A valóságban nem is létező online személyek, két kattintással létrehozott zenék és gondolatolvasó okostelefonok – az elmúlt időszakban már-már ijesztő betekintést kaptunk arról, mit tud az AI. A mesterséges intelligencia ennél azonban sokkal kézenfekvőbb és hasznosabb területeken segíti már most a mindennapjainkat – lehet, hogy a mi otthonunkban is.

A mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat – olvashattuk az utóbbi időben szinte mindenhol a rémisztő jövőt festő cikkeket. De mi lenne, ha az AI a házimunkánkat „venné el”, azaz pont, hogy megkönnyítené a mindennapi teendőket? Sőt, mi lenne, ha már most kihasználhatnánk ezt a segítséget?

A világszerte jelenleg használatban lévő 500-700 millió LG termék között például már most számos olyan intelligens eszköz van, amely mesterséges intelligenciával támogatott érzékelőkkel van felszerelve, így képes a felhasználók szokásmintái alapján tanulni és azokhoz igazodva működni. Ráadásul hosszú távon is okos befektetés lehet egy ilyen eszköz: az intelligens funkciók nem csak a felhasználói élményt teszik jobbá, de akár a villanyszámlánkat is csökkenthetik.

Jobban ismer a tévém, mint a párom?

A mesterséges intelligencia a televíziók esetében leginkább ott érhető tetten, hogy – ahogyan például a népszerű streaming csatornák esetében is tapasztalhatjuk – a készülék a már megnézett tartalmak alapján azonosítja a preferenciáinkat, és ezek alapján önállóan ajánl az ízlésünknek megfelelő filmeket, sorozatokat és tévéműsorokat. Az LG okostévéiben AI segíti például azt is, hogy minél jobb minőségben tévézhessünk: az alacsonyabb felbontású tartalmakat képes önállóan feljavítani (avagy felskálázni), hogy például egy régebbi filmet ne pixelesen, hanem tökéletesen kivehetően lássunk. Hasonlóan AI-megoldás az is, amikor a tévé a szoba fényviszonyait figyelembe véve adja meg a képernyőbeállításokat, vagy amikor a helyiség elrendezése alapján a készülék magától végzi el a hangzás beállítását. Az alacsonyabb felbontású képi tartalmakhoz hasonlóan az LG AI tévéi a hangminőséget is képesek önállóan feljavítani.

Magától gondolkodik a mosógépem

De nem csak a televíziókba építve találkozhatunk már most az AI-megoldásokkal: olyan mosógépet és mosó-szárítógépet is vásárolhatunk, ami képes „azonosítani” a gépbe helyezett ruhák anyagának „típusát”, majd ez alapján önállóan be is állítani az ideális dobmozgás-kombinációt. Az ún. AI DDTM technológia nemcsak a töltet súlyát, hanem a szövet lágyságát is képes meghatározni. Ráadásul, ha hasonló technológiájú szárítógépünk is van, az ún. Smart Pairing segítségével mosógépünk wifin keresztül kommunikál a szárítógéppel a mosási információkról, így az rögtön ki tudja választani az optimális programot az éppen kimosott ruhatöltet esetében. A mesterséges intelligencia tehát egyrészt megkönnyíti a mosást, másrészt segít abban, hogy kevésbé károsodjanak a textíliák a mosás hatására.

Beszélgethetünk is a hűtővel

A konyhában is hasznos segítséget nyújthatnak a már ma elérhető mesterségesintelligencia-megoldások. Így például még a hypermarketben sorban állva módosíthatjuk a hűtő hőmérsékeltét, hogy hazaérve a nagybevásárlásból már megfelelő hőmérsékleten fogadja a friss élelmiszereket. Ha elutazunk, a ThinQ™ alkalmazás segítségével távolról is beállíthatjuk a vakáció üzemmódot, ha az induláskori kapkodásban megfeledkeztünk róla, ha pedig véletlenül nyitva felejtettük a fridzsider ajtaját, az okostelefonos app segítségével erről is értesítést kaphatunk.

Amikor okosabb nálunk a légkondi

Hasonló a helyzet a légkondicionálóknál is: egy intelligens klíma például képes arra, hogy a távollétünk alatt takarékos üzemmódban működjön, a hazaérkezés előtt pedig a mobilunkon mi magunk állíthatjuk be a kívánt hőmérsékletet. Egyes eszközökben már személyérzékelő és ablaknyitás-szenzor is van, amelyekkel a légkondicionáló azt is gyorsan „észreveszi”, ha a helyiségben valamilyen változás történik: azonnal aktiválja például az energiatakarékos üzemmódot, ha a szoba üres, vagy ha a hőmérséklet hirtelen kilengést mutat.

Érdemes tehát otthon is körbenéznünk: ha 2018 óta vásároltunk ThinQ márkajelzésű LG terméket, a mi készülékünk is tudhatja ezeket a funkciókat.

