A megtiltott gyűlés szervezői nem működnek együtt a rendőrséggel. A gyülekezés helyszínén a közúti és gyalogosforgalom kaotikus. A meghirdetett vonulás valós útvonala bizonytalan. A Kiskörút forgalma megbénult. A rendőrség mindent elkövet annak érdekében, hogy az érintett útszakaszon a biztonságos közlekedést biztosítsa.

Forrás, képforrás: police.hu

Az Ax–4 legénységének tagjai – a magyar Kapu Tibor, az amerikai Peggy Whitson, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és az indiai Shubhanshu Shukla – a floridai Kennedy Űrközpontból, helyi idő szerint szerdán 2 óra 31 perckor, magyar idő szerint 8 óra 31 perckor indultak el a világűrbe. Kapu Tibor a kilövést követően bejelentkezett a Dragon űrhajó fedélzetéről: „15 millió magyar ember emelt ma idáig.”

Kapu Tibor kutatóűrhajós magyar idő szerint június 25-én, szerdán reggel fél kilenckor indult útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. Az Ax–4 (Axiom Mission 4) jelzésű küldetés a SpaceX Falcon–9 rakétájával történik, amely a Dragon nevű űrhajót juttatja majd Föld körüli pályára. A Dragon kapszula a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé veszi az irányt, ahol Kapu Tibor mintegy kéthetes küldetésben vesz részt – adta hírül a Magyar Nemzet.

Kapu Tibor Facebook-posztja a kilövés előtt: „Utolsó percek a Földön.”

Kapu Tibor útja a csillagokig – képekben a magyar űrhajós történelmi küldetése a kilövéstől az űrig.

A kilövés után 2 perccel rendben levált az Ax–4 küldetés Dragon C213-as űrhajójának első fokozata, és 8 óra 40 perc körül landolt a Földön; 10 perccel a kilövés után levált a második fokozat is, ekkor az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán haladt, elérte a súlytalanság határát.

Az Axiom–4 misszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz.

Íme, a történelmi pillanat, Kapu Tiborék így indultak el a Nemzetközi Űrállomásra:

A videót megnézheti ide kattintva:  videó

Kapu Tibor bejelentkezett a Dragon űrhajó fedélzetéről a kilövést követően, az űrhajós egyebek mellett azt mondta, 15 millió magyar emelte ma idáig. „Hálás és büszke vagyok, hogy a hazánkat képviselhetem. Családomnak és barátaimnak köszönöm, hogy ti vagytok a legerősebb támaszaim.”

Kapu Tibor magyar űrhajós a 39A indítóállomásra tart az Axiom–4 küldetés előtt
Fotó: Giorgio Viera / Forrás: AFP

Tizenötmillió magyar ember emelt ma idáig. Támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs. Belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol. A ti hangotok hangosabb, mint a rakétánk, erőtök nagyobb, mint a gravitáció. A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen. Mi a bolygónk négy különböző pontjáról indultunk, de társakként, barátokként érkeztünk ide. A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen

– mondta a Föld körüli pályán haladó űrhajó fedélzetén Kapu.

„A világűr mindenkié” – üzent a Dragon fedélzetéről a lengyel űrhajós

„Ma magammal viszem a Földről mindnyájatok erejét és reményét” – mondta Slawosz Uznański-Wiśniewski lengyel kutatóűrhajós, miután a Kapu Tibort is szállító Dragon űrhajó Föld körüli pályára állt. Hozzátette: „Nem egyedül vagyok az űrben, minden honfitársamat képviselem.”

Forrás, képforrás: kemma.hu, Giorgio Viera,  Cristobal Herrera Ulashkevich, Magyarország Kormánya youtube 

A Voks 2025 több mint 2 millió szavazatával megállítottuk Ukrajna európai uniós csatlakozását - jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Brüsszel, 2025. június 27. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a közmédia brüsszeli stúdiójában 2025. június 27-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A Voks 2025 több mint 2 millió szavazatával megállítottuk Ukrajna európai uniós csatlakozását - jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott interjúban a csütörtöki EU-csúcson történtekről azt mondta: ezt "óriási ellenszélben" tették meg, "osztatlan lelkesedés nem övezte" azt a magyar bejelentést, hogy nem járulnak hozzá az első tárgyalási fejezet megnyitásához.

