Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.

Viszonylag kis termetű réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken fordul elő. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Leggyakrabban a szikes sík vidéki mocsárréteken, a nedves réteken, a szikes tavakon, a nyílt vizekkel tarkított és ritkás növényzettel benőtt tocsogókban, a kubikgödrökben és az elöntött mezőgazdasági földeken telepszik meg. Vonuláskor is hasonló élőhelyeken jelenik meg, de előfordul a mély vizű tavakon és folyókon is. Az elmúlt évtizedekben az elterjedési területe észak felé tolódott el.  Vonuló, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti. Világállománya 870-933 ezer, az európai 352-525 ezer, a hazai 500-700 pár közé becsülhető. A világ-, az európai és hazai állomány is csökken. A fészkelők száma részben a tavaszi pusztai vizek nagyságától függ, a szárazabb tél és kora tavasz után kevesebb a költő madár. 

Legfontosabb veszélyeztető tényezője a fészkelőhelyek csökkenése a folyószabályozások, lecsapolások és a kiszáradás következtében. Az Alföldön jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása. A fészkelőhelyek nem megfelelő kezelése (cserjésedés, legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelőhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt. Részletek >>

Forrás: MME

A meteorológiai előrejelzések alapján december 14-én, szombaton az ország déli, de nagyobb mértékben a dél-dunántúli területein várható ónos esőzés. A 2024-2025-ös téli szezonban ez az első nagyobb, több vármegyét is érintő ilyen jellegű időjárási körülmény, ezért a Magyar Közút újra felhívja a közlekedők figyelmét, hogy csak az induljon útnak az ónos esővel érintett területeken, akinek halaszthatatlan dolga van és téli gumival van felszerelve a járműve. A közútkezelő, ahol lehet, ott megelőző sószórást végez, de ónos eső idején, ha folyamatosan hullik ez a csapadékforma, akkor azt az eső lemoshatja, így hatékonyan csak annak elállta után tudnak beavatkozni a szakemberek.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések alapján citromsárga veszélyjelzés van érvényben a szombat hajnalban és kora reggel várható ónos esőzés miatt Zala, Somogy és Baranya területére, de Tolna és Bács-Kiskun vármegyéket is részben érinteni fogja ez a csapadékforma. Ezen kívül a Nagykanizsa-Nyíregyháza tengelytől északra fekvő területeken pár centiméternyi friss hó is várható, főleg a magasabban fekvő területeken.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az ónos esővel és a havazásban érintett vármegyékben továbbra is 0-24 órában, 12 órás váltott műszakokban végzi mérnökségein keresztül a szükséges síkosságmentesítési munkákat, ahol lehet, ott az előszórásról vagyis preventív síkosságmentesítésről is gondoskodik majd. Ez ugyanakkor csak ott lehet hatásos, ahol kisebb mennyiségű fagyott eső hull, ugyanis az intenzívebb csapadék könnyen lemoshatja a burkolatról a megelőzésképpen kijuttatott útszóró sót vagy kálcium-klorid oldatot is, így az ónos eső azonnal a burkolatra tud fagyni, ezért a szükséges beavatkozások is több időt vehetnek igénybe.

A szakemberek emiatt azt kérik a közlekedőktől, hogy az ónos esővel érintett vármegyékben addig ne induljanak el, míg a csapadék el nem áll el és a szükséges beavatkozásokat el tudták végezni.

Hogy pontosan mi is az az ónos eső és hogyan lehet ellene védekezni, az megtudható a Magyar Közút egyik korábbi videójából: https://www.youtube.com/watch?v=1SunhBMis1E.

Akár a havazásban, akár az ónos esővel területeken indulnának útnak a közlekedők, utazás előtt mindenképpen tájékozódjanak az aktuális útviszonyokról és forgalmi helyzetről. Az alapján tervezzék meg utazásukat és a szükséges információk birtokában keljenek útra. Az aktuális útinformációkról a legkönnyebben a www.utinform.hu oldalon keresztül tájékozódhatnak a közlekedők, ahol kora reggeltől késő estig országos összefoglalókat publikálnak az út- és látási viszonyokról Magyar Közút Útinform szolgálatának munkatársai. A gyorsforgalmi utakon kelet-nyugat irányban várhatóan a hétvégén a szokásosnál nagyobb mennyiségű jármű lesz az ünnepi időszak miatt, így a telítettebb sávok miatt érdemes fokozott óvatossággal, kellő követési távolságot tartva közlekednie majd az autósoknak.