Házi robotunk is lehet a jövőben

Otthonainkban használt gépeink a közeljövőben még többet tudhatnak majd, hiszen külföldön már számos izgalmas technológia most is elérhető: a hűtőnk például képes lesz jelezni, ha éppen lejár valamelyik élelmiszer szavatossága, és a kifogyott termékek alapján önállóan készít majd bevásárlólistát. A sütőnk pedig a kiválasztott recept alapján magának állítja majd be az ideális sütési módot és időt.

De hamarosan akár házi robotunk is lehet: bár Magyarországon még nem kapható, már bemutatták az LG „két lábon”, azaz két keréken, önállóan közlekedő robotját, ami képes verbálisan interakcióba lépni a felhasználókkal, és még érzelmeket is ki tud fejezni. A robot akár háziállat-felügyelőként és biztonsági őrként is funkcionálhat: szokatlan tevékenység észlelése esetén értesítést küld az okostelefonunkra, így akkor is felügyelhetjük otthonunkat és házi kedvencünket, ha éppen senki nem tartózkodik a lakásban. A házi robot arról is értesítést küld, ha nyitott ablakot vagy égve hagyott lámpát talál, ráadásul képes csatlakozni okoskonnektorhoz is, amin keresztül kikapcsolja a nem használt eszközöket a házban. Még arra is megkérhetjük, hogy tartsa észben a naptárbejegyzéseinket, vagy emlékeztessen minket gyógyszereink beszedésére.

Forrás: LG Electronics

Képforrás: LG.com

„Az AI sokféle módon támogathatja a klímavédelmi intézkedések hatékony előmozdítását és felgyorsítását. Például műholdfelvételek segítségével figyelheti a szénkészleteket, optimalizálhatja az épületek fűtését és hűtését, előrejelezheti a terméshozamot, vagy hozzájárulhat a következő generációs akkumulátorok tervezéséhez.”

David Rolnick, egyetemi docens, a Climate Change AI szervezet társalapítója és elnöke

A mesterséges intelligencia környezeti hatását nehéz megítélni. A technológia rengeteg fontos területen kínál forradalmi megoldásokat, köztük a klímaváltozás elleni küzdelemben, egyúttal azonban óriási mennyiségű energiát is igényel. Ez utóbbi aggodalomra adhat okot, különösen annak fényében, hogy a vállalatok egyre szélesebb körben használnak AI-rendszereket. A SUSE szakértői szerint ezért a szervezeteknek érdemes fontolóra venniük olyan AI-platform használatát, amelynek segítségével optimalizálhatják a kapcsolódó erőforrásaik működését, így csökkenthetik környezeti terhelésüket, miközben maximálisan ki tudják használni a legfejlettebb megoldások előnyeit.

A mesterséges intelligencia (AI) szinte minden iparágat forradalmasít, és a web 2.0-hoz hasonló hatással van a társadalmakra. Ugyanakkor az AI nagyon gyorsan fejlődik, és tömegesen használják, emiatt aggodalomra adhat okot az energiaigénye és a környezetre gyakorolt hatása.

Az AI-folyamatok kifejezetten nagy mennyiségű energiát emésztenek fel: becslések szerint egyetlen ChatGPT-lekérdezés tízszer annyi áramot fogyaszt, mint egy hagyományos Google-keresés. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint pedig az AI-rendszereket működtető adatközpontok villamosenergia-felhasználása a 2022-es számokhoz képest a duplájára nőhet 2026-ig. Ez egy olyan fontos kihívás, amelynek a megoldásán már dolgoznak a nagy technológiai infrastruktúra-szolgáltatók, például a rendszereik optimalizálásával és új energiaforrások bevonásával.

Úttörő és környezetkímélő

Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti kockázatok mellett az AI hasznos támogatást nyújthat egyes környezetvédelmi problémák enyhítésében. Jó szolgálatot tesz például a klímaváltozás modellezésének és előrejelzéseinek javításában, mivel képes nagy mennyiségű, komplex, kapcsolódó adatot feldolgozni. Az AI-algoritmusok ezenfelül az energiatermelést is zöldebbé tehetik többek között az energiakereslet előrejelzésével és a hálózati működés optimalizálásával, továbbá segíthetnek a megújuló energiaforrások integrálásában is. Ezáltal hatékonyabbá és megbízhatóbbá válnak a megújulóenergia-rendszerek, és csökken a károsanyag-kibocsátás.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését egyéb módszerekkel is képes támogatni az AI a különféle iparágakban, például jobb energiahatékonyságú épületek tervezésével, alacsonyabb kibocsátással járó közlekedési útvonalak megtervezésével vagy éppen energiatakarékossági lehetőségek azonosításával.

