A meteorológiai előrejelzések szerint a jövő héten jelentős lehűlés várható, a hőmérséklet éjszakánként tartósan fagypont alá süllyedhet. A Gran TV szerkesztősége összegyűjtötte a legfontosabb teendőket, hogy a kertben tartott kutyák és macskák számára is biztonságos és elviselhető legyen a tél leghidegebb időszaka.

 A hőszigetelt menedék elengedhetetlen

A kinti kutyák számára az első védvonal a kutyaház. Fontos, hogy a ház:

• Megfelelő méretű legyen: Ne legyen túl nagy, mert a kutya a saját testmelegével fűti be.

• Szigetelt: Ha nincs gyári szigetelés, béleljük ki az oldalait hungarocellel vagy kőzetgyapottal.

• Emelt aljzatú: Ne közvetlenül a fagyos földön álljon; rakjunk alá raklapot vagy téglákat.

Szalma, a legjobb barát

Bár sokan használnak pokrócot vagy rongyokat, a nagy fagyokban a szalma sokkal hatékonyabb. A rongyok hamar átnedvesednek a párától vagy a hótól, megfagynak, és hűtik az állatot. A szalma viszont nem tartja a nedvességet, a szálak közé beszoruló levegő pedig kiváló hőszigetelő.

Étkezés és a „fagymentes” ivóvíz

A hideg elleni védekezés rengeteg energiát emészt fel.

• Kalóriadúsabb étel: Ilyenkor adjunk a megszokottnál valamivel több, vagy energiadúsabb (zsírosabb) ételt a kedvenceinknek.

• Langyos víz: A víz órák alatt jéggé fagyhat. Naponta többször ellenőrizzük az itatót, és adjunk langyos vizet. Érdemes műanyag tálat használni, mert a fémhez odafagyhat az állat nyelve.

Mikor kell bevinni őket?

Vannak helyzetek, amikor a kinti tartás már nem opció. A kölyökkutyák, az idős, beteg állatok, vagy a rövid szőrű, aljszőrzet nélküli fajták (pl. vizsla, doberman) nem bírják a tartós mínuszokat. Számukra biztosítsunk helyet a garázsban, pincében vagy az előszobában.

Szakértői tanács: A kerti cicák esetében indulás előtt mindig csapjunk rá az autónk motorháztetejére! A macskák gyakran a meleg motor közelébe bújnak el a fagy elől, ami tragédiához vezethet induláskor.

Ne feledkezzünk meg a baromfiudvarról sem!

Bár a tyúkok tollazata jó hőszigetelő, a tartós –10°C alatti hőmérséklet és a nyirkos hideg az ő szervezetüket is megviseli. A következő lépésekkel segíthetjük a túlélésüket:

Huzatmentesítés és száraz alom

A szárnyasok számára nem a hideg a legnagyobb ellenség, hanem a huzat és a pára.

• Zárjuk le a réseket: Ellenőrizzük az ól falait, de hagyjunk egy minimális szellőzőnyílást a tető közelében, hogy a pára távozhasson. A bent rekedt nedvesség ugyanis tüdőgyulladást és fagyást okozhat.

• Vastag alom: Terítsünk le a megszokottnál vastagabb réteg (10-15 cm) száraz szalmát vagy faforgácsot. Ez alulról szigetel, és segít szárazon tartani a lábaikat.

A tarajok védelme

A nagy tarajú fajták (pl. itáliai tyúkok) taraja és állenyője gyorsan megfagyhat, ami feketedéssel és elhalással jár.

• Vazelines védelem: Régi, bevált módszer a tarajok és állenyők vékony lekenése vazelinnel vagy bármilyen sűrű, víztaszító zsírral. Ez egy védőréteget képez, amely megakadályozza a fagyást.

"Turbózott” takarmányozás

A baromfi a testhőjét az emésztés során termelt energiából nyeri.

• Kukorica este: Adjunk nekik szemes kukoricát közvetlenül elalvás előtt! A kukorica emésztése hosszú ideig tart, és közben belülről „fűti” a madarat az éjszaka folyamán.

• Víz, víz, víz: A tyúkok nem tudnak havat enni az ivóvíz pótlására. Naponta többször ellenőrizzük, hogy nem fagyott-e be az itató. A langyos víz segít fenntartani a testhőmérsékletüket.

Kifutó használata

Havas, jeges időben a baromfi nem szívesen megy ki. Ha mégis kiengedjük őket, érdemes a hómentesített részre egy kis szalmát szórni, hogy ne a jéghideg talajon vagy hóban álljanak, mert a lábuk pillanatok alatt áthűlhet.

képforrás: police.hu

• Begyűjtési napok: A fenyőfák elszállítása körzetenként eltérő napokon történik. Az első nagy hullám január 12. (hétfő) és január 16. (péntek) között zajlik az 1-es és 6-os körzetekben.
• Ismétlő alkalom: Aki lemarad az első körről, annak január 26. és 30. között lesz lehetősége a fák kihelyezésére.

