Egyre elterjedtebb jelenség, hogy a cégek nem a megszokott, napi nyolcórás, helyi munkavégzésben, hanem alternatív módon foglalkoztatják a munkavállalóikat. Az atipikus munkavégzés elterjedését a 2020-as koronavírus-járvány korábban sosem látott mértékben gyorsította fel. A már megszokottnak mondható home office és távmunka mellett még számos alternatíva létezik – derül ki a Profession.hu adataiból.

Az atipikus, azaz a szokásostól eltérő foglalkoztatási megoldások változatos formában léteznek: a behívás alapján történő munkavégzéstől kezdve, a munkakör megosztáson vagy éppen a több munkáltató által létesített munkaviszonyon át a bedolgozói és a cselekvőképtelen munkavállalók munkaviszonyáig. Magyarországon azonban kevésbé alkalmazott megoldások ezek: a leglátogatottabb tematikus állásportál adatai szerint az utóbbi években egyre inkább teret nyerő távmunkavégzés és home office mellett mindössze a részmunkaidős, valamint a határozott idejű munkaviszony jellemző.

Még mindig a teljes munkaidős, határozatlan időre szóló alkalmazotti szerződéssel történő foglalkoztatás a legelterjedtebb

A leggyakrabban előforduló munkavégzési forma a napi 8 órás munkavégzés alkalmazotti státuszban az erre kijelölt helyen: ezek az álláshirdetések kétharmadát teszik ki. A megszokottól eltérő formák közül pedig a távmunka/home office munkavégzés a legelterjedtebb, amely lehetőség aránya a hirdetésekben az utóbbi években folyamatosan nőtt: a 2022 első negyedévében mért 6,8% az idei első negyedévre szinte megduplázódott. Részmunkaidős foglalkoztatást a hirdetések 5,4%-a ajánl.

A távmunka vagy home office munkavégzés leginkább a fővárosi munkáltatóknál jellemző: az összes ilyen hirdetés 73,4%-át budapesti állásra vonatkozóan adták fel. A vármegyék közül Pest vármegye vezet (11,4%), majd Fejér vármegye (2,6%) és Győr-Moson-Sopron vármegye (2,2%) következik.

Szakmák tekintetében a pénzügy és könyvelés (az összes ilyen hirdetés 18,5%-át teszi ki) és az IT programozás és fejlesztés (13,2%) területén dolgozó szakembereknek szól.

Fizikai munkáknál kötnek inkább határozott idejű szerződést

A határozott idejű munkaviszony leginkább a fizikai, segéd és betanított munkáknál jellemző, amelyek az ilyen típusú együttműködések 17,7%-át teszik ki. A szakmunkára toborzó hirdetéseknél is bevett megoldásnak számít (13,1%), valamint az adminisztráció, asszisztensi és irodai munkák körében (10,5%).

„Az atipikus munkavégzési formák elérhetővé tétele a toborzás és a megtartás terén egyaránt számottevő előnyt jelenthet a vállalatoknak. Vannak például olyan munkaerőpiaci csoportok, amelyek képviselőinek hatalmas segítség, ha nem kell naponta bejárnia és kötött, 8 órás munkaidőben elvégeznie a feladatokat. Számukra kiemelten fontos egy állásnál például a rugalmas munkaidő vagy éppen a home office munkavégzés elérhetősége. Igaz ez például a kisgyermekes szülőkre, akiknek az életszervezési feladataikkal könnyebben összeegyeztethető egy olyan munkahely, ahol helytől vagy éppen időtől részben vagy teljesen függetlenül végezhetik a feladatukat, ez pedig szélesíti a munkáltató lehetőségeit is a toborzás és a megtartás terén egyaránt” – hangsúlyozta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója az atipikus munkavégzési formák jelentőségével kapcsolatban. „Látva ennek hiányát a munkaerőpiacon és a hiány miatt elszalasztott lehetőségeket, problémákat, »Az emberi oldal« nevű kezdeményezésünk keretében kísérletet teszünk arra, hogy a lehető legtöbb ilyen álláshirdetést összegyűjtsük, segítve ezzel az érintett munkavállalókat és a szakembert kereső munkaadókat” – tette hozzá a Profession.hu HR igazgatója.

