Jelentős változásokat jelentett be portfóliójában a Mediaworks Hungary Zrt. A vállalat közlése szerint július 1-jétől felfüggesztik a Komárom-Esztergom vármegyei 24 Óra nyomtatott kiadását, így a lap a jövőben már csak digitális formában lesz elérhető.

A Mediaworks közleménye szerint a döntés a vállalat portfólió-átalakításának része. Ennek keretében június 16-tól már felfüggesztették a Bors napilap nyomtatott kiadását, július 1-jétől pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom vármegyei 24 Óra nyomtatott változata is megszűnik.

A kiadó hangsúlyozta, hogy az érintett tartalmak a továbbiakban online felületeken, digitális formában továbbra is elérhetők maradnak az olvasók számára.

A változások nemcsak a nyomtatott sajtót érintik. A vállalat bejelentette azt is, hogy felfüggeszti a Ripost.hu és a Metropol.hu weboldalak működését.

A Mediaworks közölte, hogy az előfizetőket közvetlenül tájékoztatják a változásokról, új kiadványokat ajánlanak fel számukra, illetve lehetőséget biztosítanak a fennmaradó előfizetési díjak visszatérítésére is.

A társaság hozzátette: a portfólióját érintő esetleges további változásokról a szükséges időben és formában ad majd tájékoztatást.

A döntés különösen Komárom-Esztergom vármegyében számít jelentős változásnak, hiszen a 24 Óra évtizedeken át a térség meghatározó nyomtatott napilapja volt. Július 1-jétől azonban már kizárólag digitális formában folytatja működését.

Borítókép: illusztráció (ChatGPT – AI), dorogimedence.hu

A katasztrófavédelem központi mentőszervezeténél 56-an tettek esküt, miután részt vettek egy háromnapos szimulációs gyakorlaton Hajdúszoboszlón, a Katasztrófavédelmi Kiképző- és Raktárbázison - tájékoztatta a a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerdán közleményben az MTI-t.

Huszonkilenc új HUNOR-tag tett ünnepélyes keretek között fogadalmat, valamint a tavaly novemberben sikeres gyakorlatot végrehajtó 27 ember.

Az eskütételen Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) műveleti főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a HUNOR Mentőszervezet Magyarország legnagyobb hivatásos mentőcsapata, amelynek tagjai önként vállalták, hogy itthon és a határainkon kívül is bevethetőek legyenek.

A huszonkilenc újonc június 7-10. között vett részt "rendszerbeállító gyakorlaton": földrengés miatt összedőlt épületek alá szorult túlélőket kellett kimenteniük. A sérültek felkutatását és kimentését keresőkutyákkal, speciális eszközökkel végezték.

Forrás, képforrás: mti.hu

2026. június 18. és 25. között egy páratlan, érzelmekkel és történelemmel átszőtt vándorkiállításnak adott otthont a Tár-Lak Szalon. A tárlat nem csupán egyenruhákat és jelvényeket sorakoztatott fel, hanem egy ember életművén keresztül mutatta be a rendvédelmi hivatás szépségét, nehézségeit és társadalmi fontosságát.

A rendezvény „A rendvédelem fontosságát bemutató kiállítássorozat, amely erősíti a hazaszeretetet, a közösséget és a rendvédelmi, határvédelmi pályaválasztási motivációt” elnevezésű sikeres pályázati program keretében, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósulhatott meg. A szervezés mögött a Rendvédelem Népszerűsítéséért Alapítvány állt, amely küldetésének tekinti, hogy ápolja és méltó módon tárja a nagyközönség elé néhai Dr. Szilas László lenyűgöző rendvédelmi magángyűjteményét.

Híd a civilek és a rendvédelem között

A projekt elsődleges célja az volt, hogy a lakosság közelebb kerüljön a rendvédelem sokszor zártnak tűnő világához. A kiállítás megálmodói felismerték, hogy a társadalmi bizalom és a biztonságérzet növeléséhez elengedhetetlen a párbeszéd és a megértés.

A Tár-Lak Szalonban megrendezett esemény több pilléren nyugodott:

• Pályaorientáció: A fiatalok számára vonzóvá és megérthetővé tenni a rendvédelmi és határvédelmi pályát, bemutatva, hogy ez nem csupán egy munka, hanem komoly elhivatottság és szolgálat.

• Közösségépítés: Teret biztosítani a személyes találkozásoknak, beszélgetéseknek, hidat teremtve a rendvédelmi dolgozók és a civil lakosság között.

• Értékmegőrzés: Az Isten, Haza, Család és Béke sziklaszilárd értékeinek hangsúlyozása egy folyamatosan változó világban.

