„Az AI sokféle módon támogathatja a klímavédelmi intézkedések hatékony előmozdítását és felgyorsítását. Például műholdfelvételek segítségével figyelheti a szénkészleteket, optimalizálhatja az épületek fűtését és hűtését, előrejelezheti a terméshozamot, vagy hozzájárulhat a következő generációs akkumulátorok tervezéséhez.”

David Rolnick, egyetemi docens, a Climate Change AI szervezet társalapítója és elnöke

A mesterséges intelligencia környezeti hatását nehéz megítélni. A technológia rengeteg fontos területen kínál forradalmi megoldásokat, köztük a klímaváltozás elleni küzdelemben, egyúttal azonban óriási mennyiségű energiát is igényel. Ez utóbbi aggodalomra adhat okot, különösen annak fényében, hogy a vállalatok egyre szélesebb körben használnak AI-rendszereket. A SUSE szakértői szerint ezért a szervezeteknek érdemes fontolóra venniük olyan AI-platform használatát, amelynek segítségével optimalizálhatják a kapcsolódó erőforrásaik működését, így csökkenthetik környezeti terhelésüket, miközben maximálisan ki tudják használni a legfejlettebb megoldások előnyeit.

A mesterséges intelligencia (AI) szinte minden iparágat forradalmasít, és a web 2.0-hoz hasonló hatással van a társadalmakra. Ugyanakkor az AI nagyon gyorsan fejlődik, és tömegesen használják, emiatt aggodalomra adhat okot az energiaigénye és a környezetre gyakorolt hatása.

Az AI-folyamatok kifejezetten nagy mennyiségű energiát emésztenek fel: becslések szerint egyetlen ChatGPT-lekérdezés tízszer annyi áramot fogyaszt, mint egy hagyományos Google-keresés. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint pedig az AI-rendszereket működtető adatközpontok villamosenergia-felhasználása a 2022-es számokhoz képest a duplájára nőhet 2026-ig. Ez egy olyan fontos kihívás, amelynek a megoldásán már dolgoznak a nagy technológiai infrastruktúra-szolgáltatók, például a rendszereik optimalizálásával és új energiaforrások bevonásával.

Úttörő és környezetkímélő

Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti kockázatok mellett az AI hasznos támogatást nyújthat egyes környezetvédelmi problémák enyhítésében. Jó szolgálatot tesz például a klímaváltozás modellezésének és előrejelzéseinek javításában, mivel képes nagy mennyiségű, komplex, kapcsolódó adatot feldolgozni. Az AI-algoritmusok ezenfelül az energiatermelést is zöldebbé tehetik többek között az energiakereslet előrejelzésével és a hálózati működés optimalizálásával, továbbá segíthetnek a megújuló energiaforrások integrálásában is. Ezáltal hatékonyabbá és megbízhatóbbá válnak a megújulóenergia-rendszerek, és csökken a károsanyag-kibocsátás.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését egyéb módszerekkel is képes támogatni az AI a különféle iparágakban, például jobb energiahatékonyságú épületek tervezésével, alacsonyabb kibocsátással járó közlekedési útvonalak megtervezésével vagy éppen energiatakarékossági lehetőségek azonosításával.

Zöldítés cégen belül

Az AI tehát sok területen segítheti a klímaváltozáshoz kapcsolódó problémák megoldását, és ha emellett az AI-fejlesztők előtérbe helyezik az energiahatékonyságot, akkor azzal biztosíthatják, hogy az AI előnyei nem mennek a környezetünk rovására. Ebben jelentős a felelőssége a nagy AI-rendszereket fejlesztő óriásoknak, ám a fejlett megoldásokat használó cégeknek is van lehetőségük arra, hogy csökkentsék az AI-szolgáltatásaikkal járó környezeti terhelést, például egy olyan platformmal, mint a SUSE AI.

