Hírek

Elhunyt dr. Dávid Anna
Dr. Dávid Anna 1934. augusztus 23-án született. Orvos, polgármester, közéleti személyiség. Dávid Károly Kossuth-díjas építész leánya.
1958-ban kapta általános orvoskaron diplomáját, 1962-től csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos. 1971-88 között Dorog körzeti gyermekorvosa, emellett munkatársaival tudományos felméréseket végzett a levegőszennyezettség és a légúti megbetegedések összefüggéseit kutatva. Tanulmányait szaklapokban publikálta.
1988-tól az Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott. Ez évtől a megalakult Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke, a környezetvédelmi mozgalmaknak 1985-től aktív részese. 1990-94 között az első szabadon választott képviselő-testület által megválasztott polgármester Dorogon.
Munkásságának egyik legjelentősebb eredménye az Európai Közösség 1 millió ECU-s kommunális beruházása a levegőtisztaság érdekében. Környezetvédelmi tevékenysége elismeréseként 1993-ban beválasztották az Institute for Sustainable Communities igazgatótanácsába, 1994-ben tanulmányúton járt az USA-ban és részt vett első igazgatótanácsi ülésén. 1994-től ismét gyermekorvosként tevékenykedik a városban, a környezetvédők elnöke 1994-2006 között. 1998-tól 2006-ig a városi képviselő-testület tagja, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, majd tagja.
Vasdiplomáját 2023-ban vehette át. Ugyanebben az évben "Az Év Egészségügyi Dolgozója díjjal" ismerték el évtizedes gyógyító munkáját. Egyéb díjai többek között: Aranykoszorús címzetes főorvos, Frank Kálmán emlékérem.
Dr. Dávid Anna életének 91. évében hunyt el.
forrás: Solymár Judit-Kovács Lajos: Dorogi lexikon, dorog.hu

Heti összefoglaló
Eltelt egy hét, és össze lett gyűjtve az elmúlt hét nap legfontosabb, legizgalmasabb hírei a vármegyéből.
Helyszíni videón a végzetes tatabányai baleset
Kiderült, ki az Év polgármestere, alpolgármestere és jegyzője - VIDEÓ
Nagy döntést hozott a Richter, óriási változás vár Dorogra
Hamarosan befejeződik a keresztúti stációk felújítása Esztergomban
Cuki új lakók érkeztek a Duna-parti belvárosba
Eltűnt egy fiatal férfi a Dunában Dömösnél, a családja napok óta reménykedik
Borítókép: elte.hu

A Richter dorogi gyáregységénél tett látogatást Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár
A Richter Gedeon Nyrt. dorogi gyáregységéhez kapcsolódó regionális terület- és gazdaságfejlesztési lehetőségekről egyeztetett Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára a gyógyszeripari vállalat vezetőivel a telephelyen tett múlt heti látogatásán.
A Richter vezetőivel folytatott szakmai egyeztetésen többek között a régió munkaerő megtartó erejének növeléséről, a potenciális munkavállalók megfizethető lakáshoz jutásának megoldási lehetőségeiről, valamint a gyógyszeriparhoz kapcsolódó, ágazatspecifikus továbbképzési feladatokról, így az Esztergomi Szakképzési Centrummal és az ESZC Bottyán János Technikummal, a Richter duális partnerével kapcsolatos további együttműködések főbb irányairól, lehetőségeiről is szó esett.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit államtitkárt a Richter részéről Beke Zsuzsa, a Richter Csoportszintű PR, CSR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője, Dr. Demeter Ádám a Richter hatóanyaggyártási igazgató-helyettese, és Garai Zoltán, a Richter dorogi gyáregységének vezetője, főmérnöke fogadták. Előadásaikban bemutatták többek között a világszerte csaknem 12 ezer főt foglalkoztató vállalat hazai és nemzetközi tevékenységét, a magyar gazdaságban betöltött szerepét, az európai hatóanyaggyártás jelenlegi helyzetét, valamint a dorogi gyáregységnél jelenleg zajló hatékonyságnövelő transzformációs folyamatot és tervezett beruházásokat.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: „A Richter a térség meghatározó gazdasági szereplője. A gyógyszer- és gyógyszeralapanyag gyártásban horizontálisan van jelen minden gyártási folyamattal Magyarországon. Fontos kutatási és képzési programokkal, társadalmi szerepválalásával felelős gazdasági szereplő. A munkaerőpiaci, fejlesztési és önkormányzati együttműködés a céggel a térség gazdasági erejét növeli. Kiemelten figyelünk arra, hogy a területfejlesztés és a gazdaságfejlesztés szempontjai összhangban legyenek az itt élők érdekében, a helyi szempontoknak megfeleltetve.”
Dr. Demeter Ádám a Richter hatóanyaggyártási igazgató-helyettese a találkozó kapcsán elmondta: „A Richter magyar gazdaságban betöltött szerepe kiemelt jelentőségű és térségbeli szerepe is egyre jelentősebbé válik. A dorogi telephelyen gyártott kiváló minőségű hatóanyagok megfizethető gyógyszertemékekbe épülve hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához. Nagy öröm számunkra, hogy munkánkat a kormányzat és a térség döntéshozói részéről is nagy érdeklődés övezi.”
A meghívott vendég kíséretének tagja volt Pákozdi-Nagy Katalin kabinetfőnök is. A delegáció a megbeszélést követően egy rövid gyárlátogatás keretében megtekintette a Richter hatóanyaggyártó bázisát is.
A 70 hektáron elterülő, mintegy ezer főt foglalkoztató dorogi gyár közel 60 éve a vállalat legnagyobb hatóanyaggyártó egysége. Az itt működő négy üzem saját gyártású szteroid és szintetikus hatóanyagokat, valamint intermediereket állít elő a szerteágazó terápiás területeken alkalmazandó készítményekhez. A dorogi hatóanyaggyártás további fejlesztése hozzájárulhat a régió további növekedéséhez, a helyi együttműködések erősítéséhez, a szakképzett munkaerő elhelyezkedéséhez.
Richter – Háttéradatok
A Richter arra törekszik, hogy globális innovátor legyen néhány kulcsfontosságú tudományos területen, miközben elkötelezett a gyógyszerek világszerte elérhetőbbé tétele mellett. Az 1901-ben alapított, magyarországi székhelyű, 2024-ben 4,7 milliárd eurós piaci kapitalizációval és 2,2 milliárd eurós árbevétellel rendelkező vállalat Közép-Európa legnagyobb K+F központját működteti. Áttörő kutatásokat végez a neuropszichiátria és a nőgyógyászat területén, míg a biotechnológia és a generikus üzletágak az alapvető készítmények portfólióját erősítik. A fenntartható növekedés iránt elkötelezett Richter a kutatás-fejlesztésbe, a gyártási kiválóságba és a digitalizációba fektet be az orvosi innováció előmozdítása érdekében. További információk a weboldalon: www.gedeonrichter.com
Forrás: dorogimedence.hu

