Egyéb
Fókuszban a fülemülesitke – szinte észrevétlenül veszítjük el a nádasok e parányi lakóját
A mindössze 12 grammnyi fülemülesitke országokon átívelő összefogást indított el. Ez a rejtőzködő életmódot folytató, nádasokhoz kötődő madár Európa egyik veszélyeztetett énekesmadara, amelynek sorsa egyre inkább összefonódik a klímaváltozás és az élőhelyvesztés okozta nehézségekkel. Március végén került megrendezésre a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében az első olyan konferencia, amely kizárólag e különleges faj helyzetére összpontosított. Az eseményen a szakértők összegezték a 23 évnyi kutatás és 61 expedíció eredményeit – és kijelölték a következő lépéseket.
2025. március 28-30. között rendezte meg a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület az első tudományos fülemülesitke(Acrocephalus melanopogon) konferenciát. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője nyitotta meg az összejövetelt, melyen számos civil szervezet kutatói és szakemberei vettek részt.
A fülemülesitkét az Európai Unióban, mint kiemelt természetvédelmi értéket képviselő Natura 2000-es jelölőfajként tartják számon. Ennek az apró mindössze 10-12 grammot nyomó a vizes élőhelyekhez és jó minőségű nádasokhoz kötődő énekesmadárnak a kutatásával magyar madarászok több, mint két évtizede foglalkoznak. A faj európai költőállománya csökkenő tendenciát mutat, melynek fő okai a klímaváltozás (élőhelyek leszáradása) és a vonuló- és telelőterületeket egyre inkább érintő turisztikai beruházásokból eredő élőhelyvesztés.
A faj célzott kutatását a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület 2002-ben kezdte meg, mert rendkívül kevés információ állt rendelkezésre a fülemülesitke vonuló- és telelőhely használatáról. A kutatás megkezdése óta több mint 100 önkéntesrészvételével 10 ország 27 helyszínén 61 kutató-expedíció zajlott le, a terepen töltött munkanapok száma pedig megközelítette az 1000-et.
A madárgyűrűző expedíciók elsősorban a Balkán-félszigetre és a mediterrán térség más, a faj szempontjából fontos élőhelyekre szerveződtek. A kutatások az utóbbi időben kiterjednek a fülemülesitke Kelet-európai költőterületeire is.
A konferencián a résztvevők összefoglalták az elmúlt 23 év eredményeit, illetve megfogalmazták a jövőbeni célokat, áttekintették a Kárpát-medencei költőállomány helyzetét és a helyi gyűrűző állomásokon végzett alapkutatások eredményeit is.
„Fontos feladatként tűztük ki a mediterrán térség meghatározó vonuló és telelő állomásainak további sztenderd vizsgálatát, a Kárpát-medencei állomány jelentőségének megállapítását az európai költőállomány tükrében, a fülemülesitke hazai állományának rövid- és hosszútávú változásainak nyomon követesét, valamint a nemzetközi kapcsolatok bővítését.”- számolt be Németh Ákos, a kutatás vezetője.
Forrás: Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület
Ilyen még nem volt: fontos információk a népszerű túráról
Tíz nappal a rendezvény előtt telt házat hirdettek. Mutatjuk, hogyan lehet mégis elindulni az április 12-i Gerecse 50 teljesítménytúrán.
A Magyar Természetjáró Szövetség által szervezett teljesítménytúra idén is Tatabányáról indul. A Gerecse 50 szervezői fontos információkat osztottak meg.
A Gerecse 50 hivatalos oldalaszerint kevesebb, mint két héttel a rajt előtt telt házas lett a közkedvelt teljesítménytúra. A szervezők szerint lehet megoldás, ha valaki mégis szeretne indulni.
Érdemes gyakran böngészni a honlapot, hiszen technikai okok miatt (például beragadt, meg nem valósult fizetés) időnként felszabadulhat néhány nevezés. Másrészt mindig akadnak olyanok, akik valamilyen oknál fogva mégsem tudnak részt venni. Ilyenkor a közösségi médiában tud egymásra találni eladó és vevő.
Gerecse 50: ezek a fontosabb információk
Ahogy azt már korábban megírtuk, Tatabánya népszerű teljesítménytúráján az 50 kilométeres táv mellett 30, 20 és 10 kilométeren is lehet indulni. Amennyiben ismét megnyílik a nevezési felület, szükség van egy regisztrált felhasználóra.
