Harmincadik alkalommal rendezték meg Esztergomban a Becket Szent Tamás emlékünnepséget. Az eseményen Áder János volt köztársasági elnök mondott beszédet, amelyben párhuzamot vont a középkori angol vértanú és a XX. századi magyar mártírok áldozatvállalása között.
A hatalom feletti erkölcsi diadal
Áder János beszédében kiemelte: Canterburyi Szent Tamás alakja nyolc és fél évszázad távlatából is meghatározó része európai kultúránknak. Bár a puszta „hatalmi logika” szerint Becket vesztesnek tekinthető – hiszen II. Henrik király parancsára az oltár előtt végeztek vele a fegyveresek –, a történelem mércéjével mérve mégis ő győzött.
A volt államfő hangsúlyozta: a főpap nem csupán az egyház kiváltságait védte, hanem
az örökérvényű igazságot, a törvények betartásának kötelességét és a hatalom befolyásával szembeni kiállás szabadságát képviselte.
Magyar utódok a hit útján
A megemlékezésen elhangzott, hogy a mártíromság drámai jelenetei a magyar történelemből is ismerősek. Áder János Becket Tamás XX. századi magyarországi „utódainak” nevezte azokat a hősöket, akik az embertelenség idején is hűek maradtak hitükhöz és embertársaikhoz. Név szerint említette:
• Salkaházi Sárát,
• Apor Vilmost,
• Brenner Jánost,
• valamint Ervin Gábort, Vezér György Ferencet.
A szabadság felelőssége napjainkban
Bár ma már – szerencsére – senkinek sem kell az életével fizetnie a vallásszabadságért vagy az egyházi közösségek méltóságáért, a volt elnök szerint a sors ma is kérdéseket intéz hozzánk. Tudunk-e élni az elődeink által megszentelt szabadsággal? Képesek vagyunk-e a közösség javát keresni és méltó módon bánni egymással?
A beszéd zárásaként Apor Vilmos püspök gondolatait idézte, miszerint az igazán erős jellem ismérve, hogy tudja: mikor kell színt vallani és a nagy ügyek mellé állni, még akkor is, ha ezzel az egész világ haragját magára vonja.
Illusztris vendégek a megemlékezésen
A jubileumi eseményen részt vett és beszédet mondott továbbá:
• Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,
• Dr. Kiss-Rigó László, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Magyar Kurír beszámolója és az MTI tudósításaszerint Reisz Pál ferences szerzetes kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat. Az esztergomi ferences gimnázium egykori tanárát és igazgatóját a kommunizmus magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tüntették ki szombaton a budapesti Pesti Ferences templomban.
Reisz Pál atya évtizedeken át meghatározó alakja volt az esztergomi ferences gimnáziumnak, pedagógusként és intézményvezetőként is generációk nevelésében vett részt, így a díj helyi szempontból is jelentős elismerésnek számít.
Az MTI beszámolója szerint az elismerést Horváth Béla, a díj alapítója és kurátora, Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, valamint Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes adta át. Az ünnepségen felolvasták Michael Wallace Banach apostoli nuncius üzenetét is, amelyben hangsúlyozta: a kommunista diktatúra áldozatai közé nemcsak azokat kell sorolni, akiket bebörtönöztek vagy megkínoztak, hanem azokat is, akik mindennapi életükben megfélemlítést, zsarolást és fenyegetést szenvedtek el hitük miatt.
A nuncius szerint Reisz Pál olyan hiteles tanúságtevő, aki nemcsak állhatatosságával, hanem az üldözőinek való megbocsátással is a krisztusi utat követte.
A díjazottat méltató laudációban Sajgó Szabolcs arról beszélt, hogy a hit fénye pajzs a sötétség ellen, és a mai zűrzavaros világban is eligazítást, erőt adhat. Mint fogalmazott, Reisz Pál szerzetesi szolgálata során sokakat segített és vezetett; életútja több helyszínhez kötődik, szolgált Esztergomban, Kárpátalján, Szombathelyen, Sümegen és Budapesten is.
A Magyar Kurír részletes írása felidézi, hogy Reisz Pál neve tavaly ősszel vált országosan ismertté, amikor a Ferenciek terén zajló tüntetés idején megszólalt a belvárosi ferences templom harangja, ami konfliktushelyzethez vezetett. A szerzetes később úgy fogalmazott: nem akart ismertté válni, a díjat pedig azoknak a hősöknek a nevében fogadta el, akikkel élete során találkozott.
