Április 30-án indul a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program. A tavaszi időszakban túlnyomórészt biológiai módszerrel védekeznek a lárvák ellen, amely során a szakemberek a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

Első lépésként a Tisza felső szakaszán és a Tisza-tónál lesznek biológiai kezelések, amelyeket nehezít, hogy megindult a fák lombosodása. Az ártéri erdős területeken létrejött tenyészőhelyeken már nem kellően hatékonyak a folyadék kijuttatásával végzett kezelések, ezért granulátumot alkalmaznak, ami áthatol a lombozaton, és eljut a lárvák élőhelyére.

A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődését, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét. A folyók vízállása az elmúlt hetekben alacsony volt, így az árterületek túlnyomó többségén egyelőre nem jöttek létre a szúnyogok számára alkalmas tenyészőhelyek. A kisebb esőzések nyomán elszórtan, valamint a Tisza-tónál a növényzettel borított, védettebb területeken kezdődött meg lárvák fejlődése. 

Csapadékos időben, vagy akár a kerti locsolás miatt is számos, a csípőszúnyogok számára ideális tenyészőhely jön létre. Ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket lefedni, kiönteni, rendszeresen cserélni. Egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszcsatornában százával, akár ezrével fejlődhetnek ki a szúnyogok. Az esővízgyűjtő hordókat ajánlott szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy ne tudjon benne hosszabb ideig állni az esővíz. 

Forrás: katasztrofavedelem.hu

Képforrás: bogarmernokseg.hu

Fegyverszünetet hirdetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án 7 órától május 11-én 00 óra 00 percig - közölte hétfőn a Kreml.

Az orosz elnöki hivatal által kiadott tájékoztatás értelmében Oroszország úgy véli, hogy az ukrán félnek követnie kell ezt a példát.

Putyin legutóbb április 19-én tett bejelentést a harci cselekmények 30 órás beszüntetéséről, április 21-én nulla óráig. Moszkva szerint ezt az orosz fél betartotta, az ukrán hadsereg pedig több mint 4900 alkalommal megsértette.

Forrás: MTI

Képforrás: France24.com

Egy anyák napja apropójából készült országos reprezentatív kutatás szerint tízből hat magyar legalább hetente beszél az édesanyjával, és ha nem tudnak személyesen találkozni, leggyakrabban mobilon tartják a kapcsolatot. Ilyenkor az esetek több mint felében legalább tíz percet beszélgetnek, viszont inkább praktikus kérdésekről, és kevésbé jellemzőek az érzelmeket is érintő témák. A Mélylevegő csoport szakértői szerint azonban fontos, hogy a hétköznapi beszélgetéseken túl a mélyebb kapcsolatteremtésre is kerítsünk időt – ebben segíthetnek a Yettel anyák napjára készített digitális kártyái.  

A magyarok fele legalább hetente többször szokott beszélni az édesanyjával, tízből négyen akár naponta több alkalommal is – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából. Ez leggyakrabban telefonon (76%) vagy személyes találkozás útján valósul meg (71%), de a Z generációsok fele chaten is tartja a kapcsolatot, a kitöltők ötöde (és a 30-39 éves korosztály harmada) pedig gyakran videótelefonál.  

A fiatalabbak osztják meg az örömüket – és a bánatukat is 

Akik szoktak hang- vagy videóhívásban kommunikálni, azok jellemzően legalább 5 percet beszélnek ilyenkor. Az esetek kétharmadában 5-10 vagy 10-30 percig tart egy-egy hívás, de a kitöltők negyede általában több mint fél órát, tízből egy magyar pedig több mint egy órát beszélget alkalmanként az édesanyjával. Ha mégis rövid (5 percnél kevesebb) hívásról van szó, az a férfiaknál némileg gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A válaszadók saját bevallásuk szerint gyakrabban kezdeményezik a hívásokat, mint az édesanyjuk, és minél idősebbek, annál inkább jellemző, hogy ők a hívó felek.   

És hogy ilyenkor miről esik szó? Legtöbbször az általános kapcsolattartás miatt hívjuk az anyukánkat („hogy van”); egészségügyi állapotáról, a rokonokkal kapcsolatos információkról érdeklődünk, vagy a praktikus kérdéseket (például bevásárlást, ügyintézést) beszéljük meg. 