Hangsúlyozta: a tárgyalás hosszú folyamat, a fejezetek megnyitásáról egyhangúlag kell dönteni a tagállamoknak, ideértve Magyarországot is, és amíg nincs egyhangúság, a fejezet nem nyitható meg. Hozzátette: a háttérben "lehet dolgozgatni", de előrelépést nem lehet tenni azon az úton, aminek a végén a tagság van.

Jelezte: az uniós vezetők azt akarják, hogy Ukrajna minél hamarabb tagja legyen az Európai Uniónak, és keresik a megoldást, hogy hogyan lehetne félretolni a magyarokat.

"Ez eddig se ment nekik, pedig eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út"

- fogalmazott.

Azt is jelezte: értik az ukránokat, látják a rendkívül nehéz helyzetüket és a hősies küzdelmüket is, illetve, hogy segítségre van szükségük, de "mi úgy akarunk nekik segíteni, hogy közben magunkat nem tesszük tönkre".

Értékelése szerint ugyanis Ukrajna uniós tagsága az Európai Unió tönkretételét jelentené. Hozzátette: Ukrajna kapcsán sokfajta együttműködésről, partnerségről lehetne beszélni, tagság azonban azt jelentené hogy ugyanolyan jogaik lennének az ukránoknak, mint a magyaroknak, például, ha munkát akarnak vállalni Magyarországon vagy ha agrártámogatást igényelnek vagy az unió fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzéből akarnak részesedni.

Az Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos döntő érvnek ugyanakkor azt nevezte, hogy háborúban áll az ország, és mindegy, hogy ez önhibáján kívül van így vagy sem. Hozzátette: Ukrajnát "nyilvánvalóan megtámadták", az ukránok "egy nemzetközi jogot sértő katonai akció áldozatai",de ettől még a tény az, hogy ez egy háború.

Leszögezte: Ukrajna felvételével fölvennék az EU-ba a háborút is, és "pillanatok alatt" háborúba keverednének az oroszokkal.

Orbán Viktor jelezte: ezzel szemben az uniós vezetők arról beszélnek, hogy Ukrajna csatlakozásának minél hamarabb meg kell történnie, tehát "egy közvetlen fenyegetésről" van szó.

A miniszterelnök az Ukrajnával kapcsolatos probléma lényegét abban látta, hogy amikor felvesznek egy országot az EU-ba tudni kell, hogy hol vannak a határai, mekkora a népessége és ezután lehet beszélni arról, hogy a jogrendszere vagy a gazdasága alkalmas-e. Ugyanakkor az ukránok önhibájukon kívül, ma "egy definiálatlan entitás", "senki sem tudja megmondani, mi az, hogy Ukrajna", "azt se tudjuk, hogy most éppen mi, és azt se, hogy mi marad belőle" - mondta.

Megjegyezte: ez a veszély mindig is fennállt, amikor olyan országokat vettek fel, amelyek korábban a szovjet blokkhoz tartoztak, ezért az volt a megoldás, hogy ezeket az országokat először felvették a NATO-ba, ezzel garantálva a katonai biztonságot.

Így az EU-nak ezzel nem kellett foglalkoznia, lehetett tudni, hogy Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Románia tagja a NATO-nak, hogy hol vannak a határaik és, hogy azok ott is maradnak, mert a NATO ideértve az Egyesült Államokat is, teljes katonai erejével ezeket garantálja.

Aláhúzta: Ukrajna esetében azonban ez nem lehetséges, Ukrajnát nem lehet felvenni a NATO-ba, mert az azt jelentené, hogy "másnap a harmadik világháborúban vagyunk", hiszen a NATO azonnal háborúba kerülne az oroszokkal. Ez világháborút jelentene, ezt senki nem akarja, remélem legalábbis – jegyezte meg.

Jelezte: ha az EU a NATO elé akar lépni és hamarabb akarja felvenni Ukrajnát, akkor a háborút nem a NATO-ba, hanem az Európai Unióba fogják behozni. A miniszterelnök úgy fogalmazott, ez egy őrület, erről őszintén és komolyan kell beszélni.