A megbízható, vállalati felhasználásra szánt megoldás lehetővé teszi a cégek számára, hogy saját AI-szolgáltatásokat futtassanak adatközpontjaikban vagy akár a felhőben erős adatvédelem és maximális kontroll mellett. A jól skálázható rendszerrel a szervezetek maximalizálhatják a hatékonyságot az AI-rendszerek használata során. A platform ezenfelül az erőforrások optimalizálását is támogatja, például elosztja a terhelést a kihasználatlan és a túlterhelt csomópontok között. Az eszköz továbbá folyamatosan monitorozza az alkalmazásokat és a mögöttes hardvert, így észleli, ha valahol nem hatékony a működés, és kiegyensúlyozza a terhelést. Ezáltal a szervezetek úgy használhatják ki az AI előnyeit, hogy közben odafigyelnek a környezeti terhelésükre is.

Forrás: SUSE

Képforrás: SUSE

Közelednek az ünnepek, ezzel pedig az év legnagyobb sütés-főzési szezonja, amikor bizony néha hajlamosak vagyunk túlzásokba esni. Arra törekszünk, hogy minden vendégnek bőségesen jusson a finom falatokból, az ünnepek után viszont azon kaphatjuk magunkat, hogy maradékok tömkelege lepi el a hűtőnket, amik aztán néhány nap után végül a kukában végzik. Az LG Magyarország szakértői most összegyűjtötték a leghasznosabb tippeket, ha idén szeretnénk elkerülni a pazarlást.

A NÉBIH legfrissebb adatai alapján évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásunkban, ebből azonban 25,8 kg, azaz nagyságrendileg fejenként 40 000 forintnyi pazarlás elkerülhető lenne, ha tudatosan vásárolnánk, és megfelelően tárolnánk a megvásárolt termékeket. A leggyakrabban ráadásul készételt dobunk ki, méghozzá fejenként évente 11,79 kg-ot. E számokban jelentős szerepet játszanak az ünnepek, amikor hajlamosak vagyunk a szükségesnél nagyobb adagokat vásárolni és főzni, ráadásul minden főétkezésnél igyekszünk újabb fogásokat varázsolni az asztalra, ami több készétel-maradékkal is jár. De nézzük, mit tehetünk, ha idén tudatosabban akarjuk csinálni mindezt!

1. Tervezzünk előre

Első lépésként alaposan gondoljuk át az ünnepi időszak programjait. Egyeztessünk a vendégekkel és a családtagokkal arról, hogy mikor és hányan érkeznek majd hozzánk, és kalkuláljunk azzal is, ha esetleg mi mennénk el otthonról. Ez alapján pedig, ha már pontosan látjuk, hogy mikor és hány főre főzünk majd, elkezdhetjük gondosan összeállítani a menüt. A szükséges alapanyagokért ne rohanjunk egyből a boltba: először nézzük át, a listából mi az, ami már most megtalálható a kamránkban, háztartásunkban. A bevásárlásnál pedig, ha hűtést igénylő vagy fagyasztott áru is kerül kosarunkba, utunk a boltból egyenesen haza vezessen, vagy készüljünk hűtőtáskával. Ha ugyanis a termékek felmelegszenek, mielőtt újra a hűtőbe kerülnének, az az idő előtti romlásukat okozhatja.

2. Rögtön válogassuk szét az élelmiszereket

Ha már mindent beszereztünk, gondoljuk át, minek kell tényleg a hűtőbe kerülnie. Erre nemcsak azért fontos figyelni, mert bizonyos élelmiszereknek akár árthat is a folyamatos hideg közeg, hanem azért is, mert ha nem töltjük csordultig a hűtőt, akkor kényelmesen keringhet benne a belső levegő, ami segíti annak hatékony működését. A zöldségeket – legyenek azok puhák, mint a paradicsom, vagy keményebbek, mint a krumpli vagy a hagyma – nyugodtan tárolhatjuk a kamrában is, pláne télen. A kényesebb zöldségek viszont, mint például a saláta és a friss fűszernövények, a maximális frissesség és íz érdekében hűtést és minél magasabb páratartalmat igényelnek. Ha a hűtőnkben van szabályozható páratartalmú rekesz, akkor érdemes használni ezt a funkciót: az ún. Fresh Balancer^TM technológia például optimális páratartalmat biztosít a fiókban annak megfelelően, hogy a gyümölcs vagy a zöldség módot állítjuk be.