Parajd - Nem keletkeztek újabb beomlások a régi bányarésznél, de a korábbiak növekedtek
Nem keletkeztek újabb beomlások a vízzel elöntött parajdi sóbánya régi részlegének tetején, de a korábbiak növekedtek - mondta hétfőn reggel Bíró Barna-Botond Hargita megyei tanácselnök.
A Hargita megyei községben vasárnap este a helyiek és az őket segítő önkéntesek 12 ezer homokzsákból építettek védőgátat egy esetleges árhullám megfékezésére. A gát a régi bányarész, a Dózsa-bánya tetejének hirtelen beomlása esetén keletkező árhullámtól védené a környékbeli házakat.
A munkálatok azt követően kezdődtek el, hogy szombat este óta több beszakadás jelent meg a vízzel feltöltődött bánya felszíni részén, egy nagyobb omlás pedig árhullámot gerjeszthet. Ezen a területen ömlött be a múlt heti esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize víznyelőket kialakítva a sóbányában.
A román vízügyi hatóság hétfőn közölte, hogy
egységeik, a katasztrófavédelem, a Salrom sókitermelő bányavállalat, a csendőrség és az önkéntesek részvételével 750 hosszú védővonalat alakítottak ki. A közlemény szerint állandóan felügyelik a helyzetet és készek beavatkozni, újabb védelmi intézkedéseket hozni. A hatóságok korábban közölték: hétfőn a Korond-patak elterelési munkálatai is elkezdődnek.
A katasztrófa sújtotta székelyföldi községbe vasárnap Korondról, Farkaslakáról, Székelyudvarhelyről és Maros megyéből is érkeztek önkéntesek, továbbá több község önkéntes tűzoltói és a Vöröskereszt önkéntesei is segítettek a homokzsákok elhelyezésében - mondta az Agerpres hírügynökségnek Bíró Barna Botond.
A védekezési munkálatokban részt vevő tanácselnök közösségi oldalán arról számolt be: hétfőn érkeznek meg Parajdra azok a speciális drónok, melyek révén részletesebb talajmintákat tudnak venni és a földmozgásokat is részletesebb tudják elemezni. A településen a vasárnap speciális járművel végzett ellenőrzések során nem észleltek gázszivárgást.
Bíró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott:
az idő múlásával a helyiek és a hatóságok is egyre nyugodtabbak lehetnek, hogy a Dózsa-bánya fölötti terület nem egyszerre, hanem lassan, darabokban omlik be, és így kisebb az árhullám veszélye.
Parajdon a hatóságok vasárnap a "legrosszabb forgatókönyvre" készülve elrendelték 45 környékbeli ház evakuálását, ezek közül 15-ben laktak állandó jelleggel, összesen 27 ember rokonoknál töltötte az éjszakát.
A román állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig - a lehetőségek szerint - részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.
Forrás: mti.hu
Képforrás: szekelyhon.ro

