Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke pénteken bejelentette a Planet Budapest 2026 megrendezését Mezőörsön, ahol fővédnökként részt vett a Közös jövőnk - Kárpát-medencei környezetvédelmi verseny díjátadóján.

Az alapítvány által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a környezetvédelmi versenyen, amelyet 2002 óta rendez meg a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és Népfőiskola, a fiatalok innovációkat mutattak be a fenntarthatóság és a klímaváltozás témakörében. Az eseményt kezdetben körzeti szinten szervezték, 2014 óta pedig országos megmérettetéssé vált.

Az általános iskola felső tagozatosai, középiskolások és egyetemisták számára márciusban hirdették meg a kiírást, amelyre március 21-ig lehetett jelentkezni. A választható több témakör mindegyikének központi témája a klímaváltozás, ezen belül is a víz volt. Csaknem ezren jelentkeztek a versenyre.

Az alapfokú intézményben tanulók a tudásuknak megfelelő tesztet töltöttek ki az első fordulóban. Ezen kívül egy "zöld cselekedet" is a munkájuk része volt. Ez lehetett szemétgyűjtéstől kezdve zöld sziget létrehozásán keresztül előadás kortársaiknak vagy a kisebbeknek. 

Ugyanezt teljesíteni kellett a gimnazistáknak is, de a középiskolások és az egyetemisták esszét, illetve tudományos értekezéseket is írtak. Azok, akik sikeresen vették a második fordulót, a június 13-ai döntőben szóbeli előadást tartottak a mezőörsi Magyar Műhely Népfőiskolán.

A tájékoztatás szerint a díjátadón a volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot, miközben a hozzáférhető víz mennyisége nem változik. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy miként lehet egyre több embernek ugyanannyi vízből egészséges élelmiszert előállítani, és biztosítani az életet adó ivóvíz minőségét.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt kívánta a versenyzőknek, hogy a klímaváltozás iránti érdeklődésük maradjon fenn, a tudásuk gyarapodjon, amit minél több emberhez közérthető formában juttassanak el.

Áder János végezetül meghívta a diákokat a 2026. február végén, harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestre, amely ezúttal a Vasúttörténeti Parkban egy hónapon keresztül várja majd a látogatókat. Az innovatív fenntarthatósági kiállításokon kívül élményprogrammal készül a szervező Kék Bolygó Alapítvány.

A Közös jövőnk - Kárpát-medencei környezetvédelmi versenyen az egyetemisták közül az első helyezett Horváthné Dani Brigitta lett, aki azzal foglalkozott, milyen hatással vannak a hulladékok élő vizeinkre. A második helyezést Soós Virág érte el, ő tanulmányában a vízkörforgás és az éghajlatváltozás kölcsönhatásait tekintette át. Végh Péter esszéje lett a harmadik, amely betekintést adott az erdő komplex vízforgalmának rendszerébe.

forrás: mti.hu

képforrás: buvosvolgy.hu, korkorosgazasag.hu

Eltelt egy hét, és össze lett gyűjtve  az elmúlt hét nap legfontosabb, legizgalmasabb hírei a vármegyéből. 

Helyszíni videón a végzetes tatabányai baleset

Kiderült, ki az Év polgármestere, alpolgármestere és jegyzője - VIDEÓ

Nagy döntést hozott a Richter, óriási változás vár Dorogra

Hamarosan befejeződik a keresztúti stációk felújítása Esztergomban

Cuki új lakók érkeztek a Duna-parti belvárosba

Eltűnt egy fiatal férfi a Dunában Dömösnél, a családja napok óta reménykedik

"Krémet rá, hogy megfulladjon" - Rengeteg a tévhit a kullancsokkal kapcsolatban - Mit tanácsol a szakember (videóval)

Borítókép: elte.hu 

Dr. Dávid Anna 1934. augusztus 23-án született. Orvos, polgármester, közéleti személyiség. Dávid Károly Kossuth-díjas építész leánya.

1958-ban kapta általános orvoskaron diplomáját, 1962-től csecsemő- és  gyermekgyógyász szakorvos. 1971-88 között Dorog körzeti gyermekorvosa, emellett munkatársaival tudományos felméréseket végzett a levegőszennyezettség és a légúti megbetegedések összefüggéseit kutatva. Tanulmányait szaklapokban publikálta.

1988-tól az Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott. Ez évtől a megalakult Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke, a környezetvédelmi mozgalmaknak 1985-től aktív részese. 1990-94 között az első szabadon választott képviselő-testület által megválasztott polgármester Dorogon.

Munkásságának egyik legjelentősebb eredménye az Európai Közösség 1 millió ECU-s kommunális beruházása a levegőtisztaság érdekében. Környezetvédelmi tevékenysége elismeréseként 1993-ban beválasztották az Institute for Sustainable Communities igazgatótanácsába, 1994-ben tanulmányúton járt az USA-ban és részt vett első igazgatótanácsi ülésén. 1994-től ismét gyermekorvosként tevékenykedik a városban, a környezetvédők elnöke 1994-2006 között. 1998-tól 2006-ig a városi képviselő-testület tagja, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, majd tagja.

Vasdiplomáját 2023-ban vehette át. Ugyanebben az évben "Az Év Egészségügyi Dolgozója díjjal" ismerték el évtizedes gyógyító munkáját. Egyéb díjai többek között: Aranykoszorús címzetes főorvos, Frank Kálmán emlékérem.

Dr. Dávid Anna életének 91. évében hunyt el.

forrás: Solymár Judit-Kovács Lajos: Dorogi lexikon, dorog.hu

Nem keletkeztek újabb beomlások a vízzel elöntött parajdi sóbánya régi részlegének tetején, de a korábbiak növekedtek - mondta hétfőn reggel Bíró Barna-Botond Hargita megyei tanácselnök.

A Hargita megyei községben vasárnap este a helyiek és az őket segítő önkéntesek 12 ezer homokzsákból építettek védőgátat egy esetleges árhullám megfékezésére. A gát a régi bányarész, a Dózsa-bánya tetejének hirtelen beomlása esetén keletkező árhullámtól védené a környékbeli házakat.

A munkálatok azt követően kezdődtek el, hogy szombat este óta több beszakadás jelent meg a vízzel feltöltődött bánya felszíni részén, egy nagyobb omlás pedig árhullámot gerjeszthet. Ezen a területen ömlött be a múlt heti esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize víznyelőket kialakítva a sóbányában.

A román vízügyi hatóság hétfőn közölte, hogy 

egységeik, a katasztrófavédelem, a Salrom sókitermelő bányavállalat, a csendőrség és az önkéntesek részvételével 750 hosszú védővonalat alakítottak ki. A közlemény szerint állandóan felügyelik a helyzetet és készek beavatkozni, újabb védelmi intézkedéseket hozni. A hatóságok korábban közölték: hétfőn a Korond-patak elterelési munkálatai is elkezdődnek.

A katasztrófa sújtotta székelyföldi községbe vasárnap Korondról, Farkaslakáról, Székelyudvarhelyről és Maros megyéből is érkeztek önkéntesek, továbbá több község önkéntes tűzoltói és a Vöröskereszt önkéntesei is segítettek a homokzsákok elhelyezésében - mondta az Agerpres hírügynökségnek Bíró Barna Botond.

A védekezési munkálatokban részt vevő tanácselnök közösségi oldalán arról számolt be: hétfőn érkeznek meg Parajdra azok a speciális drónok, melyek révén részletesebb talajmintákat tudnak venni és a földmozgásokat is részletesebb tudják elemezni. A településen a vasárnap speciális járművel végzett ellenőrzések során nem észleltek gázszivárgást.

Bíró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott: 

az idő múlásával a helyiek és a hatóságok is egyre nyugodtabbak lehetnek, hogy a Dózsa-bánya fölötti terület nem egyszerre, hanem lassan, darabokban omlik be, és így kisebb az árhullám veszélye.

Parajdon a hatóságok vasárnap a "legrosszabb forgatókönyvre" készülve elrendelték 45 környékbeli ház evakuálását, ezek közül 15-ben laktak állandó jelleggel, összesen 27 ember rokonoknál töltötte az éjszakát.

A román állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig - a lehetőségek szerint - részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.

Forrás: mti.hu

Képforrás: szekelyhon.ro