A kitöltők harmada akkor is felhívja az anyukáját, ha nagy öröm éri őt – és minél fiatalabb a válaszadó, ez annál inkább jellemző. Hasonló tendencia figyelhető meg a szomorú hírek esetén: míg a Z generációs korosztály 37 százaléka beszámol ezekről az anyukájának, hatvan év felett már szinte senki. Ugyancsak megfigyelhető, hogy míg a nők harmada megosztja édesanyjával a bánatát, a férfiaknak már csak az ötöde.   

Erre vágynak anyák napján a magyar szülők 

Anyák napján a kitöltők háromnegyede a személyes találkozást preferálja, de ha ez nem megoldható, harmaduk telefonon köszönti az édesanyját. Ajándékozni leggyakrabban a Z generáció szokott: itt még mindig a virág vezet, ezt követik a tárgyi ajándékok, ugyanakkor a saját készítésű és nem tárgyi ajándékok (például program) nem jellemzők. Ezzel szemben a kutatásban válaszadó édesanyák a közös programnak is ugyanannyira örülnének, mint a virágnak.  

"Az anyukánk nem csak egy háttérszereplő a saját életében, aki fáradhatatlanul szervezi a miénket. Ő is főszereplő. Ha a kapcsolatunk kizárólag praktikus infócserére korlátozódik – ki mit vett a boltban, milyen idő lesz holnap, vagy kell-e vinni esernyőt –, előbb-utóbb olyan lesz, mint egy banki ügyintézés: udvarias, hasznos, csak éppen lélek nincs benne. Ahogy egy párkapcsolat sem tartható életben pusztán azzal, hogy megbeszéljük a heti menüt, úgy a szülő-gyerek kapcsolatban is fontos, hogy néha rákérdezzünk a mélyebb dolgokra is. Hogy mi az, amiről még sosem beszéltünk vagy amitől még mindig felcsillan a szeme. Adjunk teret annak, hogy ne csupán anyák legyenek, hanem egyszerűen „csak” emberek is, akiket a virágcsokor mellett az őszinte figyelmünkkel is megajándékozhatunk” – mondta Pető Dorina és Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt pszichológusai. 

Forrás: noguchi.hu

Képforrás: babafalva.hu

Egy országos kutatás szerint a magyarok zöme 40 Celsius-fokon mos, holott a ruhák átlagos szennyezettsége mellett, valamint a megfelelő mosószer használatával sokszor alacsonyabb hőmérséklet is elegendő volna és ezzel nemcsak a ruhákat, hanem a környezetet és a pénztárcánkat is kímélhetnénk. A Coccolino most összegyűjtötte a kutatás legfontosabb tanulságait, valamint hasznos tippeket is ad a mosás megkönnyítéséhez, ezáltal az energia- és pénzspóroláshoz.

Szinte minden magyar háztartásban van mosógép, amelyet a megkérdezettek közel fele heti két-három alkalommal indít be, míg a megkérdezettek harmada 4-6 alkalommal, minden hetedik válaszadó viszont legfeljebb csak egyszer mos egy héten.

Félig töltjük a mosógépet, pedig nem erre van optimalizálva

Bár a túlnyomó többség közepes kapacitású mosógéppel rendelkezik, viszont a legtöbb esetben a teljes töltetnél kisebb mennyiségű ruhával indítják el a mosást. Gyakori vélekedés, hogy a gép kevesebb ruhával alaposabban tisztít, valójában a mosógépek teljes töltetre lettek optimalizálva – így nemcsak a gép működik hatékonyabban, de a víz- és mosószerhasználat is gazdaságosabb lesz, a modern gépek ráadásul automatikusan adagolják a vizet a töltet nagyságához igazodva.

Persze, ha túlzsúfoljuk mosnivalóval a dobot, nem lesz hatékony a tisztítás. Ennek elkerülése érdekében a helyes töltöttség úgy ellenőrizhető könnyen, hogy ha még befér az öklünk a dob teteje és a ruhák közé, akkor ideális a dobban lévő ruhák mennyisége. Ennél is precízebb, ha lemérjük vagy megbecsüljük a száraz ruhák tömegét. Egy póló kb. 150-250 grammot, egy farmernadrág kb. 700-1000 grammot nyom, ágyneműhuzat esetén (párna- és paplanhuzat) kb. 1,5-2 kilogrammal, a törölközőknél pedig kb. darabonként 300-500 grammal számolhatunk.