Hozzátette, tudja, hogy ez Ukrajnának egy borzalmas hír, hogy nem veszik fel őket sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba, de nem lehet hitegetni egy országot, amelyik harcol minden nap és "vért ad" a saját jövőjéért. Mi, magyarok komolyan és őszintén beszélünk, a brüsszeliek hitegetik, becsapják az ukránokat és olyasmit ígérnek nekik, ami nem lehetséges - mondta Orbán Viktor.

A közhangulat változásáról azt mondta, hogy NATO-csúcs egyszerűbb történet volt, "megjöttek az amik, az újak" és azt mondták, "na jó eddig volt ez a kellemes összejövetel, ahol mindenfajta szamárságokat lehetett mondani, most beszéljünk komolyan. Komolyan gondoljátok, hogy Ukrajnát a NATO-ba? Ezt felejtsétek el". A mi álláspontunk a NATO-ban többségbe került, ez lett a NATO-álláspont - rögzítette a kormányfő.

Az Európai Unió nehezebb, Brüsszelnek csak egy koordináló központnak kellene lennie, de egyre inkább úgy viselkedik, mint Moszkva, ahonnan utasításokat küldözgettek Budapestre. 

"Ezt csinálja Ursula von der Leyen meg Weber úr", részben közvetlenül, részben a brüsszeli pártokon – a Tiszán, meg a DK-n keresztül – üzengetnek Magyarországra. Néha direkt is, mint Ursula von der Leyen most – mondta, megjegyezve: Ursula von der Leyen "a brezsnyevesedés jeleit" mutatja, egyre inkább úgy viselkedik, mint egy szovjet pártfőtitkár.

Orbán Viktor hangsúlyozta, nem kell megijedni attól, hogy most még egyedül vagyunk, mert pontosan ez volt a migrációnál, és így lesz az ukrán ügyben is.

Azt valószínűsítette, hogy az ukrán uniós tagság először Közép-Európában jelentene komoly következményeket, ezért itt fog megfordulni először a hangulat, aztán majd átállnak a németek, az osztrákok, a csehek, és a végén a franciák is.

A magyar kormányfő reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének szavaira, aki azt mondta, elege van abból, hogy "Orbán Viktor az európai polgárok fején táncol". Manfred Webernek olyannyira elege van, hogy össze is dobtak gyorsan egy pártot, ezt Tisza Pártnak hívják, és be is jelentették, hogy itt új kormány jön, Brüsszel más kormányt akar Magyarországon, itt van a Tisza Párt, meg annak a vezetője - jegyezte meg.

Hozzátette: Brüsszelben abban látják a megoldást, hogy nem meggyőznek bennünket vagy megállapodnak velünk, hanem el kell érni, hogy olyan kormány legyen, amely mindig úgy szavaz, ahogy Brüsszel akarja.

"Ezért mondom, hogy én tegnap a magyar ellenzék gazdáival vitatkoztam. (…) A Tisza Párt meg a DK gazdáival kell vitatkoznom itt, Brüsszelben, velük szemben kell képviselnem a magyar érdekeket"

- fogalmazott, kiemelve: a Tisza meg a DK csak a brüsszeliek megbízottjai, akik nem a magyarokat képviselik Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon.

Megjegyezte, az orosz energiahordozók behozatalának tiltására vonatkozó terv most nem került napirendre Brüsszelben, de jövő héten folytatódik a küzdelem a külügyminiszterek szintjén. 

Jelezte: a szlovákokkal együtt nem tudják elfogadni azt az uniós követelést, hogy ne vásároljanak orosz olajat és gázt, mert így a családok rezsiköltségei az áram esetén kétszeresére, a gáz esetében 3,5-szeresére mennének fel.

Jelezte: a behozatali tilalmat az Európai Bizottság 2027-28-ban szeretné bevezetni, de egy ilyen döntés azonnal elkezdené felhajtani az energiaárakat, hosszú távú szerződést kedvező áron már nem lehetne kötni.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva felidézte, hogy Ursula von der Leyen arra szólította a magyar hatóságokat, szombaton engedélyezzék Budapesten a Pride-ot. Mindezt azon az alapon, mint egykor Moszkva: Magyarországot alárendelt országnak tekinti, és azt gondolja, ő Brüsszelből utasíthatja a magyarokat arra, hogyan éljenek, mit kedveljenek, mit ne kedveljenek, milyen legyen a jogrendszerük, mit tiltsanak, mit nem.