A Parma fidei díjat 2002-ben alapították. Olyan papoknak és szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra idején is hűségesek maradtak hitükhöz. Az idei elismeréssel járó plakettet Miletics Katalin Janka éremművész készítette, közepén Szent Gellért püspök alakjával, a díjazott pedig egy új miseruhát is kapott ajándékba.
Felhasznált források: Magyar Kurír (Bodnár Dániel) / MTI, dorogimedence.hu
Borítókép: Lambert Attila (Magyar Kurír)
Kapu Tibor kutatóűrhajós átvette a Közmédia Év Embere Díját pénteken, Budapesten.
A Magyar Szent István-renddel kitüntetett gépészmérnök, Magyarország második hivatásos űrhajósa kiemelkedő szakmai teljesítménye, a magyar tudomány és innováció nemzetközi rangjának erősítése, valamint példamutató emberi magatartása elismeréseként vehette át az elismerést. A díjat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója adta át Kapu Tibornak.
Kapu Tibor 2025. június 25-én indult a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom-4 (Ax-4) küldetés személyzetének tagjaként, ahol – Peggy Whitson parancsnok, Shubhanshu Shukla pilóta és Sławosz Uznański-Wiśniewski kutatóűrhajós társaságában 18 napot töltött el. Missziója során mintegy huszonöt magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója méltatásában úgy fogalmazott:
Különösen figyelemre méltónak nevezte, hogy bár Kapu Tibor valóban eljutott a csillagokig, onnan visszatérve is két lábbal a Földön jár. Amikor gyerekek kérdéseire válaszol, nem kozmikus magasságokból beszél, hanem türelmesen, közérthetően, ablakot nyitva olyan álmokra, amelyek beteljesítése a jövő nemzedékére vár - mutatott rá a Altorjai Anita.
Kiemelte: Kapu Tibor munkája túlmutat önmagán. Tudományos teljesítménye mellett közösségi felelőssége is elismerésre méltó: erősíti a nemzeti önbecsülést, és értékes példát mutat a fiatal generációnak. Emlékeztet arra, hogy a tudás érték, a szorgalom és a kitartás mindig eredményt hoz - mondta.
Altorjai Anita kijelentette: Kapu Tibor nemcsak a világűrben navigál biztos kézzel, hanem a nyilvánosság előtt is felelősen képviseli mindazt, amit tudásnak, munkának és szolgálatnak nevezünk. Ezért ő a közmédia 2025-ös év embere.
Kapu Tibor a díj átvétele után hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy az ő neve is felkerül a díjazottak névsorára, majd úgy fogalmazott: "egy évente csupán egy embernek odaítélt elismerés nívója a nevekben is rejlik". Hozzátette: az arányokat tekintve idéntől a díjazottak között 2 Nobel-díjasra 1 űrhajós jut, "ezen az arányon a későbbiekben dolgozni fogunk" - mondta.
A díjazott felidézte, hogy tavaly magyar kutatók először a történelemben ugyan abban a légtérben növesztettek búzát, retket és paprikát a Nemzetközi Űrállomáson, mint amelyben az űrhajósok élnek. Magyar mérnökök egy forradalmian kicsi, pontos, rendkívül sokoldalú és hihetetlen akkumulátor-élettartammal rendelkező sugárzásmérőt teszteltek a világűrben. Magyar tudósok gázbolygók légköri viszonyait szimulálták úgy, ahogy még mások sosem. Magyar orvosok nanoszálas és egyéb technológiákkal a hosszútávú űrutazás legnagyobb problémáira kerestek megoldást. Magyar matematikusok olyan lágycellákat dolgoztak ki és mutattak be egyedi módon, amely azóta a világ legnevesebb egyetemeit megjárta és a mi hírnevünket öregbítette - mutatott rá.
Kapu Tibor azt mondta: a legszerencsésebb űrhajósnak tartja magát, mert a fenti és még sok más tudományos kísérletet a zseniális kutatók az ő kezébe bízták.
- jelentette ki.
A jövőről szólva Kapu Tibor azt mondta:
- mondta.
"Ha jól csinálom, ha jól csináljuk, a korábban említett megannyi magyar név mellé még rengeteg fog kerülni. Ez az én feladatom, ez az én küldetésem" - zárta beszédét a díjazott.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által 2020-ban alapított díjat minden évben olyan kiemelkedő személyiség kapja, aki életútjával és munkásságával maradandó értéket teremt, és jelentős hatással van a magyar társadalomra.
