A Hófátyol felett, a messzi Északi-sarkon, ahol a csillagok is melegebben ragyognak december táján, áll egy öreg, mégis erős fa gerendákból épült ház. Ott lakik a Mikulás, barátságos nagy szakállával, hímzett köpenyében, s mellette hűséges barátai: a rénszarvasok, akik minden télen a világ gyermekeinek viszik az ajándékokat.
Mikulásnak nemcsak a játékok becsomagolása a szívügye, hanem az is, hogy rénszarvasai testben és lélekben is készen álljanak arra a nagy útra, amit december 24-e éjjelén tesznek meg. Ezért minden este, amikor a havazás szelíden szitál az ablakon túl, ő mesét mond nekik. A mézillatú istállóban összegyűlnek: Rudolf, az orrán pislákoló piros fénnyel, Dancer és Prancer, Vixen, Comet… mind ott ülnek, hallgatnak, szemük fénylik a gyertyafényben.
Egy különösen fagyos estén azonban, amikor a hold is zúzmarával didergett, Mikulás a mesés könyvét böngészte, de ahogy lapozgatta, bárhogy is próbálkozott, nem talált olyan történetet, amely elég melegséget ígért volna.
– Ó, úgy látom, ma este elfogytak a meséim – csóválta meg fejét, s bajusza is szomorkásan rezdült.
A rénszarvasok összenéztek.
– Akkor majd mi mesélünk, Mikulás! – emelte fel hangját Vixen, a legélénkebb. – Te minden este bennünket szórakoztatsz. Most hadd adjunk vissza valamit!
Mikulás meglepődött, de mosolyogva bólintott. Egy bolyhos prémmel szegélyezett takarót húzott maga köré, s kényelmesen hátradőlt a párnás szénabálán. Rudolf világító orrának fénye megvilágította a sarkot, így kezdődött hát a rénszarvasok esti meséje.
– Egyszer volt, hol nem volt – kezdte Comet mély, komótos hangján –, volt egy apró játékmanó, név szerint Piporka. Piporka minden évben segített a Mikulás műhelyében, de azt érezte, az egyik különleges ajándék nem került bele a zsákba.
– Milyen ajándék volt az? – kérdezte Mikulás kíváncsian.
– Egy karácsonyi harang, amely nem csilingel, csak ha valódi öröm van a közelében – vette át a szót Prancer. – Piporka véletlenül egy csendes sarokban felejtette a polcon, egy fakirakó és egy hótáncoló baba mögött.
– De ezt senki nem vette észre – folytatta Dancer izgatottan –, csak egy rénszarvas, aki épp kereste a régi játékszánját. A harang halkan rezdült meg, ahogy a rénszarvas elhaladt mellette. És Piporka hirtelen tudta: ezt a harangot egy olyan kisfiúnak szánta, aki aznap este épp megtanulta, hogy adni jobb, mint kapni.
Mikulás a hallottak közben behunyta a szemét. A fejében egy polc képe jelent meg: tetején egy poros doboz, benne épp egy ilyen harang. Aznap délután a listát átnézve valóban feltűnt neki, hogy Liam, az ír kisfiú ajándéka hiányzik – s lám, már tudta is, mi volt az, amit elfelejtett.
– Ez… ez nem is mese volt! – nevetett fel hirtelen. – Ezt ti tényleg láttátok?
– Talán. Vagy a szimatunk súgta meg – kacsintott Rudolf.
Mikulás felkelt, lecseppent orrából egy hópehely, amit a kabátjával letörölt.
– Akkor most indulunk a műhelybe. Ez a harang nem maradhat hátra! Ti pedig, kedves rénszarvasaim, ma este mesévé váltatok. Köszönöm.
Rudolf felállt, sorban követte őt a többi kilenc is. Miközben a műhely ajtaja kinyílt, s a meleg fény kiömlött a hóra, a harang halkan, alig hallhatóan megszólalt a dobozban – mintha csak öröm kacagása lett volna a hangja.
És onnantól minden évben, Mikulás legalább egyszer azt kérte este:
– Meséljetek ti, barátaim. Hisz néha ti vagytok a világ legnagyobb mesemondói.