Forrás: Noguchi

Élőben nézhetik vasárnap 13:00-tól Buzek László U17 országos bajnokság I. osztályának döntőjét.

A döntő 15:00 kezdődik.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a televízió képernyője előtt a Digi (ill. Invitel) és Telekom kábelhálózatán Tatabányától Szentendréig, vagy a www.grantv.hu oldalon az Élő műsőr menüpontra kattintással. 

A kék vércse nagyon furcsa madár. A legtöbb sólyomfélétől eltérően telepesen költ, egész évben - még a vonulás során is - rendkívül szociális, az éjszakákat gyülekezőhelyeken tölti. Hazánkban legfeljebb néhány ezer példányt számlál egy-egy ilyen őszi gyülekező, de a közelmúltban magyar kutatók egy eldugott angolai kisváros mellett elképesztő felfedezést tettek.   

A National Geographic és számos hazai cég, civil szervezett segítette azt a 2023 márciusában lezajlott utat, amikor kutatók és filmesek közösen Angolába utaztak, hogy megörökítsék ezt a madárvilágban is rendkívül ritka jelenséget. „Amerre néztünk,mindenhol kék vércsék borították az eget. Ezres, tízezres csapatokban gyülekeztek. Katartikus élmény volt” – nyilatkozta Dr. Palatitz Péter, az MME kékvércse-védelmi koordinátora a felfedezést követően. 

Szeretnénk, ha minél több ember élhetné át ezt az egyedülálló természeti jelenséget, ezért a Magyar Zene Házával közreműködve különleges vetítéseket szerveztünk. Június 5-től kezdődően két hétig (majd szeptembertől újra) egy különleges térben, a Zene Háza Hangdómjában láthatóak a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyén készült egyedülálló, a teljes látóteret betöltő, 360 fokban kivetített felvételek. A premier vetítést megelőző megnyitó ünnepségen beszédet mondott Őexcellenciája José Filipe angolai nagykövet, Dr. Nagy István agrárminiszter nevében Schmidt András osztályvezető, és ifj. Vitray Tamás, a National Geographic főszerkesztője.  

A FALCOPOLIS filmeket és a bevezető előadást tartalmazó 45 perces műsor felejthetetlen élményt nyújt a természet szépségei iránt fogékony látogatóknak.  

További információ:  

Vetítési időpontok és jegyek: https://zenehaza.hu/esemeny/hangdom-vetitesek#dome-024-a-kek-vercse-10-1

Forrás: MME

Nem kérdés, hogy a mai gyerekek már egy olyan digitális korba születtek, ahol egészen kicsi kortól mindennapossá vált az eszközhasználat. Az internet azonban számos veszélyt rejt magában, amire gyakran sem a gyerekek, sem a szülők nincsenek felkészülve. Bár a kütyühasználat tiltása kézenfekvő lehet, hosszútávon egyáltalán nem megoldás, főleg ha a szülői példán keresztül is ezt látják a gyerekek. De akkor hogyan válhatunk tudatos digitális szülővé? Egyáltalán mik jelentenek veszélyt az online térben? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány segítségével összegyűjtöttük azokat a hasznos tippeket, amelyeket a mindennapokba beépítve már ma tehetünk gyermekünk online biztonságáért.

Tegyük meg az első lépéseket

A Betadine® oldat országos reprezentatív kutatásából^[1] kiderült, hogy szinte minden 6-14 év közötti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők 60%-a gondolja a social médiát a legveszélyesebb nyilvános térnek, a válaszadók harmada mégsem beszél gyermekével az online világ veszélyeiről. Az online veszélyek megismerése eleinte rémisztő, az információk mennyisége nyomasztó lehet, de az erről való kommunikációt sosem késő elkezdeni.

Szülőként nemcsak a kütyühasználat mennyiségét kell figyelemmel kísérni, hanem azt is, hogy milyen tartalmakkal találkozik a gyerek. Ennek első lépése, hogy sokat beszélgetünk velük arról,  mivel töltik az idejüket a digitális térben. Ha nyitunk az őket érintő témák, felületek, játékok felé, azt sokkal inkább vehetik a bizalom jelének, mint a kontrollálásnak, így könnyebben kérdeznek, vagy fordulnak a szülőhöz akkor is, ha veszélyes helyzettel találkoznak. Jó módszer lehet, ha közösen állítunk fel eszközhasználati szabályokat a családban. Például tartsuk távol a telefont az étkezőasztaltól, ne legyen része a családi társasozásoknak sem. Fontos látnunk azt is, hogy saját mobilhasználati szokásaink a gyerekek számára mintaként jelennek meg, így nem várhatjuk el tőlük, hogy ne érdeklődjenek az eszközök iránt, ha a mi kezünkben is mindig ott van például a telefon.

