Hírek
Szigorúan korlátozott területté nyilvánították a Strázsa-hegyet az afrikai sertéspestis miatt
Afrikai sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területté (SZKT) nyilvánították a 253350-es kódszámú vadgazdálkodási egységet, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, Esztergom Strázsa-hegy elnevezésű területet foglalja magába – derül ki a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal határozatából, melyet az esztergomi önkormányzatnak küldtek el.
A döntést az afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési terv végrehajtása során hozta meg a hatóság, miután a területen állománygyérítés céljából kilőtt vaddisznóban kimutatták a vírust.
Mit jelent a szigorúan korlátozott terület kijelölése?
A határozat alapján az esztergomi Strázsa-hegy térségében szigorú járványvédelmi intézkedések lépnek életbe, amelyek sertéstartókat, vadászatra jogosultakat és közvetve a lakosságot is érintik.
A legfontosabb előírások közé tartozik, hogy:
- az Esztergomi Járási Hivatal minden sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá helyez,
- a sertéstartó gazdaságokat 60 napon belül ellenőrzik, és nyilvántartásba veszik az állományokat,
- a sertéseket úgy kell tartani, hogy ne kerülhessenek kapcsolatba vaddisznókkal,
- kültéri sertéstartás esetén kettős kerítéssel kell megakadályozni a vadon élő állatokkal való érintkezést,
- a telepeken fertőtlenítő eszközök használata kötelező, a személyforgalmat pedig a minimálisra kell csökkenteni.
Amennyiben egy sertéstartó gazdaság 90 napon belül nem felel meg a zártságra vonatkozó előírásoknak, az érintett állományt állami kártalanítás nélkül fel kell számolni.
Bejelentési kötelezettségek és vágási szabályok
A határozat részletesen szabályozza a sertéstartók kötelezettségeit is. Ennek értelmében:
- minden sertéstartó köteles bejelenteni a saját célra történő sertésvágást legalább 48 órával korábban,
- az elhullott vagy megbetegedett sertéseket 24 órán belül jelenteni kell,
- gyanú esetén kötelező az afrikai sertéspestis irányába történő vizsgálat.
A hatóság hangsúlyozza: tilos az állati eredetű moslék etetése, valamint friss zöldtakarmány használata a szigorúan korlátozott területen.
Vadászati korlátozások a Strázsa-hegyen
A kijelölt SZKT-n jelentős vadászati korlátozások is életbe léptek:
- tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata,
- más vadfajok esetében a vadászat csak külön engedéllyel, járványvédelmi képzéshez kötötten folytatható,
- az elhullott vaddisznók bejelentése kötelező, azok aktív keresését is előírják,
- az elhullott vagy kilőtt vaddisznók ártalmatlanítása kizárólag kijelölt gyűjtőhelyeken keresztül történhet.
A cél a vírus további terjedésének megakadályozása, valamint a vaddisznóállomány ellenőrzött gyérítése.
Meddig érvényes a határozat?
A kormányhivatali döntés visszavonásig érvényes, rendelkezései azonnal végrehajtandók, és közigazgatási úton nem támadhatók meg. A lakosság tájékoztatása az érintett települések jegyzőinek feladata.
A hatóság kiemeli: az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a sertésállományra és a mezőgazdaságra súlyos gazdasági következményekkel járhat, ezért a szabályok betartása kiemelten fontos.
Felhasznált források: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal határozata / esztergom.hu, dorogimedence.hu
Borítókép: vadalarm.hu
Fény derül a 2026-os évjáratra? – Országszerte vallatják a szőlőt Vince napján
Január 22-e, Vince napja a magyar borászati hagyományok egyik legfontosabb mérföldköve. Bár a technológia sokat változott az elmúlt évszázadokban, ezen a napon az ország legtöbb borvidékén – így a mi térségünkben is – a gazdák kezébe metszőolló kerül, hogy „szóra bírják” a szőlőt.
A néphagyomány közismert mondása: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. Ez arra utal, hogy ha a január végi időjárás elég enyhe ahhoz, hogy a jégcsapok olvadni kezdjenek, vagy a megmetszett vessző „könnyezni” kezd, bőséges termés várható. Ám a Vince-nap nemcsak az időjárásjóslásról szól, hanem a növények állapotfelméréséről is.
A „vincevessző” vágása valójában egy korai diagnózis. A gazdák a dűlők különböző pontjairól gyűjtenek mintákat, amelyeket aztán meleg szobában, vízbe állítva hajtatnak ki. A rügyek viselkedése néhány napon belül megmutatja, mekkora kárt tett a tél a szőlőben: mennyire egészségesek a szemek, és mennyi fürtre lehet számítani a 2026-os szüretkor. Ez a módszer évszázadok óta segíti a termelőket abban, hogy felkészüljenek a tavaszi munkákra.
A mai nap azonban nemcsak a munkáról, hanem a közösségről is szól. A pincék ilyenkor megtelnek élettel, a gazdák kóstolják egymás borait, és áldomást isznak a következő évjárat sikerére. A hagyomány szerint sok bort kell inni ilyenkor, hogy bőséges legyen a termés – ezt a „szabályt” pedig a legtöbb helyen ma is szívesen betartják.
Bár az éghajlatváltozás miatt a szüretek időpontja és a telek keménysége is változik, Vince napja állandó pont maradt. Jelzi a nyugalmi időszak végét és a mezőgazdasági év kezdetét, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a jó borhoz a természet kegyessége és a gazda gondossága egyaránt szükséges.
Képforrás: felvidek.hu
Ha Piroska fagy, negyven napig el nem hagy – Januári jóslatok és legendák
A népi kalendárium szerint január 18-a, Piroska napja az egyik legfontosabb fordulópont a tél derekán. Míg a modern ember számára ez csupán egy dátum, dédszüleink ilyenkor feszülten figyelték az eget és a hőmérőt, hiszen ezen a napon dőlt el, meddig kell még spórolni a tüzelővel és a takarmánnyal.
A kemény tél hírnöke
A legfontosabb Piroska-napi hiedelem az időjáráshoz kötődik. A népi megfigyelés úgy tartja: „Ha Piroska fagy, negyven napig el nem hagy.” Ez azt jelenti, hogy amennyiben ezen a reggelen zúzmarásak az ágak vagy befagynak a vizek, akkor a tél még hosszú ideig, egészen március elejéig velünk marad. Ezzel szemben az enyhe, lucskos idő közeli tavaszt ígért a gazdáknak.
Szerelmi varázslat és piros kendő
Bár a nap elsősorban a fagyokról ismert, a néphagyomány szerint a szerelmi praktikáknak is jutott hely. A névben rejlő „piros” szín a vér, az élet és a szerelem szimbóluma lett:
• A kendő ereje: Úgy tartották, ha a hajadon lány ezen a napon piros kendőt visel, hamarosan bekötik a fejét.
• Álomjóslás: Sok vidéken szokás volt ilyenkor valamilyen apró tárgyat a párna alá rejteni, hogy a leány álmában megpillantsa jövendőbelijét.
Ki volt a névadó? – A királylány, aki császárné lett
Kevésbé ismert, de a naphoz kapcsolódik egyik legszebb történelmi alakunk, Szent Piroska (későbbi nevén Eiréné). Ő nem más, mint Szent László király lánya, aki politikai okokból került a bizánci udvarba, ahol császárné lett.
• Híres volt mély vallásosságáról és jótékonyságáról.
• Ő alapította Konstantinápolyban a korszak legmodernebb kórházát és a Pantokrátor-monostort.
• Emlékét a mai napig őrzi az isztambuli Hagia Sophia mozaikja.
Népi tanácsok a mai napra:
1. Figyeld az eget: Ha reggel deres a táj, készítsd be a vastag sálat februárra is!
2. Öltözz színesen: A szürke januári hétköznapokat törd meg egy kis pirossal, ahogy a hagyomány is diktálja.
3. Látogass el egy templomba: Emlékezz meg a magyar származású bizánci császárnéról, aki a béke és az önzetlenség jelképe volt.
Képforrás: Wikipédia
Tűzifa vágásával segítettek a vármegyei tűzoltók
Keddtől kezdve vágták a tűzifát a vármegye hivatásos és az önkéntes tűzoltói, valamint a mentőszervezetek tagjai annak érdekében, hogy a rászorulók mielőbb tűzifához jussanak.
A tűzoltók csaknem 150 köbméter fát vágtak össze két nap alatt Kisbéren, Tatabányán és Esztergomban. A fűtőanyagot a rendőrség koordinálásával a honvédség szállította ki az igénylőknek.
Forrás: Katasztrófavédelem, dorogimedence.hu
Harminc év a szeretet szolgálatában: Jubileumát ünnepelte az Oltalom Idősek Otthona
Három évtizeddel ezelőtt egy bátor és nemes elhatározás hívta életre az Oltalom Idősek Otthonát. Dr. Lestyán Klára alapító merész álma mára a térség egyik legfontosabb szociális intézményévé nőtte ki magát, amely idén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
Harminc év hosszú idő, amely során az Oltalom Idősek Otthona folyamatosan fejlődött és szépült, de alapértékei – a gondoskodás, a biztonság és a családias légkör – mindvégig változatlanok maradtak. A kerek évforduló méltó megünneplésére a napokban Lábatlanon került sor, ahol a lakók, a dolgozók és a barátok közösen emlékeztek vissza az elmúlt három évtized mérföldköveire.
Meghitt ünnepség és közösségi összefogás
Az ünnepi esemény a nosztalgia és a hála jegyében telt. A meghitt hangulatú rendezvényen felidézték az indulás nehézségeit, a növekedés sikereit, valamint azokat a kedves pillanatokat, amelyek az intézményt valódi otthonná tették az ott élők számára.
Az ünnepség egyik legmeghatóbb és leglátványosabb pillanata a pilisszentkereszti Idősek Otthonának meglepetésműsora volt. Produkciójuk nemcsak nagy sikert aratott, de ékes bizonyítéka volt az intézmények közötti példaértékű összetartásnak és a szépkorúak közösségformáló erejének is.
Dr. Lestyán Klára öröksége
A jubileum alkalmával külön köszönet illeti Dr. Lestyán Klárát, aki 30 évvel ezelőtt mert nagyot álmodni, és kitartó munkájával létrehozta az intézményt. Az általa megálmodott szellemiség ma is érezhető minden egyes nap: az otthon lakóinak őszinte öröme és a közösség ereje mutatja, hogy az elhivatottság milyen maradandó értékeket képes teremteni.
Visszatekintés és köszönet
Az eseményen résztvevők számára jó volt látni azt az összefogást és derűt, ami az intézményt jellemzi. Az Oltalom Idősek Otthona harminc éve bizonyítja, hogy a figyelem és a törődés a legfontosabb útravaló az időskorban is.
Boldog 30. születésnapot kívánunk az Oltalom Idősek Otthonának, lakóinak és minden dolgozójának!
Forrás, képforrás: Erős Gábor Facebook oldala
