Derűs perceket okozott egy fiatal hölgy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársainak. Párjának szeretett volna 50 ezer forintot utalni, de tévedésből a NAV-nak fizetett. A hivatal először nem tudta beazonosítani az utalást, ugyanis az adóazonosító helyén egy szó állt: „Szeretlek!”.

Egy fiatal hölgy kereste fel a NAV ügyfélszolgálatát, félig mosolyogva, félig szégyenkezve. Egyéni vállalkozóként havonta fizeti a NAV-nak az adót és járulékokat, így fordulhatott elő, hogy párja helyett véletlenül a NAV-nak sikerült utalnia. Romantikus hangulatában a közlemény rovatba adószáma helyett egy szót írt: „Szeretlek!”. A banknál már nem tudták meg nem történtté tenni a fizetést.

Ezért fontos, hogy az adózók a befizetőazonosító rovatban az adóazonosítójukat – adószám vagy adóazonosító jel – tüntessék fel, mivel enélkül a NAV nem vagy csak késedelmesen tudja beazonosítani az utalást. Főként a gépjárműadós utalásoknál fordul elő, hogy a magánszemélyek a befizetőazonosító helyén a rendszámukat tüntetik fel.

Az ügyfél romantikus félreértése megnyugtató módon zárult, ugyanis az ügyfélszolgálat munkatársa a részletes adatok alapján megtalálta a befizetést, és a fiatal vállalkozó túlfizetését átvezette a következő havi kötelezettségeire.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága

"Magyarországon hiány mutatkozik a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége terén."

 A tagállamok általános uniós ügyekért felelős miniszereinek ülését megelőzően Hadja Lahbib elmondta, hogy kedden a tanács immáron a hetedik alkalommal tárgyalja Magyarország ügyét a 7-es cikk szerinti eljárás keretében.
    Magyarország ismételt meghallgatására azért van szükség, mivel - Lahbib szavai szerint - továbbra is megállapítható, hogy Magyarországon hiány mutatkozik a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége terén.
    "Látható, ha van rá akarat, akkor nagyon gyorsan le lehet zárni a 7-es cikkes eljárást, ahogyan ezt Lengyelország példája is mutatja" - fogalmazott.
    Hadja Lahbib hozzátette: "azt javasoljuk Magyarországnak, hogy fogadja el a szükséges reformokat, és ezzel akár már az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnöksége ideje alatt lezárható lehet az eljárás".
    Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosa érkezésekor azt mondta, hogy a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás keretében az uniós testület továbbra is számos területet vizsgál, különösen a média, az akadémiai szabadság, az egyesülési szabadság, valamint a régóta érvényben lévő rendkívüli rendeleti kormányzás ügyét kíséri figyelemmel. Magyarországon a 2021-ben bevezetett "Propagandatörvény" nagyban korlátozza az LMBTQ reprezentációját a médiában, ezzel szemben a törvény erősíti a keresztény-konzervatív retorikát. Emellett  az EU kifogásolja a migráció-ellenes törvényeket és a több éven át -a mai napig tartó-  "Nemzet Szükségállapot" általi kormányzást, amely exponenciálisan megnöveli a kormány hatalmát. A kormány a 180/2022. (V.24) Krom. rendelettel felhatalmazta magát, hogy a szomszédos Ukrajnában lévő háborúra támaszodva is veszélyhelyzetet jelenthessen ki, amellyel élt a kormány, sőt, egy 2024. Aprilis 19-i szavazáson meg is hosszabbították ezt a veszélyhelyzetet 2024. November 19-ig.
    Vera Jouruová azt mondta, a jövő héten kezdődő soros elnökség fontos lesz Magyarország számára, hogy megmutassa, tisztességes módon tud eljárni és elvégezni a feladatokat, ahogyan az az elnökséget betöltő ország feladata.
    "Remélem, hogy a magyar elnökség professzionalizmust mutat majd" - tette hozzá a cseh biztos.
    Az uniós szerződés hetes cikke olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat az összes többi tagország egyhangú támogatása esetén.