Forrás: kemma.hu
Tűzgyújtási szabályok kertészkedőknek
Tisztelt Kertészkedők, Kiskert- és Tanyatulajdonosok!
Talán nem is gondolnátok, de Magyarországon évente több mint 20.000 erdő- és vegetációtűz keletkezik. Ezek a tüzek a szárazabb években mintegy 500 millió négyzetméter területet érintenek! Szemben más kontinensekkel, Magyarországon a tüzek 99 százaléka emberi mulasztás, főleg gondatlanság miatt keletkezik.
Az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el.
A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben, fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. A tűz nemcsak sok hektár fiatal erdő pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva sok állatfaj kicsinyeit is.
A nyári időszakban, a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak. A nyári erdőtüzek intenzitása a szélsőségesebb időjárással nő, egyre gyakrabban kell koronatüzek ellen védekezni.
Sajnos a nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Sokszor nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt néha a szomszéd faházát! Máskor a nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, növényi hulladékégetés) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéled.
Ne feledd, hogyha a helyi önkormányzati rendelet nem tartalmaz kivétel szabályt, TILOS a kertben növényi hulladékot égetni! Mindamellett te és a kerted is jobban jár, ha inkább komposztálsz.
Óvd a szomszéd terményét, kontrolláld a tüzet!
Forrás: erdotuz.hu
Képforrás: Vac.hu
Így válassz jó sonkát húsvétra - videó!
A magyarok számár a húsvét még mindig egy otthon, családi körben töltött ünnep, aminek bizony a sonka valamilyen formában biztos, hogy fontos részét képezi. Azonban sokan tanácstalanok a vásárlás során, ugyanis attól tartanak, hogy a választott darab csalódást fog okozni. Nos, ha magatokra ismertetek, akkor jó helyen jártok, ugyanis az alábbi videóból kiderül, hogyan válasszunk hibátlan sonkát.
Az tökéletes sonka kiválasztása alapvetően nem egy bonyolult feladat, ám ennek ellenére ez sokaknak mégis komoly kihívást, stresszfaktort jelent. Az ok talán az lehet, hogy a legtöbb esetben csak akkor szembesülünk a húsvéti sonka minőségével, amikor nekilátunk az ünnepi menü elkészítésének. A rizikó csökkentése érdekében most hoztunk egy szuper videót nektek, amiben a főváros egyik legjobb hentese lát el bennünket hasznos vásárlási tippekkel.
Egy hazánkban végzett friss felmérés szerint a vásárlók nagy része inkább megfizeti a minőséget, mintsem hogy valami utánzatot vásároljon, ezért tényleg megéri biztosra menni! Igen bosszantó tud lenni, ha a rossz minőségű sonka miatt csalódást keltő a húsvéti menü. Szóval ebből kiindulva az óvatosság és a nehéz döntéshozatal tökéletesen érthető. Feltételezzük, hogy a lenti videónak hála most minden kételyt eloszlatunk, és ezután ti is magabiztosan válogattok az ünnepi sonkák között.
https://www.youtube.com/shorts/z0sjrI7mjV4?feature=share
Képforrás: mitfozzekma.hu
Forrás: kemma.hu
Tűzgyújtási szabályok kertészkedőknek
Tisztelt Kertészkedők, Kiskert- és Tanyatulajdonosok!
Talán nem is gondolnátok, de Magyarországon évente több mint 20.000 erdő- és vegetációtűz keletkezik. Ezek a tüzek a szárazabb években mintegy 500 millió négyzetméter területet érintenek! Szemben más kontinensekkel, Magyarországon a tüzek 99 százaléka emberi mulasztás, főleg gondatlanság miatt keletkezik.
Az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el.
A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben, fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. A tűz nemcsak sok hektár fiatal erdő pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva sok állatfaj kicsinyeit is.
A nyári időszakban, a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak. A nyári erdőtüzek intenzitása a szélsőségesebb időjárással nő, egyre gyakrabban kell koronatüzek ellen védekezni.
Sajnos a nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Sokszor nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt néha a szomszéd faházát! Máskor a nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, növényi hulladékégetés) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéled.
Ne feledd, hogyha a helyi önkormányzati rendelet nem tartalmaz kivétel szabályt, TILOS a kertben növényi hulladékot égetni! Mindamellett te és a kerted is jobban jár, ha inkább komposztálsz.
Óvd a szomszéd terményét, kontrolláld a tüzet!
Forrás: erdotuz.hu
Képforrás: Vac.hu