Zöldítés cégen belül

Az AI tehát sok területen segítheti a klímaváltozáshoz kapcsolódó problémák megoldását, és ha emellett az AI-fejlesztők előtérbe helyezik az energiahatékonyságot, akkor azzal biztosíthatják, hogy az AI előnyei nem mennek a környezetünk rovására. Ebben jelentős a felelőssége a nagy AI-rendszereket fejlesztő óriásoknak, ám a fejlett megoldásokat használó cégeknek is van lehetőségük arra, hogy csökkentsék az AI-szolgáltatásaikkal járó környezeti terhelést, például egy olyan platformmal, mint a SUSE AI.

A megbízható, vállalati felhasználásra szánt megoldás lehetővé teszi a cégek számára, hogy saját AI-szolgáltatásokat futtassanak adatközpontjaikban vagy akár a felhőben erős adatvédelem és maximális kontroll mellett. A jól skálázható rendszerrel a szervezetek maximalizálhatják a hatékonyságot az AI-rendszerek használata során. A platform ezenfelül az erőforrások optimalizálását is támogatja, például elosztja a terhelést a kihasználatlan és a túlterhelt csomópontok között. Az eszköz továbbá folyamatosan monitorozza az alkalmazásokat és a mögöttes hardvert, így észleli, ha valahol nem hatékony a működés, és kiegyensúlyozza a terhelést. Ezáltal a szervezetek úgy használhatják ki az AI előnyeit, hogy közben odafigyelnek a környezeti terhelésükre is.

Forrás: SUSE

Képforrás: SUSE

Tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon tempós növekedése, de tovább gyarapodott a taglétszám is. A nyugdíjkasszák átlagosan az inflációt jóval meghaladó, 12 százalék feletti hozamot írtak jóvá tagjaik számára.

Az elmúlt év utolsó negyedében megállíthatatlanul nőtt tovább az öngondoskodási kedv Magyarországon, így töretlenül folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak tagjainak vagyongyarapodása. A pénztártagok összesített megtakarításainak értéke 2024 végére a két kasszatípusban együttesen már megközelítette az új rekordnak számító 2,3 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 308 milliárd forint, azaz közel 16 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám is tovább bővült, így 2,14 millió főt tesz ki, ami szintén új csúcsnak számít.

„A pénztári befizetések után a kasszatagoknak járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés lehetősége az év végén további lendületet adott az amúgy is erősödést mutató öngondoskodási kedvnek. Mindennek eredményeként az elmúlt év tekintetében számos rekordnak örülhetnek mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségpénztári tagok” – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

Tovább nőtt a nyugdíjpénztárak taglétszáma

A harmadik negyedévi pozitív fordulatot követően az október-decemberi időszakban is tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma negyedéves összevetésben, így az év végén 1,05 millió főt számlált.

További fontos eredmény, hogy a pénztártagok által teljesített befizetések az esztendő során minden egyes negyedévben rekordot döntöttek, az év egészében elért közel 100 milliárd forint megtakarítás pedig – 19 százalékkal növekedve – szintén új csúcsot jelent. A munkáltatói befizetések esetében is folytatódott a növekedés: ez a tétel 2023-hoz viszonyítva közel 11 százalékkal 48 milliárd forintra emelkedett, így az év egészét tekintve a foglalkoztatók teljesítették a befizetések 32 százalékát.

A nyugdíjpénztárak a negyedik negyedévben 3,61 százalék becsült hozamot értek el, ami az elmúlt esztendő legmagasabb értékét jelenti. Ami a teljes évi összesített teljesítményt illeti, a 2023-as 18 százalékot meghaladó átlagos többletet követően további több mint 12 százalék hozamot írtak jóvá a nyugdíjpénztári tagok számláin.

A pozitív hozamoknak és a növekvő befizetéseknek köszönhetően a pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon 2024 végére új csúcsra emelkedett, meghaladva a 2200 milliárd forintot, ami 15,6 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

„Az elmúlt évtized alatt megduplázódtak az egy esztendő alatt teljesített egyéni tagdíjbefizetések” – emelte ki Mohr Lajos. „A munkáltatói hozzájárulások esetében tavaly is folytatódott a 2019 óta tartó növekvő trend olyannyira, hogy a munkavállalók javára tett befizetések végül több mint egy évtizedes rekordot döntöttek.”

Már 1,1 millió tagja van az egészségpénztáraknak

Megállíthatatlannak tűnik az önkéntes egészségpénztárak tagságának kitartó növekedése: az év végén már közel 1,1 millióan élvezték ennek az öngondoskodási formának az előnyeit, vagyis 2023-hoz képest több mint 110 ezerrel bővült a tagi létszám.

Az egészségpénztári tagok összesített megtakarítása az időszak végére megközelítette a 94 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben 11 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóik javára, akik pedig ennek több mint duplájával, 23 százalékkal növelték befizetéseiket 2023-hoz képest.