Hangsúlyozta azonban: a rendezvény megtartásához bejelentés kell, és a rendőrségnek erre rá kell bólintania. Ha a rendőrség ezt megtagadja, akkor bírósághoz lehet fordulni, és akkor a bíróság szava dönt. Aki ezt megsérti, nem tartja be ezt az eljárásrendet, az olyan rendezvényt szervez, illetve olyan rendezvényen vesz részt, amelyet a jog tilt.

Mindenkinek azt tanácsolom, döntse el, mit akar, tartsa be a jogszabályokat. Én ezt teszem, nekik is ezt tanácsolnám, ha meg nem tartja be, akkor meg számot kell vetni a leírt, világos jogszabályi következményekkel" - fogalmazott.

Hozzátette, a rendőrség feloszlathatná az ilyen rendezvényeket, van ehhez joga, "de Magyarország nem ilyen világ". Ha valaki csinál egy ilyet, annak lesz egy jogkövetkezménye, de az nem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét - jelezte.

A rendőrségnek nem az a dolga, hogy fizikai erőszakot alkalmazzon, hanem hogy rávegye az embereket, hogy kövessék a törvényeket. Van persze olyan eset, amikor a rendőrségnek is alkalmaznia kell az erőszakot a bűnözőkkel szemben, de itt nem erről van szó - mondta a Pride-ról.

Az ember ránéz a fővárosra és káoszt, dugót, csődöt, Pride-ot lát - értékelte Budapest helyzetét a kormányfő, hozzátéve: Budapesten nyilván sokan vannak, akiknek a város így, ahogy van tetszik, az az ő ízlésük, az ő véleményük, "nekem nem tetszik". Ezt persze a főpolgármesternek nem kell tudomásul vennie, mert "én csak egy állampolgár vagyok a sok közül", de miközben csődben van a város, miközben dugók vannak, nem lehet mozdulni, rengeteg munka lenne, amit el kellene végezni. 

Pénzük sincsen, holott ki vannak tömve pénzzel, mégis elfolyik valahova, közben ahelyett, hogy a csődöt kezelnék, Pride-ot szerveznek - jelentette ki. Nem is akarok beleszólni, mert ez a főváros dolga, csak "azt tudom mondani, hogy így, ahogy ez az egész van, ez méltatlan"

- szögezte le.

Ez egy nagyszerű város, ez a nemzet fővárosa, a mi városunk, szeretjük, egész egyszerűen olyan vezetést érdemelne, ami nem engedi a város leromlását, illetve kihozza azt a fantasztikus életlehetőséget, ami ebben a városban benne van. Ebben a városban lehetne jól élni, ehhez képest napi bosszúságokkal telik az életünk - tette hozzá.

A kormányfő Kapu Tibor űrutazásáról szólva leszögezte: most mindannyian büszkék vagyunk, és erre jó okunk van, mert van egy kiváló ember, aki abban a fizikai és szellemi állapotban van, hogy egy nemzetközi csapat tagjaként ott lehet fent az űrben és képviselhet bennünket, "ahogy ő mondta 15 millió magyart".

Megemeljük a kalapunkat és köszönjük, hogy dicsőséget szerzett Magyarországnak és okot adott arra, hogy büszkék legyünk arra, hogy magyarok vagyunk - jelentette ki.

Egyszer majd arról is érdemes lesz beszélni, hogy Magyarországnak az űriparban komoly képességei vannak - hívta fel a figyelmet. Azt gondoljuk, hogy csak a nagy országoknak van közük az űrhöz, hiszen ők tudnak fellőni űrhajókat, de ez nem így van - mutatott rá. Rengeteg alkatrész, berendezés, kísérlet, sok minden kell ahhoz, hogy az űrben bármilyen tevékenységet lehessen végezni - tette hozzá. 

Magyarországon - "most magáncégekről beszélek" - komoly tudással rendelkező cégek vannak, amelyek különböző űrmissziókhoz adnak komoly szakmai, tudományos, szellemi hozzájárulást és csinálnak is ebből üzletet

- hívta fel a figyelmet.

Az űrbiznisz Magyarország számára nem elérhetetlen terület - fogalmazott. 