• Időpontok: Az első kör január 12–14. között, a második pedig január 26–28. között esedékes.
• Lakótelepek: A társasházi övezetekben a fák folyamatosan elhelyezhetők a kijelölt gyűjtőpontokon vagy a hulladékgyűjtő edények mellett, de ügyelni kell arra, hogy ne akadályozzák a közlekedést.

1. Díszmentesen: A fákat teljesen le kell csupaszítani. Tilos rajtuk hagyni fényfüzért, csillagszórót, szalagot vagy szaloncukor-papírt, mert ezek akadályozzák az újrahasznosítást (komposztálást).
2. Talp nélkül: A fa talpát (legyen az fa vagy fém) el kell távolítani.
3. Időpont: A fákat a szállítási napon reggel 6:00-ig kell kihelyezni az ingatlan elé, jól látható helyre.

• A kamillás fürdő: Vetés előtt egy kis csésze langyos kamillateába áztatták a magokat, hogy fertőtlenítsék őket.
• A tojáshéj ereje: Összetörve a földhöz keverték, hogy a kalciumtól erőre kapjanak a kis növények.
• Fahamu a penész ellen: Egy csipetnyi szitált hamu a föld tetejére, és máris elkerülte a palántákat a rettegett palántadőlés.

1. Mi az a „titkos fegyver” vagy régi módszer, amit a mai napig használnak?
2. Van-e olyan különleges tanács, amit még a nagymamájuktól hallottak?

Ahány ház, annyi szokás, de ha szilveszterről van szó, a magyar konyhákban megáll az idő, és átveszik az irányítást a több évszázados babonák. Legyen szó a szerencsehozó apró szemű lencséről vagy a jövőt „kitúró” malacról, ilyenkor nemcsak az ízek, hanem a szimbólumok is a tányérra kerülnek.

A szilveszteri vacsora és az újévi ebéd nálunk sokkal több puszta étkezésnél: ez egyfajta gasztro-mágia. A cél világos: elűzni az óév gondjait, és megalapozni a következő év bőségét. De mit érdemes fogyasztani, és mit jobb elkerülni, ha biztosra akarunk menni?

A lencse-diktatúra: Pénz áll a házhoz

Ha létezik kötelező elem, akkor az a lencse. Legyen az egy sűrű, mustáros főzelék, egy ecetes-hagymás saláta vagy egy gazdag leves, a lényeg az apró szemeken van. A népi hiedelem szerint a lencseszemek az érméket jelképezik, így minél többet fogyasztunk belőlük az év első napján, annál vastagabb lesz a pénztárcánk. Akik nem kedvelik a lencsét, gyakran kölesre, babra vagy borsóra cserélik – a lényeg a „sok apró szem” logikája.

Malacsült vs. Szárnyasok: Ki mozgatja a szerencsét?

A húsok tekintetében szigorú hierarchia uralkodik. Szilveszterkor és újévkor a sertés a király. A malac ugyanis az orrával előre túr, ami a fejlődést és a szerencse felszínre hozását szimbolizálja. A ropogósra sült csülök vagy a bőrös malacsült nemcsak laktató, de a népi hit szerint „be is túrja” a házba a szerencsét.

Ezzel szemben a szárnyasok (csirke, pulyka) ilyenkor tiltólistásak. A tyúk hátrafelé kapar, ami a múltba ragadást jelenti, ráadásul „elkaparja” a szerencsénket. Aki pedig repülő szárnyast eszik, azt kockáztatja, hogy a szerencséje tovaszáll.

Éjféli klasszikusok és a „másnap” ellenszere

Ahogy közeledik az éjfél, a menü lazábbá, „bulisabbá” válik. Előkerülnek a roppanós virslipárok, amelyek tormával és mustárral az éjszaka legnépszerűbb falatai. A vendégváró asztalról nem hiányozhat a sós pogácsa sem – egyes vidékeken még ma is szokás szerencsepénzt sütni a tésztába: aki ráharap, annak különösen sikeres éve lesz.

A hajnali órák és az újév reggele pedig elválaszthatatlan a korhelylevestől. A savanyú káposztából, füstölt húsból és tejfölből készült leves nemcsak a gyomrot nyugtatja meg egy átmulatott éjszaka után, de vitamintartalma révén segít hamarabb formába lendülni.

Buborékok a pohárban

A kulináris utazás természetesen a pezsgővel válik teljessé. Az éjféli koccintás a polgári jólétet és az ünneplést hirdeti. A buborékok szállása és a durranó parafadugó a régi hit szerint elijeszti a rossz szellemeket, és ünnepélyes keretet ad az új fogadalmaknak.

Bárhogy is döntünk, a legfontosabb, hogy az újévi asztalnál ne legyen hiány jókedvből és szeretteink társaságából – hiszen a babona szerint amilyen az év első napja, olyan lesz a maradék háromszázhatvannégy is!

képforrás: ujpestmedia.hu