Szelektálunk, leginkább szín alapján

Szinte minden magyar válogatja a szennyest valamilyen szempont szerint. A leggyakoribb a színek szerinti elkülönítés: a válaszadók 64%-a külön mossa a fekete-fehér, 55%-uk a sötét-világos ruhákat. Ruhatípus szerint (pl. fehérnemű, pizsama, nadrág) 40% válogat, de az anyagtípusra, a szennyezettségi szintre és a mosási hőfokra már jóval kevesebben figyelnek. A válogatás mögött gyakran áll praktikus megfontolás – például, hogy a fehér ruhák ne szürküljenek el, vagy hogy a könnyű anyagok ne sérüljenek a durvább szövetek mellett. A túlzott szelektálás azonban sokszor felesleges, ugyanis ha nem áll fenn különleges eset (erős szennyeződés vagy betegség) a fehérneműt például elég mosózsákba tenni: segít megóvni az anyagot, és elkülöníti a többi ruhától anélkül, hogy extra programot kellene indítani.

Berögződés vagy szükség a túlzott hőfok?

Tízből hat válaszadó a leggyakrabban 40 Celsius-fokon mos, ennél alacsonyabb hőfokot pedig csak tízből ketten választanak, holott a modern mosószerek, mint például a Coccolino Wonder Wash, 40 fok alatt is hatékonyak. A ruhák szennyezettsége ugyanakkor nem indokolja a viszonylag magas hőmérsékletet, hiszen mindössze 6% jelölte meg ruháit „nagyon koszosként”, miközben gyakorlatilag ugyanekkora azok tábora is, akik időnként még a tiszta ruhákat is kimossák. A test általi szennyeződés – például izzadtság – a leggyakoribb ok a mosásra (60%), ezt követi a kültéri (34%), háztartási (23%) és étel-ital okozta (26%) szennyeződés.

A vegyes program mindent visz, pedig lenne más lehetőség is

A legnépszerűbb mosási program a „vegyes”, a válaszadók 40%-a használta a legutóbbi mosási alkalommal. A pamutprogramot 17%, a 15 vagy 30 perces gyorsmosást pedig 16% választotta, pedig ez kifejezetten praktikus a rohanó hétköznapok során. A speciális anyagokhoz – szintetikus, gyapjú, selyem – igazított programokat csak kevesen használják, hiába segítenék megőrizni a ruhák hosszabb élettartamát. Az extra beállítások sem túl népszerűek: a magyarok kétharmada semmilyen pluszfunkciót nem alkalmaz. Ha viszont nem sürgős a mosás, energiát és vizet is spórolhatunk az „eco” mód kiválasztásával. Bár ezzel évente akár 30-60 kWh energiát is meg lehet takarítani, csak a válaszadók alig több mint nyolcada használta a legutóbbi mosás alkalmával.

Még mindig a gél vezet

A ruhák szín szerinti különválogatásához illeszkednek a mosószer-használati szokások is. Csupán a megkérdezettek 1 százaléka használ kizárólag fehér textíliákhoz való mosószert, a többség (57%) a színes, a fehér és az univerzális szereket váltogatja, míg 16% csak a színes, 20% pedig csak az általános mosószerekre esküszik.

„A gél formátum továbbra is toronymagasan vezeti a népszerűségi listát a magyar háztartásokban – nem véletlenül. Gyorsan oldódik, nem hagy nyomot, mégis kiváló tisztítóhatással bír. Ezért érkezik gél formátumban a legújabb innovációnk, a Coccolino Wonder Wash is. A három különböző gél változatban – Ultra Care, Speed Clean és Odour Defy - elérhető termék a modern háztartások elvárásaihoz igazodva akár 15 perces, alacsony hőmérsékletű mosási programokhoz is használható” – tette hozzá Petrikovics Zsuzsa, az Unilever Magyarország laundry brand managere.

Forrás: Noguchi

Képforrás: Evamagzin.hu