"Nem mondom, hogy ki fogja váltani a mezőgazdaságot a következő néhány évben", de olyan terület ami nő, növekszik, egyre több lehetőséget hordoz és jó, ha a magyar vállalkozások magánalapon ott vannak és néha egy-egy szimbolikus üggyel, mint most az űrhajósunkkal jelezzük, hogy ebben az iparágban, a jövőben, ha úgy tetszik a jövő iparágában mi magyarok is ott vagyunk, a magyarokkal számolni kell - mondta zárásként.

Forrás, képforrás: mti.hu

Június 21-én, szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között adták át az Aknatorony-kilátót Dorogon, amely a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat által koordinált Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében valósult meg.

Az esemény a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár emeleti galériájában kezdődött, ahol dr. Tittmann János, Dorog polgármestere a Kálvária 100 éves történetéről tartott előadást. Az előadás után az ünnepség az Aknatorony-kilátónál folytatódott, melyen dr. Tittmann János mellett Erős Gábor, a térség országgyűlési képviselője, Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke, Kancz Csaba főispán, valamint dr. Martos Levente Balázs segéd püspök is részt vett a helyi egyházi vezetőkkel egyetemben. Az ünnepségen közreműködtek az Erkel Ferenc Zeneiskola tanára és diákjai.

„Nagyon nagy örömmel jöttem Dorogra a mai napon, hiszen egy olyan beruházást tudunk ma átadni, ami párját ritkítja ebben a vármegyében. A vármegyei önkormányzat óriási hangsúlyt fektet a turisztikai jellegű és a szakrális jellegű beruházásokra, ezen belül a dorogi fejlesztésekre is. Ez egy közös munka eredménye, ahova ma eljutottunk, és külön öröm számomra, hogy az aktív turisztikai fejlesztések és a szakrális fejlesztések összekapcsolódnak.” – mondta beszédében Popovics György, majd hozzátette, hogy a TOP és a TOP Plusz keretében Dorogon már több mint 2 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra és felújításokra.

„A múlt, a jelen és a jövő találkozik. A múlt a bányászati örökség, és egy olyan kilátó, ami annak idején egy ipari létesítmény volt, egy aknatorony, ami a lefelé utat mutatta. Ahova nap mint nap lementek a bányászok, nap mint nap kemény munkával Dorogot és a térség jövőjét építették. De most a jelenben vagyunk, és ez az aktatorony új értelmet kap. Most már a jövőbe mutat. Talán ahogy az ősök is szerették volna, hogy igenis kell, hogy legyen jövő.” – így kezdte beszédét Erős Gábor, majd hozzátette, hogy ez az aknatorony most már kilátóként fog funkcionálni, és most már úgy fog itt lenni, mint egy közösségi tér, amelynek üzenete is van, ami azt súgja nekünk, hogy ne felejtsük el a hagyományainkat, a múltunkat, és azokat igenis ápolni kell és megújítani, mert új értelmeket tudnak nyerni.

Harmadikként dr. Tittmann János járult a mikrofonokhoz, aki megköszönte a támogatást a vármegyei önkormányzatnak, valamint elismeréseket adott át azoknak, akik részt vettek a Kálvária felújításában, illetve az Aknatorony-kilátó megvalósításában. A polgármester után dr. Martos Levente Balázs szentbeszédét hallgathatták meg az érdeklődők, ami a Kálvária megáldásával zárult. Ezt követően elérkezett a várva várt pillanat: dr. Tittmann János kinyitotta a kilátó kapuját. A kilátó mostantól szabadon látogatható bármely napszakban.

A beruházásról: a Kálvárián található 16 méter magas létesítmény átépítése során a torony meglévő szerkezetének minél nagyobb mértékű megtartása mellett alakították kilátóterasszá az építmény felső szintjét. A feljutást biztosító lépcső a külső kontúrhoz illeszkedve halad, a „szintenkénti” pihenőket a város felőli oldalon építették ki. A torony meglévő fényei megmaradtak, de éjszakai használatot biztosító megvilágítással is ellátták. A kilátó mellett a keresztek és a stációk is megújultak, valamint új lépcsősort és járdát alakítottak ki megvilágítással. A TOP_PLUSZ-1.1.3-21-KO1-2022-00004 azonosítószámú, Dorogi Bányász Emlékmű-Kilátó kialakítása a Kálvária dombon című projekt 207 millió forint európai uniós támogatásból valósult meg.

Fotók, képek: dorogimedence.hu