Forrás, képforrás: meselekneked.hu
Az erdő szélén, egy napsütötte tisztáson állt egy egészen kicsi fenyőfa. Nevezhetnénk őt csemetének is, mert valóban alig volt magasabb egy rőfnél, és ágainak tűlevelei még olyan puhák voltak, mint a reggeli harmattól nedves bársony. A nagy fák körülötte sudáran nyújtózkodtak az ég felé, ágaik sűrűn szőtték be a magas eget, és évszázadok óta hallgatták a szél meséit meg a hópelyhek táncos dalát.
A kis fenyő minden évben izgatottan figyelte, ahogy december közeledtével emberek érkeznek az erdőbe, bundás kabátban, piros orral, szájuk szélén gőzölögő mosollyal. Válogattak a fák között, simogatták az ágakat, és végül elvittek egy-egy pompás példányt, hogy azok meleg szobákban fényben és díszben pompázzanak karácsonyfaként.
A kis fenyő minden évben remélte, hogy majd jön érte is valaki.
– Bárcsak rám esne a választás! – sóhajtotta egy este, mikor a hold ezüst tejként locsolta be az erdőt. – Olyan boldogan állnék a szobájuk sarkában, csillaggal a fejemen, csengőkkel az ágaimon…
De a napok teltek, majd évek múltak, és a kis fenyő csak várt és várt. Jöttek az emberek, de egy pillantásnál tovább sosem időztek nála.
– Ez túl kicsi – mondták. – Nézd, ott az a magas, az sokkal szebb.
A kis fenyő elszontyolodott, ám mégsem adta fel az álmait. Minden tavasszal igyekezett jobban kihajtani, ősszel büszkén viselte a szélben zörgő magtobozait, s télen nagyokat sóhajtva fogadta magára a havat, akár egy meleg takarót.
Egy napon, pár nappal karácsony előtt, egy aprócska autó kanyarodott be az erdő szélére. Egy fiatal házaspár és egy kisfiú szállt ki belőle. A gyerek ugrándozott a hóban, a szülők fáradtan, mégis boldogan fogták egymás derekát.
– Ne keressünk sokáig – mondta az apa. – Csak olyan fát szeretnék, aminek örülni tudunk, bármilyen kicsi is.
A kisfiú egyszer csak megállt a kis fenyő előtt, és csodálattal nézett fel rá.
– Nézd, anya! Ez pont olyan, mint én – nem túl nagy, de büszkén áll!
Az anya elmosolyodott, odalépett mellé, megsimogatta az egyik ágat, amitől a hópelyhek kis felhőként hullottak le a szatén tűkből.
– Tényleg szép – biccentett. – Néha a legkisebb fa rejti a legtöbb örömet.
Így hát óvatosan kiemelték a földből, gyökerestől egy nagy kosárba tették, és hazaindultak vele. A kis fenyő szíve majd kiugrott örömében. Végre, végre valóra válik az álma!
Otthon, a meleg szobában finom földet tettek a kosárba, itatták, és gondosan feldíszítették. A kisfiú készített neki papírcsillagokat, az édesanya mézeskalácsot akasztott rá, az apa pedig egy apró égősort tekert végig az ágain. Ahogy este lett, és felgyulladtak a fények, a kis fenyő úgy érezte, a világ körülötte dalra fakadt.
Karácsony estéjén a család leült mellé, körbeadták az ajándékokat, nevettek és énekeltek. A kis fa csendben figyelte őket, és ahogy a gyerek odabújt az ágaihoz, suttogva azt mondta:
– Köszönöm, hogy itt vagy. Te vagy a legszebb karácsonyfánk.
A kis fenyő nem szólt semmit – a fák nem beszélnek –, de bent, mélyen az évgyűrűi között, olyan melegség gyúlt, amit sem hó, sem idő, sem év nem olt ki többé.
És attól a naptól fogva mindig tudta: nem az számít, mekkora fává nősz. Hanem hogy szeretettel néznek-e rád.
Forrás, képforrás: meselekneked.hu
Dorog Város Önkormányzatának képviselő-testülete a december 17-i ülésén döntött a Dorog, Hősök tere 1. szám alatti társasház homlokzatfelújításának támogatásáról.