„Beigazolódtak az ÖPOSZ korábbi várakozásai, így 2024 új rekorddal zárult mind az egészségpénztári taglétszám, mind pedig az öngondoskodásra szánt befizetések tekintetében. Utóbbi főként annak köszönhető, hogy az egyéni megtakarítások értéke 2019 óta a duplájára nőtt. Kedvezően hatott az is, hogy bár a foglalkoztatók szerepvállalása továbbra is messze elmarad az európai gyakorlattól, befizetéseik az elmúlt öt év alatt újra töretlenül bővülni tudtak” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel, de az egyes módok népszerűsége eltérően változott. A negyedik negyedévben a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 32,9 százalék), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 16,3 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra bő 8 százalékkal fordítottak kevesebbet, az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra történt kifizetések pedig gyakorlatilag stagnáltak.

Forrás: ÖPOSZ

Képforrás: haziallat.hu

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság, a gazdálkodók és az önkormányzatok figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, különösen látványos méhecskehotel-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is hatékonyan és hiánypótló módon segíthetjük a magányos életmódot folytató, kevésbé közismert, szelíd beporzó méhek és darazsak szaporodását már kora tavasztól.

A magányosan élő méhek és darazsak körülöttünk élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken - még a sokadik emelet magasában is. Mindenütt ott vannak, ahol virágokat találnak. Azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek az állatok - a családokban élő rokonsággal szemben - nem támadékonyak, ha nem fogjuk meg őket, teljesen ártalmatlanok!

A házi méhek faodvakat, kaptárakra igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok közül sok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízza utódait. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen biztosíthatunk számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel (másik nevén darázsgarázzsal). Ezt legegyszerűbben 10-4 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba készíthetjük el, de építhetünk szekrényes méhecskehotelt is. A méhecskehotel azért is különösen jó lakossági beporzórovar-védelmi eszköz, mert ezek elkészítése óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében sokkal egyszerűbb (és természetvédelmi szempontból jóval hasznosabb, alapvetőbb fontosságú), mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálási lépéseket igénylő mesterséges odúké!

Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében - március elején kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg otthon, a munkahelyen vagy az oviban, iskolában. Részletek a készítésről, kihelyezésről fotókkal, videókkal >>

Háttér információk a világméretű méhpusztulásról és a fenyegető beporzórovar-krízisről

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Egy 2017 októberében megjelent tanulmány szerint Németország védett területein több mint 75%-kal csökkent a repülő rovarok száma. 

Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog (korábban ez az arány 1000 elhullott rovarból egy szúnyog volt).

A vadon élő méhek világállományának múlt század második felében felerősödő csökkenése drámai módon érte el a házi méheket is az ezredfordulót követő években. Ekkor jelentkezett a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó kaptárelhagyás tünetegyüttes (Colony Collapse Disorder - CCD). Ennek hatására napok alatt tűnik el a kaptárak teljes, akár 30-50 ezer egyedet számláló népessége is. A jelenség napjainkra világméretűvé vált, fenyegetve nem csak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét is.  Úgy tűnik, hogy a szindróma hátterében nem egyetlen ok, hanem a negatív környezeti hatások összessége, mindenekelőtt azonban a nagyüzemi agrárium áll. A különböző növényvédő szerek, különösen a neonikotinoidok, a változatos virágos növényekből álló méhlegelők helyét felváltó monokultúrák, az egyoldalú táplálkozás, a méhlegelőről-méhlegelőre utaztatás stressze és a túlhajszoltság következtében a méhek immunrendszere legyengül. Ennek egyik következményeként az állatok egyre kevésbé ellenállóak a globális méh-kereskedelem által a világ minden tájára villámgyorsan eljuttatott élősködőkkel, és az általuk terjesztett betegségekkel szemben. Ez állhat olyan új méhbetegségek robbanásszerű és világméretű terjedése hátterében, mint amilyen a kaptárelhagyás egyik faktorának tekintett izraeli akut paralízis vírus (Israeli Acute Paralysis Virus - IAPV), melynek legfontosabb terjesztője a méhek legfőbb kártevője, az Ázsiából behurcolt ázsiai vagy varroa méhatka.

Az MME Természetbarát programja külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó magányos méhek és darazsak védelmének. Ennek keretében, a méhecskehotelek (darázsgarázsok) mellett, annak fontosságát is hangsúlyozzuk, hogy a települési kertek, parkok gondozásakor is terjedjen el a nyírásra szánt területeken virágos gyepfolt méh- és lepkelegelők meghagyása (ami a fészket elhagyó madárfiókáknak is búvóhelyet biztosít). Megoldási javaslataink közül ez a kettő be is került az EU támogatású agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben (AKG) résztvevő gazdák által végrehajtandó természetkímélő tevékenységek közé. 

Forrás: MME

Képforrás: Pinterest