A Közmédia Év Embere Díj korábbi kitüntetettjei között olyan kiválóságok találhatók, mint Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus (2020), Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok (2021), Fudzsimoto Szú világszerte elismert építész (2022), Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus (2023), valamint Kurtág György, az egyik legjelentősebb kortárs magyar zeneszerző (2024).
Forrás, képforrás: mti.hu
Kórházi kezelése és több sürgős sebészeti beavatkozás miatt kénytelen távol maradni a nagyböjti szertartásoktól Erdő Péter. A 74 éves bíboros, esztergom-budapesti érsek az állapota miatt lemondta hivatalos programjait, ám a hírek szerint nincs életveszélyben, jelenleg a lábadozási időszakát tölti – írta a portfolio.hu a 24.hu értesülései alapján.
A 24.hu belső egyházi forrásai megerősítették a lapnak, hogy a főpásztor már hetek óta gyengélkedett, ami miatt végül orvosi beavatkozásokra volt szükség. Bár a műtétek komolyak voltak, a bíboros állapota korához és a betegség jellegéhez képest kielégítő, környezete bizakodó a gyógyulását illetően.
A váratlan egészségügyi helyzet miatt azonban le kellett mondani Erdő Péter esztergom-budapesti érsek részvételét a közelgő egyházi eseményeken. Ennek eredményeként nem ő celebrálta az Esztergomi Bazilika hamvazószerdai miséjét sem.
Egy belső körlevélben maga a főpap is tájékoztatta a papságot a helyzetről. Mint írta, váratlanul kellett megműteni, egyúttal köszönetet mondott a sebészek és munkatársaik helytállásáért.
A 74 éves Erdő Péter a Magyar Katolikus Egyház vezető alakja, teológus, kánonjogász és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. II. János Pál pápa 2002-ben nevezte ki esztergom-budapesti érsekké, majd 2003-ban bíborosi rangra emelte, így azóta pápaválasztó joggal is rendelkezik, a legutóbbi pápaválasztás egyik nagy esélyesének is tartották.
Forrás: portfolio.hu / 24.hu, dorogimedence.hu
Borítókép: Mudrák Attila / Magyar Kurír
A lángokban álló világ, a háborúban megsemmisített városok, az eltiport nemzetközi jog súlyának nevezte a fejre szórt hamut XIV. Leó pápa, aki első alkalommal mutatta be a hamvazással egybekötött misét a római Aventinus-dombon levő Szent Szabina-bazilikában szerda este.
A nagyböjti időszakot megnyitó szertartáson XIV. Leó pápa a papok és hívők fejére szórt hamut a lángokban álló világ, a háborúk miatt megsemmisített városok, az eltiport nemzetközi jog és a népek közötti igazságosság pora súlyának nevezte, "egész ökoszisztémák és az emberek közötti békesség hamujának, a kritikus gondolkodás és az ősi helyi bölcsesség hamvainak, annak a szentségnek a porának, amely minden teremtményben lakozik".
A májusban megválasztott XIV. Leó pápa első alkalommal vezette a hamvazószerdai szertartást, Ferenc pápát követve, aki a római Aventinus-dombon mutatta be az egyházi naptárban ilyenkor szokásos misét.
Elődjéhez hasonlóan XIV. Leó a Szent Anzelm-templomban tartott imádság után bűnbánati körmenetet vezetett a közeli Szent Szabina-bazilikába, ahol hamvazással egybekötött misét mutatott be. A szertartáson huszonöt bíboros és húsz püspök vett részt.
A pápa fejét elsőként Angelo De Donatis bíboros, főpenitenciárius hintette meg hamuval, majd a pápa meghamvazta a bíborosokat. A hamu a tavalyi virágvasárnapon még Ferenc pápa által megáldott, majd elégetett olajfaágakból származott.
Forrás, kèpforrás: mti.hu
Májusban a könyvtár nemcsak a könyvekről szól: lesz itt közösségi olvasás, kézműveskedés,...
Esztergom közösségi tere, a Kapcsolatok Háza a tavasz utolsó hetében is változatos...
Kiemelkedő sikereket értek el az esztergomi Zsolt Nándor Katolikus Zeneiskola növendékei a...

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 626-3000, +36 (36) 898-000
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.