3. Használjuk okosan a polcokat

A legtöbb hűtőszekrény belsejében felülről lefelé csökken a hőmérséklet, azaz a készülék felső polcain van a „legkevésbé hideg”, alul pedig a leghidegebb. A tejtermékeket, mint a sajt és a joghurt, éppen ezért például a középső polcon érdemes tartani. A tojást pedig akár a hűtőn kívül is tárolhatjuk, mert esetében az a legfontosabb, hogy nagyjából egyenletes hőmérsékleten maradjon. Ha azonban a hosszabb eltarthatóság érdekében mégis a hűtőbe tennénk, ne a megszokott helyére, a hűtőajtóba tegyük, hiszen itt ingadozik a legjobban a hőmérséklet. Jó megoldást jelenthet erre, ha ún. DoorCooling⁺™ technológiájú hűtőnk van, amely felülről közvetlenül juttat hideg levegőt az ajtó rekeszeibe, ezzel biztosítva az egyenletes hőmérsékletet. A nyers húsokat – beleértve a halat is – a hűtő legalsó polcán érdemes tárolni a többi alapanyagtól elkülönítve, ezzel megelőzve a keresztszennyeződést.

Nem kell azonban minden tárolási szabályt fejben tartanunk, ha a legmodernebb technológiákat hívjuk segítségül. A LINEARCooling™, valamint a Multi Air Flow™ technológiákkal felszerelt LG hűtőszekrényekben például biztosított a mindenhol egyenletes hőmérséklet. A beépített érzékelők folyamatosan figyelik a hűtőszekrény belsejében lévő hőmérsékletet, így gondoskodnak a megfelelő mennyiségű hideg levegő biztosításáról, a szellőzőnyílások pedig szándékosan úgy vannak elhelyezve, hogy hideg levegővel vegyék körül az ételeket, hogy azok a lehető legtovább megőrizzék frissességüket.

4. Legyen hidegebb a hűtőben

„Ha azt szeretnénk, hogy az ünnepekre vásárolt élelmiszerek a lehető legtovább frissek és biztonságosan fogyaszthatóak maradjanak, a hűtő hőmérsékletét állítsuk 3-4 °C-ra. Ha ideiglenesen tele a hűtő, érdemes lehet ennél egy kicsivel alacsonyabb hőfokot is beállítani” – tanácsolja Kékesi Martin, az LG háztartásielektronika-szakértője. „Ne essünk azonban túlzásba, hiszen a túl hideg környezetben megfagyhatnak a zöldségek és gyümölcsök még akkor is, ha a zöldségtároló fiókba helyeztük őket.”

A hűtőben tárolt élelmiszerek számára az egyenletes hőmérséklet a legfontosabb. Mivel az ajtó nyitogatásával mindig hideg levegőt engedünk ki a készülékből, igyekezzünk ezért a lehető legritkábban kinyitni azt, és ne hagyjuk túl sokáig nyitva.

5. Készételt minél előbb a hűtőbe

Ha azt szeretnénk, hogy a gondosan elkészített ünnepi ételek a lehető leghosszabb ideig fogyaszthatók maradjanak, az elkészült fogásokat 2 órán belül tegyük hűtőszekrénybe. Így nem csak a fogyaszthatósági idejüket növeljük meg, de csökkenthetjük az élelmiszerbiztonsági kockázatot is. Természetesen a tűzről levett ételt nem ajánlott azonnal a hűtőbe tenni, ez ugyanis hirtelen felboríthatja a készülék belső hőmérsékletét. Amint azonban egy forró ételből már nem tódul a gőz, azonnal és gyorsan le kell hűteni. A hűlési folyamatot meggyorsíthatjuk, ha a még forró étellel teli lábast hideg vizes fürdőbe tesszük, vagy szétszedjük kisebb adagokra.

+1 TIPP

Tároljuk továbbá az ételeket teljesen üveg vagy átlátszó fedelű dobozokban, hogy biztosan ne feledkezzünk meg egy adagnyi maradékról sem. A hétköznapi életünktől merőben eltérő ünnepi időszakban az is segíthet, ha felcímkézzük a dobozokat a főzés dátumával – ez alapján könnyebben priorizálhatjuk majd, mit érdemes előbb elfogyasztani.