Az előterjesztés szerint az épület homlokzatának állapota az elmúlt időszakban jelentősen leromlott, a vakolat több helyen leválik, ami már balesetveszélyt is jelent. A társasház közgyűlése ezért úgy határozott, hogy 2026 tavaszán elvégzi a szükséges felújítási munkálatokat.
A kivitelezés tervezett költsége – anyag- és munkadíjjal együtt – közel 18,9 millió forint. Ennek ismeretében a társasház támogatási kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz, amelyet a képviselő-testület elfogadott.
A döntés értelmében Dorog Város Önkormányzata a felújítási költségek 10 százalékának megfelelő összeggel, mintegy 1,9 millió forinttal járul hozzá a beruházás megvalósításához. A testület egyúttal felhatalmazta a polgármestert a támogatási szerződés aláírására is.
A támogatás célja az életveszélyes állapot megszüntetése, valamint a városközpont egyik meghatározó épületének biztonságos és esztétikus megújítása.
Borítókép: maps.google.com, dorogimedence.hu
Karácsonykor a keresztények szerte a világon Jézus Krisztus születését ünneplik. A legtöbb országban gyakran megcsodálhatók a hagyományos karácsonyi dekorációk, és a karácsonyi ünnepségekhez is csatlakozhatunk, még sok olyan országban is, ahol a kereszténység nem a helyiek vallása. Ebben a cikkben betekintést nyerhetünk a különböző országok karácsonyi hagyományaiba és ünneplésébe. Olvass tovább, hogy milyenek a karácsony a világ körül!
A karácsonyt általában december 25-én ünneplik. Egyes országokban azonban némileg eltérőek a karácsonyi hagyományok, ezért az ünnepi időszakot hosszabb ideig tartják, december elejétől január elejéig. Viszont a karácsonyfa az összes háztartásban ott van. Gyönyörűen feldíszítve csillog-villog, mindenkit elkápráztat.
Franciaország számos régiójában a karácsonyi ünnepségek december 6-án, Szent Miklós napjával kezdődnek. Ekkor a gyerekek édességeket és apró ajándékokat kapnak. Franciaország számos városát feldíszítik a karácsonyt megelőző hetekben, a gyerekek pedig türelmesen nyitogatják az adventi naptárnak mind a 24 ablakát. Az elzászi régióban a feldíszített karácsonyfák felállításának hagyománya egészen a 14. századig nyúlik vissza. Ha az igazi francia karácsonyi érzetet szeretné otthonában tudni, válasszon gyönyörű lucfenyőt!
Az olaszok számára a betlehem a karácsonyi dekoráció legfontosabb része. Ezt általában templomokban, városi tereken és a saját otthonukban helyezik el a családok. A szalmával megtöltött betlehem eredetileg Olaszországból származik, és ma már a világ számos országában elterjedt. Olaszországban a „Babbo Natale”, így hívják olaszul a Mikulást, karácsony napján hozza az ajándékokat a gyerekeknek. Karácsonykor az emberek pedig „Buon Natale” -t, azaz „Boldog karácsonyt” kívánnak egymásnak. Az olasz karácsonyfa sűrű és terebélyes, válasszon Full 3D műfenyőt, ha Ön is olasz karácsonyra vágyik.
Norvégiában a gyerekek „Julenisse”-t, a norvég Mikulást várják. Szenteste a „Julenisse” ajándékokat hoz a gyerekeknek. A karácsonyfájuk pedig fehér havas műfenyő.
Forrás, képforrás:karacsonyfavilag.hu
A kulcs nélküli technológia egyre elterjedtebb az újautó gyártásban, melynek révén anélkül nyithatjuk ki az autónkat, hogy elfordítanánk a kulcsot vagy gombot nyomnánk rajta a nyitáshoz. Ehelyett legtöbbször egy „okos kulcs”, azaz egy kis jeladó szimbolizálja a kulcsot, amely körülbelül egy méterről, rádiófrekvenciás jeleket küldve feloldja az autó zárját. Bár ez a megoldás nagyon kényelmes, hiszen az autó már nyitva várja sofőrjét, sebezhetővé teszi az autónkat a tolvajokkal szemben, akik ma már olyan új módszereket alkalmaznak, amelyekkel képesek átverni ezt a rendszert. Ha mi is ilyen autóval közlekedünk, hazánk legnagyobb flottakezelője és mobilitási szolgáltatója, az Ayvens tippjeit betartva nem kell többé aggódnunk.