Takács Péter: önállóan is elláthatnak orvosi feladatokat a magasan képzett egészségügyi szakdolgozók
A magasan képzett egészségügyi szakdolgozók a jövőben önállóan, saját jogon is elláthatnak olyan tevékenységeket, amelyeket eddig kizárólag orvosi diplomával lehetett végezni - jelezte a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára kedden, a Debreceni Egyetemen (DE) rendezett Fórum az ápolásról című konferencián.
Az államtitkár hozzátette: szakmacsoportonként fognak mindenkit besorolni, hogy milyen tevékenységre jogosultak önállóan saját működési engedélyük száma alapján. Például már nem kell orvosi pecsét egy rendszeresen szedett gyógyszer felírásához, azt meghosszabbíthatja egy emelt végzettséggel rendelkező szakdolgozó is - emelte ki.
Eddig 645-en kaptak emelt szintű képzést a hazai egyetemeken, közülük 552-en ma is kiterjesztett hatáskörű ápolóként (APN-ként) dolgoznak különböző területeken. A rendszer költséghatékony, javítja a betegelégedettséget és csökkenti az intézeti várakozási időt
- sorolta az előnyöket Takács Péter.
Az egészségügyi államtitkár reményei szerint az elkövetkező években a folyamatos képzés eredményeként gyorsulni fog az emelt szintű képzésben részesülők száma: két-háromezer magasan képzett szakdolgozóra mindenképpen szükség lenne az ellátórendszerben, de ez a szám a mentőtisztekkel együtt akár a duplájára is nőhet.
Meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetemek segítségével sikerül ezt a létszámot biztosítani, és így kialakulhat a segédápolótól az orvosig egy lineáris kompetencia hierarchia, ami olyan jól fog működni, mint már nagyon sok helyen, például a skandináv államokban.
A skandináv modellben egy évben átlagosan egy beteg egy orvossal 3-4 alkalommal találkozik, Magyarországon ez 12 alkalom. Ez azért van így, mert Skandináviában nagyon kiterjedt rendszer működik, és nagyon sok olyan diagnosztikus és terápiás lehetőséget is megkaptak a szakdolgozók, amit itt a közép-kelet-európai régióban még nem - magyarázta Takács Péter.
"Ebbe az irányba fogunk egy nagyot lépni" - tette hozzá.
Az államtitkár az előadásában fontos lépésnek nevezte a szakdolgozók anyagi megbecsülését.
"Egy társadalom ki kell, hogy tudja fejezni anyagi értelemben is megbecsülését a szakdolgozók irányába, az elmúlt évek kormányzati bérintézkedései ezt a célt szolgálták" .
Emlékeztetett rá, hogy 2016-tól volt egy bérfelzárkóztatás az egészségügyben és volt egy történelmi léptékű orvosi béremelés a covid idején, amikor gyakorlatilag hirtelen, körülbelül háromszorosára emelték az orvosi fizetéseket, ekkor viszont a szakdolgozói bérek és az orvosi bérek közötti nyílt az olló.
Az elmúlt két évben egy elég komoly szakdolgozói béremelést is végrehajtottak, amelynek az éves forrásigénye 240 milliárd forint
- sorolta. Kitért arra is, hogy szakdolgozói bértáblát állítottak fel, ami egy sokkal rugalmasabb bérezést tesz ez lehetővé, elismerve a szakdolgozó képzettségét, többlet feladatait.
Takács Péter szerint a másik fontos lépés, hogy vonzóvá tegyék a szakmát, egyfajta szakmai kihívást teremtsenek a fiataloknak. Ezt szolgálja egyebek mellett az áprilisi kormányrendelet, amely keretet ad, hogy a szakdolgozók milyen tevékenységeket végezhetnek önállóan, saját jogon az egészségügyben.
Szabó Zoltán, a DE klinikai központjának elnöke a tanácskozáson felidézte, hogy az elmúlt években végrehajtott egészségügyi integráció eredményeként Magyarország egyik legnagyobb betegellátó intézménye jött létre Debrecenben. Évente négymilliót meghaladó számú fekvő- és járóbeteget látnak el hatvan szakmában, több mint háromezer ágyon.
A professzor kiemelten fontos feladatnak nevezte az egyetemi szintű ápolóképzést, amelyben élen jár az egyetem egészségtudományi kara.
Példaként említette, hogy a központ sürgősségi klinikáján tavaly több mint 150 ezer beteget láttak el, s ebben az orvosok mellett nagy szerepük volt a magasan képzett szakdolgozóknak.
Móré Mariann, az egészségtudományi kar dékánja azt mondta, a kiterjesztett hatáskörű ápoló képzésben résztvevőknek a tudás mellett innovációs képességgel, megfelelő attitűddel, autonómiával és felelősséggel kell rendelkezniük.
Forrás: mti.hu
Képforrás: internapionalapn.org