Forrás: MTI.hu, Nemzeti Jogszabálytár

 A rijekai rendőrséghez kedden este érkezett bejelentést arról, hogy a viharos időjárásban eltűnt öt magyar állampolgár, akik kajakozni indultak.
    A partiőrség azonnal a keresésükre indult. Egy órán belül kettőjüket a tengerben, kettőjüket pedig Goli szigetén találták meg. Egyiküket azonban a nagy hullámok és tengeráramlatok a nyílt tenger felé sodorták.
    A keresést egész éjjel folytatták. Szerdán hajnalban Goli szigeténél, a Rta Markonj öbölben megtalálták az ötödik magyar kajakost is sértetlenül.
    "A tengeri baleset szerencsére következmények nélkül ért véget az említett külföldi turisták számára, de a hasonló események elkerülése érdekében arra kérjük a hajózókat és minden turistát, hogy figyeljék az időjárás-előrejelzéseket, hogy ne kerüljenek veszélyes helyzetbe a tengeren" - közölte a rendőrség.
    Hangsúlyozták, erős szél vagy egyéb kedvezőtlen időjárás esetén ne menjenek tengerre, mert a helyzet pillanatok alatt változhat, és súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat.

Forrás: MTI.hu

Az EU Környezetvédelmi Tanácsa 2024. június 17-én, az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law - NRL), ezzel az utolsó lépést megtéve a régóta várt javaslat törvényerőre emelkedése felé. Ez az eredmény óriási győzelem Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem, a polgárok és a jövő szempontjából.

A tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, köszönhetően annak, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban közbelépett, megváltoztatta az ország korábbi álláspontját és megmentette a jogszabályt.

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe, valamint a ClientEarth, az EEB és a WWF EU alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „A szavazás hatalmas győzelem az európai természet és a polgárok számára, akik már régóta azonnali cselekvést követelnek a természet riasztó hanyatlásának kezelése érdekében. Hosszú évek intenzív kampánya és számos hullámvölgy után örömmel tölt el bennünket, hogy ez a törvény valósággá vált - ez a nap a természet és a társadalom számára fordulópontként vonul be a történelembe. Most minden segítségre szükségünk van: a tagállamoknak késedelem nélkül végre kell hajtaniuk ezt a jogszabályt országukban, szorosan együttműködve az összes érintett féllel. Végső soron a természet állapota helyreállhat, az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberek érdekében!”

A természethelyreállítási törvény értelmében az EU tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni, például erdőket, gyepeket, vizes élőhelyeket, folyókat és tavakat. A jogszabály 2050-re még ambiciózusabb célt az élőhelyek 90%-ának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező is megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra. A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszerbiztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között ennek azért van többek között természetvédelmi relevanciája, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszertermelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nem csak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.

A jogszabály az uniós jogalkotás történetének egyik legzavarosabb útját járta be. Miután túlélt egy példátlan és abszurd dezinformációs kampányt, amelynek célja az volt, hogy az Európai Parlamentben megsemmisítsék az NRL-t, a Környezetvédelmi Tanácsban a jogszabályalkotás legutolsó lépcsőfokán az elutasítás veszélyével kellett szembenéznie, miután a magyar kormány, megváltoztatva az álláspontját, az ellenzők táborához csatlakozott. Ekkor az MME a partnereivel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és WWF Magyarországgal újra felszólalt annak érdekében, hogy visszafordítsa a kormány álláspontját. Végül azonban a törvény támogatása győzött, annak ellenére, hogy Magyarország a 6 ellenző között maradt Finnországgal, Hollandiával, Lengyelországgal, Olaszországgal és Svédországgal együtt.

A törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait. Ez egyben egyértelmű üzenet az új EU Parlament és Bizottság számára, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a biológiai sokféleség témáját a napirendjük előkelő helyén tartsák.

Ez az eredmény nagyszabású társadalmi mozgalmat maga mögött tudva született meg. Az elmúlt évek során több mint egymillió aláírás és üzenet érkezett az EU polgáraitól, több mint 6000 tudós, több mint 100 vállalkozás, ifjúsági szervezet és számos ágazat civil szervezete újra és újra felszólította a döntéshozókat, hogy védjék meg a törvényt és az uniós zöld megállapodás integritását. Az MME nevében, csatlakozva a #RestoreNature koalícióhoz szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzájárult ehhez az eredményhez és lehetővé tette, hogy ez a történelmi döntés megszülessen.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület