Már asztali számítógépen is elérhető a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) digitális aláírása - közölte a Digitális Magyarország Ügynökség kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a Digitális Állampolgár weboldal most újabb fontos funkcióval bővült: a digitális állampolgárok már nemcsak a mobilalkalmazásban, hanem a dap.gov.hu/ugyintezes/digitalis-alairas oldalon is aláírhatják szerződéseiket, meghatalmazásaikat és egyéb hivatalos dokumentumaikat, így kényelmesen és egyszerűen tudnak élni a digitális aláírás előnyeivel azok is, akik könnyebben vagy szívesebben intézik ügyeiket a számítógép előtt.

A webes digitális aláírás használatához továbbra is szükség van a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásra, aktív digitális állampolgárságra és érvényes aláírótanúsítványra - tették hozzá.

Forrás, képforrás: mti.hu, economx.hu

Február 2-án a keresztény világ egyik legősibb ünnepét üljük. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (latinul Praesentatio Domini) hivatalosan az Úr bemutatásának ünnepe, amely negyven nappal Jézus születése után esedékes. A zsidó törvények szerint ugyanis az elsőszülött fiúgyermekeket be kellett mutatni a templomban, az anyáknak pedig ilyenkor telt le a tisztulási idejük.

A bibliai háttér és a szimbolika

A történet központjában az agg Simeon áll, aki a jeruzsálemi templomban a karjába vette a gyermek Jézust, és „a pogányok megvilágosítására szolgáló világosságnak” nevezte őt. Ez a mondat alapozta meg az ünnep teljes jelképrendszerét. A gyertya maga Krisztust jelképezi:

• A viasz: Krisztus tiszta emberi teste.

• A kanóc: A lelke.

• A láng: Az isteni természete.

A szentelt gyertya mint „lelki fegyver”

A magyar népi vallásosságban a szentelt gyertya az egyik legfontosabb szakrális tárgy volt. Esztergomban és környékén is szokás volt, hogy a családok minden tagja vitt egy gyertyát a templomba.

• A mindennapokban: A megszentelt gyertyát kék szalaggal átkötve a falra vagy a házioltárra helyezték.

• A krízishelyzetekben: Ha dörgött az ég (innen a „mennydörgő gyertya” elnevezés), meggyújtották, hogy elűzze a vihart és a villámcsapást. De meggyújtották a haldoklók mellett is, hogy a fény elűzze a sötétség hatalmait és mutassa az utat a léleknek.

• A lezárás rítusa: Ez a nap választóvonal. Ma éjfélkor hivatalosan is véget ér a karácsonyi időszak: a templomokból kikerülnek a fenyőfák, és a liturgia színe fehérről zöldre (vagy az ünnep után lilára) vált.

Az ünnep Esztergomban

Városunkban a mai nap hagyományosan a karácsonyi ünnepkör végét is jelenti: sok templomban és családban ma bontják el az utolsó Betlehemet és karácsonyfát. Az esti mise fényei a sötét téli hónapok után már a tavasz spirituális eljövetelét hirdetik a Bazilika falai között.

Képforrás: ma7.hu

Ma, február 2-án az ország nagy részén, így Esztergomban is borult, szürke, sőt néhol hószállingózással kísért reggelre ébredtünk. Míg mi bosszankodunk a napfény hiánya miatt, a népi meteorológia szerint ennél jobb dolog nem is történhetett volna.

Mi történt ma a vadasparkokban?

Az ország több pontján – Szegeden, Miskolcon és a közeli Budakeszin is – feszült figyelem kísérte a mackók ébredését.

• A jóslat lényege: Mivel ma sűrű felhőtakaró borítja az eget, a barlangjukból előbújó medvék (mint például a szegedi Mici és Ursula) nem láthatták meg az árnyékukat.

• A következmény: A népi regula szerint ilyenkor a medve nem ijed meg, nem bújik vissza aludni, hanem kint marad a szabadban. Ez pedig egyet jelent: a tél ereje megtört, és a tavasz már a küszöbön áll.

Mit mond a modern tudomány?

Bár a medvék ma "kint maradtak", a meteorológiai előrejelzések tartogatnak meglepetéseket. A mai borús időt egy markáns kettősség követi a héten:

1. Rövid távú fagy: A mai napon még -1 és +5 fok között alakul a hőmérséklet, és az északkeleti országrészben tartósabb maradhat a hideg.

2. A "sokkoló" fordulat: A medvéknek igazuk lehet abban, hogy a kemény télnek vége, ugyanis a hét második felében extrém felmelegedés érkezik. Csütörtökre és péntekre akár 14-15 fokos tavaszi meleg is elérheti térségünket, ami megerősíti a mai "árnyékmentes" jóslatot.

Mi várható Esztergomban?

Városunkban a délutáni órákban is marad a felhős égbolt, így az esztergomi "házi" jóslatok is egyértelműek: elpakolhatjuk a legvastagabb hótaposókat. Ugyanakkor érdemes óvatosnak lenni, mert a hét közepén a melegedéssel együtt ónos eső és erős szél is érkezhet – a tavasz tehát nem csendben, hanem zajosan kopogtat.

Képforrás: magyarnemzet.hu

Magyarország gyászol: 78 éves korában, szombat hajnalban elhunyt Fenyő Miklós. A Hungária együttes alapítója, a jampikirály és generációk ikonja rövid, súlyos betegség után távozott közülünk. Halálhírét családja tette közzé, az ország pedig egy emberként búcsúzik a művésztől, aki hazahozta nekünk Amerikát és a szabadság életérzését.

Küzdelem az utolsó pillanatig

Fenyő Miklós egészségi állapota január elején fordult válságosra. Január 11-én érkezett a hír, hogy a zenészt súlyos tüdőgyulladással kórházban ápolják. Bár az elmúlt hetekben felcsillant a remény – barátai, köztük Szikora Róbert is bizakodóan nyilatkoztak, és január 23-án úgy tűnt, a gyulladásból kilábalt –, a kialakult szövődményekkel végül nem tudott megküzdeni a szervezete.

Családja szombat reggel a hivatalos közösségi oldalán így búcsúzott:

"A legmélyebb fájdalommal tudatjuk veletek, hogy Miklós a hajnali órákban örökzöld álomba szenderült... Zenéje, dalszövegei, színdarabjai, könyvei, az egész szellemisége örökre velünk marad."

A jampi, aki megváltoztatta a magyar zenét

Fenyő Miklós 1947-ben született, és gyermekkorának meghatározó éveit az Egyesült Államokban töltötte. Onnan hozta magával azt a rock 'n' roll életérzést, amellyel a 60-as évek végén, majd a 80-as években fenekestül felforgatta a magyar könnyűzenét.

A Hungária együttessel 1968-ban megnyert Ki mit tud? után a legnagyobb áttörést az 1980-as évek hozták el: a „limbó-láz”, a jampik világa és az olyan slágerek, mint a Csókkirály, a Hotel Menthol vagy a Multimilliomos jazz-dobos, kitörölhetetlen részei lettek a magyar kultúrának. Lemezeladásai a mai napig megdönthetetlen rekordokat döntenek.

Egy korszak zárult le

Fenyő nemcsak előadó, hanem mentor is volt: ő fedezte fel Szandit, és számos fiatal tehetség útját egyengette. Munkásságát eMeRTon-díjjal és számos más rangos elismeréssel jutalmazták, de számára mindig a közönség szeretete volt a legfontosabb. Utolsó nagy koncertjét karácsonykor adta az Erkel Színházban, ahol még teljes energiával szórakoztatta rajongóit.

Távozásával a magyar zeneipar egyik legeredetibb és legmeghatározóbb alakját veszítettük el. Ahogy ő mondta volna: a műsornak vége, de a dalok örökké szólnak.

Képforrás: kisalfold.hu, Wikipédia