A kulcs nélküli autónyitás lényege, hogy amikor az autó egyméteres körzetében érünk vagy a kezünket az ajtó kilincsére tesszük, a jármű rádiójelet küld ki, és ha a kulcstartó a hatótávolságon belül van, az ajtó kinyílik. Sajnos éppen ezt tudják kihasználni az autótolvajok, akik olyan jeltovábbító eszközöket használnak, amelyek a kulcs távirányítójából érkező jelet egy adott épületen kívülről is tudják érzékelni, ezt pedig már könnyűszerrel továbbítják az autóhoz. Azaz az autónk azt fogja hinni, hogy mi magunk állunk az autó mellett.
Bár a kocsikulcsok gyártónként eltérőek, egyes modellek esetében kikapcsolhatjuk a jeladást. Ne keressünk azonban erre vonatkozó, egyértelműen felismerhető gombot – ahhoz, hogy megtaláljuk, valószínűleg át kell majd néznünk a jármű kezelési kézikönyvét, vagy megkérdeznünk egy márkakereskedést. Elsősorban akkor érdemes ténylegesen „kikapcsolni a kocsikulcsot”, ha például nyaralni megyünk, és huzamosabb ideig otthon hagyjuk az autót.
Mivel a kulcs nélküli technológia hatótávolsága nem túl nagy, minél messzebb tartjuk a kocsikulcsot az autótól, annál inkább megnehezítjük majd a tolvajok dolgát. Tartsuk a kulcsot az ajtóktól, ablakoktól minél távolabb. A szakértők legalább öt méteres távolságot javasolnak a járműtől.
Ahelyett, hogy a kulcsot felakasztanánk az ajtó mellé, vagy ledobnánk az asztalra, tegyünk inkább egy fémmel bélelt Faraday-kulcstartóba, tasakba vagy dobozba. Ez leárnyékolja a jelet, így a tolvajok nem tudják azt az épületen kívülről felerősíteni.
Ha biztosra akarunk menni, nem csak a rádiójelre érdemes odafigyelnünk. Fizikailag is blokkolhatjuk saját autónk mozgását egy kormányzárral vagy azzal, ha elálljuk a kocsibejárót.
A lopások miatt az autógyártók évről évre új technológiákat – például új frekvenciákat, szoftvert és kulcsokat – fejlesztenek, ezért érdemes időről időre felkeresni a márkakereskedést, és meggyőződni róla, hogy a jármű szoftvere naprakész.
Fontoljuk meg valamilyen nyomkövető eszköz (tracker, tag) felszerelését is. Ezt érdemes valamilyen rejtett helyen, például a kesztyűtartóban, a műszerfal alatt, vagy valamelyik ülés alá elhelyezni, hogy a tolvajok ne szúrják ki azonnal. Ha minden óvintézkedés ellenére mégis ellopják az autót, így jelentősen megnő az esélye annak, hogy az minél hamarabb, és lehetőleg épségben visszajusson hozzánk.
Bár a megfelelő biztosítás nem akadályozza meg a tolvajokat, érdemes ellenőriznünk, milyen esetekre vonatkozik a kötvényünk, és mik a kártérítés feltételei autólopás esetén, hiszen számos biztosítás esetében nem térnek ki a kulcs nélküli lopás helyzetére. Fontos az is, hogy a jármű iratait és kulcsait soha ne tároljuk a járműben, ugyanis ezeket a kárrendezés során be kell mutatnunk a biztosítónak.
Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg az alapvető autóbiztonsági szempontokról: parkoljunk jól megvilágított, biztonságos területen, értéktárgyainkat pedig ne hagyjuk az ülésen, vagy más, jól látható helyen. Az autó bezárása után ellenőrizzük, hogy biztosan megfelelően be van-e csukva minden ajtó, és fel van-e húzva minden ablak.
Lélekemelő ünnepség színhelye volt az Esztergomi Református Egyházközség temploma, ahol...
Új pihenőasztalokkal és padokkal gazdagodott a klastrompusztai pihenőpark, valamint a Pálos romok...
Súlyos ipari baleset történt péntek reggel a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén. Az...

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 626-3000, +36 (36) 898-000
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.