Forrás: Noguchi

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság, a gazdálkodók és az önkormányzatok figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, különösen látványos méhecskehotel-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is hatékonyan és hiánypótló módon segíthetjük a magányos életmódot folytató, kevésbé közismert, szelíd beporzó méhek és darazsak szaporodását már kora tavasztól.

A magányosan élő méhek és darazsak körülöttünk élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken - még a sokadik emelet magasában is. Mindenütt ott vannak, ahol virágokat találnak. Azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek az állatok - a családokban élő rokonsággal szemben - nem támadékonyak, ha nem fogjuk meg őket, teljesen ártalmatlanok!

A házi méhek faodvakat, kaptárakra igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok közül sok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízza utódait. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen biztosíthatunk számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel (másik nevén darázsgarázzsal). Ezt legegyszerűbben 10-4 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba készíthetjük el, de építhetünk szekrényes méhecskehotelt is. A méhecskehotel azért is különösen jó lakossági beporzórovar-védelmi eszköz, mert ezek elkészítése óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében sokkal egyszerűbb (és természetvédelmi szempontból jóval hasznosabb, alapvetőbb fontosságú), mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálási lépéseket igénylő mesterséges odúké!

Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében - március elején kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg otthon, a munkahelyen vagy az oviban, iskolában. Részletek a készítésről, kihelyezésről fotókkal, videókkal >>

Háttér információk a világméretű méhpusztulásról és a fenyegető beporzórovar-krízisről

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek (Magyarországon mintegy 700 méhfaj él), ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Egy 2017 októberében megjelent tanulmány szerint Németország védett területein több mint 75%-kal csökkent a repülő rovarok száma. 

Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, illetve a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyoggyérítés is veszélyezteti. A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog (korábban ez az arány 1000 elhullott rovarból egy szúnyog volt).

A vadon élő méhek világállományának múlt század második felében felerősödő csökkenése drámai módon érte el a házi méheket is az ezredfordulót követő években. Ekkor jelentkezett a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó kaptárelhagyás tünetegyüttes (Colony Collapse Disorder - CCD). Ennek hatására napok alatt tűnik el a kaptárak teljes, akár 30-50 ezer egyedet számláló népessége is. A jelenség napjainkra világméretűvé vált, fenyegetve nem csak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét is.  Úgy tűnik, hogy a szindróma hátterében nem egyetlen ok, hanem a negatív környezeti hatások összessége, mindenekelőtt azonban a nagyüzemi agrárium áll. A különböző növényvédő szerek, különösen a neonikotinoidok, a változatos virágos növényekből álló méhlegelők helyét felváltó monokultúrák, az egyoldalú táplálkozás, a méhlegelőről-méhlegelőre utaztatás stressze és a túlhajszoltság következtében a méhek immunrendszere legyengül. Ennek egyik következményeként az állatok egyre kevésbé ellenállóak a globális méh-kereskedelem által a világ minden tájára villámgyorsan eljuttatott élősködőkkel, és az általuk terjesztett betegségekkel szemben. Ez állhat olyan új méhbetegségek robbanásszerű és világméretű terjedése hátterében, mint amilyen a kaptárelhagyás egyik faktorának tekintett izraeli akut paralízis vírus (Israeli Acute Paralysis Virus - IAPV), melynek legfontosabb terjesztője a méhek legfőbb kártevője, az Ázsiából behurcolt ázsiai vagy varroa méhatka.

Az MME Természetbarát programja külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó magányos méhek és darazsak védelmének. Ennek keretében, a méhecskehotelek (darázsgarázsok) mellett, annak fontosságát is hangsúlyozzuk, hogy a települési kertek, parkok gondozásakor is terjedjen el a nyírásra szánt területeken virágos gyepfolt méh- és lepkelegelők meghagyása (ami a fészket elhagyó madárfiókáknak is búvóhelyet biztosít). Megoldási javaslataink közül ez a kettő be is került az EU támogatású agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben (AKG) résztvevő gazdák által végrehajtandó természetkímélő tevékenységek közé. 