Forrás:

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Kommunikációs osztály

Képforrás: Wikipédia

A november 29-én bevezetett kikapcsolási moratórium január 6-ával véget ér, így az MVM már kikapcsolhatja az áram- és gázszolgáltatást azoknál az ügyfeleknél, akik nem tettek eleget fizetési kötelezettségeiknek, és tartozást halmoztak fel a szolgáltatóval szemben. Az öthetes védettség a szociálisan rászorultakra és a fogyatékkal élőkre is vonatkozott. 

Az elmúlt évekhez hasonlón az MVM a 2024/2025-ös szezonban is kikapcsolási moratóriumotvezetett be 2024. november 29. és 2025. január 5. között, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban akkor sem kapcsolták ki az áramot az ügyfeleknél, ha azoknál éppen tartozásuk miatt esetleg jogszerűen megtehették volna. Január 6-án azonban lejár a moratórium, tehát a szolgáltató szó nélkül, bármikor megvonhatja az áramot – számolt be a hovege.hu.

A moratórium a 60 napon túli tartozással rendelkezőket és a védendő fogyasztókat, azaz a szociálisan rászorulókat és a fogyatékkal élőket védte. Ahhoz, hogy valakinél kikapcsolják az áram- és gázszolgáltatást, az alábbi feltételek együttes fennállása szükséges:

• A felhasználó 60 napon túl nem tett eleget fizetési kötelezettségének.
• Nem volt eredményes a fogyasztó részéről kezdeményezett egyeztetés a fizetési haladékról vagy a részletfizetési lehetőségről.
• A szolgáltató a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről legalább kétszer írásban értesítette a fogyasztót.
• A szolgáltató felhívta a fogyasztó figyelmét a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekre, valamint villamosenergia- és földgázszolgáltatás esetében az előrefizetős mérő felszerelésének lehetőségére.

Fontos még, hogy amennyiben a felhasználó a számlán feltüntetett időpontig nem rendezi a számláját, másnaptól a félév első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével emelkedik a fizetendő összeg, késedelmi fizetés esetén pedig értesítést küld a szolgáltató, aminek a díját (még e-mail esetén is) az ügyfélnek számlázzák ki. Ezután érkezik a felszólító levél a tartozás összegével, amelynek befizetésére 60 napja van a címzettnek, ha pedig nem teljesíti, akkor kikapcsolják az áramot. 

A KI- ÉS VISSZAKAPCSOLÁSI DÍJAK JELENTŐSEK, AZ E-ON 40 EZER FORINTOT SZÁMOL FEL AZ ÁRAM ESETÉN, VISZONT EZ CSAK A KAPCSOLÁSI DÍJ, EHHEZ MÉG TOVÁBBRA IS HOZZÁJÖN A FELHALMOZOTT TARTOZÁS, A HÁTRALÉK, A KÉSEDELMI ÉS FELSZÓLÍTÁSI DÍJAK IS.

Tartozás esetén mielőbb érdemes egyeztetni a szolgáltatóval, ahol halasztást (30 napra) és átütemezést, esetleg részletfizetést is lehet kérelmezni évente egyszer. Amennyiben sikerül megállapodni, de a feltételeket nem tudja a fogyasztó betartani, azonnal kikapcsolhatja az áramot a szolgáltató, és a tartozást újra egy összegben követelheti, valamint végrehajtást is indíthat.

Forrás: index.hu

Az argentin tangó, a spanyol flamenco és sok más örökségelem mellé került a csárdás tánc hagyománya az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. Ezen a listán gyűjtik össze az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását. 

December 2-8. között a paraguay-i Asunciónban tartja éves ülésszakát az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. Az egyes országok felterjesztései alapján ez a bizottság határoz az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáira kerülésről. A bizottság december 4-én hozta meg döntését, amelynek értelmében felvették a csárdás tánc hagyományát Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában. 

A Magyarország által benyújtott előterjesztés értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. Néptáncaink korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették.

A hagyomány tovább-örökítői ma amatőr és hivatásos táncosok. Az alap- és középfokú művészeti oktatási intézményekben való néptánctanítás, oktatás, az egyetemi táncpedagógus képzés, a táncházak, tánctáborok és -versenyek, a tánckurzusok és gyűjtések, a hagyományőrző és amatőr együttesek, a modern média felületeinek használata biztos talaját adják csárdás táncunk jövőbeli továbbélésének.

A csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára. A nemzeti jegyzékre a dokumentációt a Hagyományok Háza készítette elő, majd a reprezentatív listára történő felterjesztés koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt.

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja az élő örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismerése, a közösségek megbecsülése. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a nemzeti jegyzék gondozásával, az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.

http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_csardas_tanc

https://www.youtube.com/watch?v=EhZBifEYHQc

Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum