Január 25-én, vasárnap kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy magasföldszinti lakás Lábatlanon, a Piszkei lakótelepen. A tűz a lakás nappalijában keletkezett.

Benke István Roland tűzoltó százados, a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőhelyettese a dorogimedence.hu megkeresésére elmondta, hogy az esetről délben érkezett a riasztás a műveletirányításhoz.

A 13 lakásos társasházhoz a nyergesújfalui, bajnai és esztergomi hivatásos tűzoltókat, valamint a Komárom-Esztergom vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot riasztották, továbbá egy vízszállítót is kellett a helyszínre riasztani. A tűzoltók két vízsugárral oltották el a lángokat, valamint áramtalanítottak, elzárták a gázt, illetve egy gázpalackot is kivittek az égő lakásból (a palack nem érintkezett a tűzzel).

A szóvivőhelyettes elmondta azt is, hogy a tűzoltók 3 embert lépcsőházon keresztül, egyet pedig létra segítségével mentettek ki. Összesen 17 fő hagyta el a társasházat, akikhez melegedő buszt is kértek.

A társasházat azóta már átvizsgálták, átszellőztették, így a lakók visszatérhetnek otthonukba.

Információink szerint az eset során ketten is megsérültek (1 fő súlyosan, 1 fő könnyebben).

Forrás, képforrás: infostart.hu, dorogimedence.hu

Újabb fordulatot vett a decemberben kirobbant mogyorósbányai állatkínzási botrány. Kiderült, hogy a tulajdonos megpróbálta kijátszani a hatóságokat, és több állatot is elrejtett a telephelyen.

Az ügy 2025 decemberében indult, amikor a Szurkolók az Állatokért Gerecse és környéke Alapítvány a hatóságokkal karöltve borzalmas állapotokat tárt fel egy mogyorósbányai ingatlanon. Akkor csontsoványra fogyott, rettegő bullmasztiff és cane corso jellegű kutyákat mentettek ki, akik sem oltással, sem chippel nem rendelkeztek. Bár a tulajdonos akkor lemondott a kutyákról, az ügy nem zárult le.

A 2026. januári fejlemények

A napokban az állatvédők és a hatóságok kénytelenek voltak visszatérni a helyszínre. Kiderült ugyanis, hogy a tulajdonos a korábbi ellenőrzés során szándékosan elrejtett egy kiskutyát és egy kiskecskét, vélhetően azért, hogy megtarthassa őket a további szaporításhoz vagy tartáshoz.

A hatóságok határozott fellépésének köszönhetően a rejtegetett állatokat sikerült felkutatni. A sarokba szorított tulajdonos végül kénytelen volt ezekről is hivatalos lemondó nyilatkozatot tenni.

Mi lesz az állatok sorsa?

• A kimenekített kutyák és a kiskecske biztonságba, ideiglenes befogadókhoz kerültek.

• Megkezdődött az orvosi ellátásuk és rehabilitációjuk.

• A helyszínen maradt egyéb haszonállatok sorsát a hatóságok szigorú határidőhöz kötve (egy hónap) figyelik, és kötelezték a tulajdonost a körülmények rendezésére.

Az eset rávilágít arra, hogy az állatvédők munkája nem ér véget az első mentésnél: az utókövetés sokszor életeket menthet. Az eljárás a tulajdonos ellen tovább folytatódik.

Forrás, képforrás: Szurkolók az Állatokért Gerecse és környéke Alapítvány Facebook oldala

Emberek és állatok is bajba kerültek tegnap.

Siófokon kora délután a parttól ötszáz méterre korcsolyázott egy 51 éves nő, amikor az egyenetlen felületen elesett és beszakadt alatta a jég. Bal lába elmerült, hallotta a csont reccsenését. Hívta a tűzoltókat, akik létrát helyeztek a jégre, így tudták megközelíteni, majd mentőboardra fektették és a partra mentették (felvételeinken). A mentők a Siófoki Kórházba vitték, ahonnan begipszelt lábbal távozott budapesti lakásába.

Fonyódon, a Panoráma strand mólójának szélétől 15-20 méterre délután két óra körül szakadt be a jég a fagyott tavon édesanyjával sétáló, 17 éves, asztmás fiú alatt. Édesanyja ki tudta húzni a vízből a mellig elmerült fiatalt, de a rianáson már nem mertek átmenni, segítséget kértek. A tűzoltók létrát fektettek a jégre, így tudták kimenteni és a partra kísérni mindkettőjüket. A fiatalembert a mentők megvizsgálták, kihűlés elleni fóliába tekerték, majd a Siófoki Kórházba szállították. A kórházban visszamelegítették, hazamehetett budapesti otthonába.

Bajba került állatok miatt is hívták a tűzoltókat.

Egy járókelő délelőtt negyed tizenegykor telefonált, hogy Hatvan külterületén, a Zagyva vasúti hídja mellett egy német juhászt lát a jeges folyóban. A kutya a folyó közepén volt a vízben, mellső lábaival a jégbe kapaszkodott, de kimászni már nem tudott. A tűzoltók létrával és mentőkötéllel mentették ki. Sértetlenül megúszta, az önkormányzat gondoskodott róla.
Délután negyed egykor Balatonfenyvesen, a parttól ötszáz méterre egy border collie alatt szakadt be a jég. A kutya a jég alá került, a léket, ahol beszakadt már nem találta meg. A gazdája a tűzoltókat hívta, akik feltörték a jeget és kiemelték a kutyát, az életét azonban már nem lehetett megmenteni.

Első a biztonság! Vigyázzanak saját magukra, másokra!

Forrás, képforrás: Rendészeti Államtitkárság Facebook

Afrikai sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területté (SZKT) nyilvánították a 253350-es kódszámú vadgazdálkodási egységet, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, Esztergom Strázsa-hegy elnevezésű területet foglalja magába – derül ki a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal határozatából, melyet az esztergomi önkormányzatnak küldtek el.

A döntést az afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési terv végrehajtása során hozta meg a hatóság, miután a területen állománygyérítés céljából kilőtt vaddisznóban kimutatták a vírust.

Mit jelent a szigorúan korlátozott terület kijelölése?

A határozat alapján az esztergomi Strázsa-hegy térségében szigorú járványvédelmi intézkedések lépnek életbe, amelyek sertéstartókat, vadászatra jogosultakat és közvetve a lakosságot is érintik.

A legfontosabb előírások közé tartozik, hogy:

• az Esztergomi Járási Hivatal minden sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá helyez,
• a sertéstartó gazdaságokat 60 napon belül ellenőrzik, és nyilvántartásba veszik az állományokat,
• a sertéseket úgy kell tartani, hogy ne kerülhessenek kapcsolatba vaddisznókkal,
• kültéri sertéstartás esetén kettős kerítéssel kell megakadályozni a vadon élő állatokkal való érintkezést,
• a telepeken fertőtlenítő eszközök használata kötelező, a személyforgalmat pedig a minimálisra kell csökkenteni.

Amennyiben egy sertéstartó gazdaság 90 napon belül nem felel meg a zártságra vonatkozó előírásoknak, az érintett állományt állami kártalanítás nélkül fel kell számolni.

Bejelentési kötelezettségek és vágási szabályok

A határozat részletesen szabályozza a sertéstartók kötelezettségeit is. Ennek értelmében:

• minden sertéstartó köteles bejelenteni a saját célra történő sertésvágást legalább 48 órával korábban,
• az elhullott vagy megbetegedett sertéseket 24 órán belül jelenteni kell,
• gyanú esetén kötelező az afrikai sertéspestis irányába történő vizsgálat.

A hatóság hangsúlyozza: tilos az állati eredetű moslék etetése, valamint friss zöldtakarmány használata a szigorúan korlátozott területen.

Vadászati korlátozások a Strázsa-hegyen

A kijelölt SZKT-n jelentős vadászati korlátozások is életbe léptek:

• tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata,
• más vadfajok esetében a vadászat csak külön engedéllyel, járványvédelmi képzéshez kötötten folytatható,
• az elhullott vaddisznók bejelentése kötelező, azok aktív keresését is előírják,
• az elhullott vagy kilőtt vaddisznók ártalmatlanítása kizárólag kijelölt gyűjtőhelyeken keresztül történhet.

A cél a vírus további terjedésének megakadályozása, valamint a vaddisznóállomány ellenőrzött gyérítése.

Meddig érvényes a határozat?

A kormányhivatali döntés visszavonásig érvényes, rendelkezései azonnal végrehajtandók, és közigazgatási úton nem támadhatók meg. A lakosság tájékoztatása az érintett települések jegyzőinek feladata.

A hatóság kiemeli: az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a sertésállományra és a mezőgazdaságra súlyos gazdasági következményekkel járhat, ezért a szabályok betartása kiemelten fontos.

Felhasznált források: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal határozata / esztergom.hu, dorogimedence.hu
Borítókép: vadalarm.hu