Forrás: MME

Képforrás: Pinterest

Tudta, hogy a nyestkutya az egyetlen kutyaféle, amely valódi téli álmot alszik, vagy hogy a nagy pele akár hét hónapig is hibernálódik? A téli álom titkairól, karácsonyi hangulatban mesélnek a Budakeszi Vadaspark gondozói december 15-én, az Állatok karácsonya elnevezésű programon, ahol ünnepi eseményekkel és izgalmas téli érdekességekkel várnak minden látogatót!

A Budakeszi Vadaspark idei utolsó programjának egyik kiemelt témája a téli álom, amely az állatvilág egyik legérdekesebb túlélési stratégiája. A Budakeszi Vadasparkban hazánkban és a Kárpát-medencében őshonos állatok élnek, amelyek alkalmazkodnak a hazai időjáráshoz, így tehát a télhez is. A felkészülés különböző módokon zajlik, például vastag bundát növesztenek, vagy megváltoztatják táplálékuk összetételét, téli tartalékot halmoznak fel odvaikban vagy akár testükön. 

A Keleti sünök testhőmérséklete drasztikusan csökken hibernáció közben, hogy energiát takarítsanak meg a rovarmentes hónapokban. A Nagy pele német elnevezése „siebenschläfer”, ami azt jelenti „hétalvó”. A név nagyon kifejező, hiszen akár hét hónapot is képes átaludni, miközben életfunkciói minimális szinten működnek, a nagy pele az egyik leghosszabban téli álmot alvó állatunk. A nyestkutya a kutyafélék közül egyedülálló módon valódi téli álmot alszik, bár a hibernációja kevésbé mély, mint a kisebb testű állatoké. Azonban ez a Vadasparkban élő idős nyestkutyára, Bercire nem igaz, ő nem alszik téli álmot. Ősszel többet eszik, hogy felkészítse testét a hűvös időjárásra, télen pedig többet pihen, lelassul, de nem vonul el aludni. A Vadaspark munkatársai megfigyelték, hogy tavasszal azonban vannak jelei annak, hogy hibernálás közeli állapotba került. Az „ébredést” követően szüksége van néhány hétre-hónapra, hogy gondozóival újra közvetlen kapcsolata legyen és hogy a korábban tanult tréning feladatok eszébe jussanak. Az állapot évek óta megfigyelhető az állatnál, amely néhány hét elteltével szinte nyomtalanul eltűnik. 

Némely állat, mint például a barna medve csak részleges téli álmot alszik, anyagcseréje jelentősen lelassul az energia megtakarítás céljából.  A Vadaspark barna medvéje, Romulus a rendszeres etetés miatt gyakran ébren van, így ő télen is megfigyelhető. A vörös mókus szintén energiát spórol, a leghidegebb napokat fészkében tölti, de enyhébb időben aktívan keresgél az őszi tartalékai között.

A Vadasparkban élő állatok közül a hiúz, a róka, az őz és a gímszarvas nem alszanak téli álmot, ők a zord időjárást vastag, téli bundával vészelik át és kifejezetten aktívak töltik a napos órákat. 

A hazai állatok számára a télre való felkészülés és a téli álom elengedhetetlen az energiamegtakarítás és a túlélés szempontjából. December 15-én az Állatok karácsonya programon a Budakeszi Vadaspark gondozói interaktív bemutatókon elmagyarázzák, miért fontos, hogy ne zavarjuk meg a hibernáló állatokat, és hogyan lehetünk segítségükre ebben az időszakban.  

A Budakeszi Vadaspark idei utolsó programja az ünnepi készülődés hangulatában telik. A kézműves sarokban természetes anyagok felhasználásával díszeket készíthet az egész család és a nap csúcspontjaként az állatok megkapják karácsonyi ajándékaikat.

A programról további információ a Budakeszi Vadaspark oldalán.

Forrás: Budakeszi Vadaspark, Surányi Linda