Legyünk tisztában a veszélyekkel

Ahhoz, hogy időben felismerjük a bajt, elengedhetetlen, hogy rendszeresen frissítsük tudásunkat az online biztonság terén, és ismerjük az ehhez kapcsolódó fogalmakat. A média és a közösségi oldalak által kreált tökéletes képek (hamis valóság) komoly önbizalomhiányt és testképzavart okozhatnak, különösen a gyerekek körében, akik példaképként tekinthetnek a véleményvezérekre, hírességekre. Érdemes tudni azt is, hogy az online zaklatás bizonyos esetekben akár súlyosabb is lehet az offline bántalmazásnál, mert az elkövetők az arcnélküliség miatt messzebbre is mehetnek, mintha ugyanez élőben történne. Az internetfüggőség szintén komoly probléma lehet, az információ folyamatos áramlása miatt sokan attól félnek, hogy lemaradnak valamiről (FOMO-érzet az angol „fear of missing out” kifejezésből), ezért túl sok időt töltenek online. Gyakori probléma még a bizalommal való visszaélés is, hiszen a kamaszok rendszeresen osztanak meg intim tartalmakat, amelyeket mások visszaélésre vagy zsarolásra használhatnak. Fontos tisztában lenni még az olyan szélsőséges esetekkel is, mint a grooming jelensége, amikor felnőttek próbálnak a gyerekek bizalmába férkőzni szexuális kizsákmányolás céljából.

Végezzük el a biztonsági beállításokat

Van néhány olyan egyszerűnek tűnő, de gyerekként egyáltalán nem egyértelmű beállítás, amely számos veszélytől megóvhatja a kiskorú felhasználókat. Ezeket a tippeket egyrészt osszuk meg a gyerekünkkel, másrészt mi magunk is végezzük el. Pár gombnyomással a gyerekekkel együtt be tudjuk állítani például a privát profilt, így csak az látja az online tevékenységüket, akit tényleg ismernek. Fontos megérteniük azt is, hogy csak azt szabad ismerősként visszaigazolni, akiket a való életben is ismernek, valamint mindig meg kell győződni arról, hogy az online térben megismert idegenek valós profillal rendelkeznek-e. Érdemes beállítani az ismerősök listájának láthatóságát is, hiszen az óvatlan kortársakon keresztül akár ezzel is könnyen visszaélhetnek. Az egyik leglényegesebb, hogy a gyerekek megértsék ami az online térbe bekerül, az nagy valószínűséggel ott is marad, így soha ne küldjenek olyan képet vagy információt, aminek nem örülnének, ha más is látna.

Cselekedjünk, ha már megtörtént a baj

Amennyiben gyerekünk online bántalmazás áldozata lett, már nem elég a beszélgetés, konkrét lépésekre van szükség, amivel megvédhetjük. Fontos, hogy pánik helyett tegyük meg a lehetséges lépéseket úgy, hogy azokat előtte átbeszéltük a gyerekkel is. Így ő is érteni fogja, pontosan mit miért teszünk, és hogy várhatóan mi fog történni. Tiltsuk le a zaklató profilját és küldjünk jelzést az NMHH Internet Hotline felületén, és/vagy az alkalmazás működtetője (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok stb.) felé. Mentsük le a kéretlen vagy sérelmes tartalmakat, és módosítsuk a jelszavakat, ellenőrizzük a biztonsági beállításokat. Ez utóbbinál kiemelten figyeljünk a kétlépcsős azonosítás és a privát profil beállítására. Egyes esetekben fontos lehet a kapcsolat felvétele a rendőrséggel is.

^[1] Kutatás: az Opinio a Betadine® oldat megbízásából végzett kutatása reprezentatív az okostelefonnal rendelkező, 16-59 évesekre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus alapján. A kutatást 1104-en töltötték ki 2024. április 5 és 2024. április 11 között.

Forrás: Noguchi