 azonosítószámú, „A TRM Pro Kft. multivá válását segítő fejlesztések” című projekt támogatásával valósította meg.
Az említett forrást a cég 2022-ben éppen akkor kapta meg, amikor a magyar építőipar „bezuhant”, számos szereplő megrendelésállománya akár 30%-ot is visszaesett. A helyzetet nem segítette, hogy az árfolyamnövekedés során az összesen mintegy egymilliárd forintos fejlesztési projektben beszerezni tervezett gépek 20-25%-kal lettek drágábbak. A két jelenséget az alapanyagár csökkenése is csak némileg kompenzálta ‒ tekintett vissza a projekt indulására Tóth Zoltán, a cég egyik ügyvezető-tulajdonosa.
A gazdasági környezet ellenére 2023-ban a TRM Pro Kft. által gyártott volumen nem lett kisebb, a vállalat pedig idén a legtöbb termékéből már másfélszer annyit gyártott, mint tavaly. Ezzel párhuzamosan az árbevétel az első félévben 20-30%-ot nőtt, ez az elmozdulás pedig a jelen piaci helyzetben igen jónak számít. Mondhatni, hogy a TRM Pro az iparági trendekkel ellentétesen mozog, amihez a pályázat kiváló lökést adott.
A most felavatott új csarnoknak, a csúcstechnológiás gyártógépeknek és a szervezeti fejlesztéseknek köszönhetően a vállalat megkezdte teljesíteni a projektben tett vállalásait és saját, eredeti terveit, azaz megjelent a regionális piacokon. Ahogy Tóth Zoltán fogalmazott, amolyan ősmagyarként „kalandoznak” a szlovák, cseh, osztrák piacokon, tesztelik a lehetőségeiket ‒ azonban elődeinkkel szemben a tartós jelenlét a céljuk.
A május 31-i átadó eseményen Gyermely polgármestere, Kókai Rita is részt vett, aki a beruházás kapcsán úgy fogalmazott: „szimpatikus a fiatalos lendület, ami mértékletes, biztonságos léptékű növekedéssel párosul. Gyermely számára sokat jelent, hogy stabil gazdasági háttérrel rendelkezik, hiszen a gyermelyi tészta hazája. Adóbevételünknél is érezzük a Zensteel jelenlétét, mely jövőbeli fejlesztéseink forrását növeli. Ma már a tészta mellett a falu hírnevét a lemez is viszi."
A cég sikeréhez a megfelelő szemléletmód és a finanszírozás mellett hozzájárult, hogy termékei, a lemeztetőfedések és kerítések jól harmonizálnak a korszellemmel. A lemezek könnyűek, gyorsan telepíthetők, megfizethetők, tartósak és környezetbarátak, nem igényelnek karbantartást, nagy szabadságot adnak a felhasználás tekintetében, és rengeteg módon variálhatók. Szinte tükröznek mindent, ami ma az építőiparban trendinek, értéknek számít.
A most zajló fejlesztések több mint 10 új gyártmány piacra dobását is lehetővé teszik, illetve új termékcsaládokat is tervez a cég, miközben egyre jelentősebb forgalmat bonyolít a környező országokban is.
Projekt adatok
TRM Pro Kft. multivá válását segítő fejlesztések - GINOP_PLUSZ-1.1.2-21-2022-00080
Önerő:
Önerő: 963,51 millió Ft (50%)
Európai uniós társfinanszírozás:
Európai uniós társfinanszírozás: 406,5 millió Ft (21,095%)
Hazai társfinanszírozás, EU felé nem elszámolható
Hazai társfinanszírozás, EU felé nem elszámolható egyéb forrás: 557,01 millió Ft (28,905%)
A projekt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében európai
uniós és hazai társfinanszírozás keretében valósult meg.
Az EU-ban a GDP 12,9 százalékát költötték nyugdíjra 2021-ben!
Csaknem 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjkifizetésre az Európai Unióban 2021-ben, az összeg elérte az akkori hazai össztermék (GDP) 12,9 százalékát - áll az EU statisztikai hivatalának honlapján.
A kifizetések 2,8 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A nyugdíjak GDP-hez mért részesedése azonban 0,7 százalékponttal csökkent a 2020. évi 13,6 százalékról.
Görögországban a nyugdíjak a GDP 16,4 százalékát tették ki 2021-ben, ami az uniós országok közül a legmagasabb volt, majd Olaszország következett 16,3 százalékkal.
Eközben a legalacsonyabb mutató Írországban volt a GDP 4,5 százalékával és Máltán 6,4 százalékkal.
Az EU lakosságának 27,2 százaléka kapott nyugdíjat 2021-ben. A legnagyobb tétel az öregségi nyugdíj volt, ami az összes nyugdíjkifizetés 79,9 százalékát tette ki. Ezt követte az özvegyi nyugdíj (12 százalék) és a rokkantsági nyugdíj (7,9 százalék).
Forrás. MTI.hu
Erősödő toborzás várható a gyártás, termelés területén
Az elmúlt másfél évben tovább lassult a toborzás a gyártási és termelési szektorban, ez a tendencia pedig egybevág az országos helyzettel: a vállalatok visszafogták a munkaerőfelvételt, helyette sokkal inkább a meglévő munkavállalók megtartására fókuszálnak. Ennek ellenére a szektorban dolgozó szakemberek továbbra is keresettek a munkaerőpiacon – derül ki a Profession Services, a Profession.hu toborzással foglalkozó üzletágának gyártási és termelési szektorra vonatkozó elemzéséből.
A toborzás intenzitása mérséklődött a gyártás, termelés területén, viszont mivel az idei évre hatással lesz több ipari beruházás is - különösen az ország keleti régióiban -, így a mostanihoz képest erősödő munkaerő felvétel várható. Az iparág jelentősebb szereplői gyakran az üzemeikhez közel eső oktatási intézményekből toboroznak gyakornokokat. Amellett, hogy ez vonzó lehetőség lehet a pályakezdők számára, a munkaadói oldal is jelentősen profitálhat egy jól működő gyakornoki programból. A környéken lakó kezdő szakemberek ugyanis így jó eséllyel az adott gyárban folytatják a karrierjüket, ezzel a cégek pedig akár hosszú távon is elkötelezett munkavállalókra tehetnek szert.
A kisebb méretű, vidéki gyárak toborzása ennél jellemzően nehezebb, mert távol esnek azoktól a pontoktól, ahol az elérhető szakemberekből nagyobb a merítés, viszont jó hír számukra is, hogy a munkavállalók egyre inkább mobilisak. „Az adataink alapján a szektorban dolgozók egyre kevésbé zárkóznak el a lakóhelyüktől eltérő lokációjú munkalehetőségektől, a munkavállalók nyitottabbak akár az ingázásra vagy relokációra – azaz könnyebben döntenek a munkahely közelébe való költözés mellett. A szektorban azokban a munkakörökben is kisebb arányban jellemző a home office és a távmunkavégzés, ahol annak a feltételei adottak lennének” – fogalmazott Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője.
Változó elvárások
Az álláskeresők bérrel és a munkavégzési formákkal kapcsolatos elvárásai is megváltoztak az utóbbi időben: sokkal tudatosabbak és határozottabbak ezek tekintetében. „Ehhez hozzájárult az inflációs nyomás, valamint a harmadik országbeli munkaerő megjelenése, ami a szektor és a szervezeti kultúrák szempontjából egy új kihívást jelent. Az automatizáció és a mesterséges intelligenciára épülő szoftverek elterjedése szintén jelentősen formálni fogja a jövőben az iparágat. Már ma is látunk erre eseteket: bizonyos betanított munkákat emberek helyett robotok végeznek, de emellett megjelentek új területek is, amelyek újfajta képességeket igényelnek, így például AI szaktanácsadókra egyre növekvő szükség van az álláspiacon” - magyarázza a szakértő.
A legkeresettebb szakmák a gyártás és termelés területén a Profession.hu 2023-ban mért adatai alapján sorrendben a minőségbiztosítási mérnök, a projektvezető és a gépészmérnök. A Profession.hu önéletrajz adatbázisa alapján pedig a legtöbb szakember az összeszerelő operátor, a termelési operátor, valamint a gyártósori operátor munkaterületen érhető el.
Toborzási élmény és bértranszparencia
„A gyártás, termelés területén dolgozó mérnökök számára fontos az álláskeresésnél továbbá, hogy milyen presztízsű a vállalat, mint márka, milyen a hírneve, valamint, hogy milyen a munkakörnyezet. Emellett kiemelt jelentőségű, hogy munkaadójuk olyan szakmai elveket valljon, amelyeket a mérnökök is tanultak korábban és amelyek napi munkájukat megfelelően támogatják. Ezeken felül elengedhetetlen számukra, hogy a munkavégzéshez szükséges technológia a lehető legkorszerűbb legyen, és a munkahelyváltás során a jelöltek képzésének, fejlődésének támogatása is prioritást élvezzen – mondta Szigeti Nikoletta. „Munkáltatói oldalról pedig fontos, hogy a munkavállalói igények mellett a vezetők tisztában legyenek a szektorra jellemző munkaerőpiaci helyzettel és az egyes területeken jellemző bérekkel, juttatási csomagokkal. Enélkül a tudás nélkül könnyen elveszíthetik a cégek az egyébként ígéretes jelölteket. A béreket pedig javasolt transzparens módon kezelni és kommunikálni, ugyanis ezzel igazoltan több jelentkező várható egy-egy állásra”– tette hozzá.
A bérbenchmark kiadvány pontos és aktuális képet mutat az iparágról és a szereplők számára hasznos információkkal szolgál a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről, a trendekről, valamint a bérezésekről.
A Gyártás és termelés Salary Benchmark kiadvány erről a linkről tölthető le:
https://www.profession.hu/hrfeed/mar-letoltheto-a-profession-services-gyarto-termeloi-salary-benchmark-kiadvanya/
Forrás: profession.hu