Egy gyermekkori emlékből született világgyűjtemény

A tárlat gerincét adó gyűjtemény nem csupán méreteiben, de eszmei értékében is egyedülálló Európában. Dr. Szilas László motivációja egy egyszerű, gyermekkori dobogókői emlékből fakadt: egy étteremben a szomszéd asztalnál ülő, végtelenül kedves rendőrök beszédbe elegyedtek vele, és megajándékozták egy relikviával. Ez az emberi gesztus, valamint a későbbiekben a Polip című sorozat ikonikus karaktere, Cattani felügyelő iránti tisztelet egy életre szóló szenvedélyt indított el.

Ahogy ő maga fogalmazott korábban:

"Születésemtől fogva elítélem a bűnt és az erőszakot. (...) Szerintem az ilyen és ehhez hasonló magatartás ellen fellépő rendőrök több tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, mint amennyit kapnak."

A kiállított gyűjtemény lenyűgöző számokban:

• Több mint 127 ország képviselteti magát az anyagban.

• 1350 darab eredeti karjelzés.

• 265 darab rendvédelmi jelvény.

• 48 darab teljes egyenruha.

• Közel 100 darab tiszti sapka.

Torokszorító és felemelő megnyitó a Tár-Lak Szalonban

A június 18-i megnyitó esemény mélyen megérintette a résztvevőket. A beszédet Dr. Szilas László testvére tartotta, aki a család nevében osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében kiemelte: a tárlat megnyitása egyszerre torokszorító és felemelő érzés, hiszen a szavaknak az alapító szájából kellett volna elhangzaniuk.

A testvéri megemlékezés kitért arra a szellemiségre is, amely a gyűjtőt vezérelte. Nem a külsőségekben hitt, hanem a belső értékekben, a magyarságtudatban és a közösség erejében. Vallotta, hogy a magyarságot nem az útlevél, hanem az együtt dobogó szív határozza meg.

A megnyitó során külön köszönetet mondtak Soós Kadocsának és a szervezőknek, akik felkarolták az ügyet, meglátták a kollekció valódi értékét, és megnyitották a Tár-Lak Szalon kapuit a tárlat előtt. Ez az önzetlen, kultúrapártoló hozzáállás, a háttérben meghúzódó vállalkozói együttműködések, valamint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) célzott támogatása közösen bizonyították, hogy a széles körű összefogás ma is képes valódi társadalmi értékeket teremteni és megőrizni.

Bár a teljes, gigantikus gyűjteménynek a Tár-Lak Szalonban is csak egy gondosan válogatott töredéke volt látható, a vitrinekben elhelyezett minden egyes tárgy Dr. Szilas László lelkét, szenvedélyét és a béke, valamint a rend iránti olthatatlan tiszteletét hirdette az egyhetes nyitvatartás alatt.

Tát Város Önkormányzata újabb tájékoztatást tett közzé az ausztriai azbesztbotrány kapcsán, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kért információt a települést esetlegesen érintő kavicsszállítmányokról.

Mint ismert, országos visszhangot váltott ki, hogy több osztrák bányából Magyarországra szállított kőanyagok esetében felmerült az azbesztszennyezés gyanúja. A NAV korábban nyilvánosságra került adatai szerint az érintett bányákból származó szállítmányok több mint 250 magyarországi településen jelentek meg, köztük Táton is. A település vezetése ezért további adatokat kért a hivataltól annak tisztázása érdekében, hogy pontosan milyen szállítmány érkezett a városba, illetve mi lett annak későbbi sorsa.

A NAV szerint Tát szerepelt kirakodási címként

A NAV válaszában közölte, hogy az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) adatai alapján az azbesztszennyezéssel érintett ausztriai bányákból – Badersdorfból, Bernsteinből, Pilgersdorfból, Rechnitzből és Rumpersdorfból – származó, 2517-es vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében Tát kirakodási címként szerepelt a nyilvántartásban. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árumozgások rögzítése önmagában nem bizonyítja azt, hogy az adott anyagot a településen fel is használták.

Nem tudni, hová került az anyag

A kemma.hu összefoglalója szerint a nyilvántartás alapján 2019 augusztusában mintegy 52 tonna, a 2517-es vámtarifaszám alá tartozó anyag érkezett Tátra. A szállítmány további sorsáról azonban jelenleg nincs nyilvános információ. A NAV tájékoztatása szerint az azbesztszennyezés kivizsgálására tárcaközi azbeszt-munkacsoportot, valamint egy osztrák–magyar bizottságot is létrehoztak. Ezek feladata annak feltárása lesz, hogy az érintett bányákból származó anyagok valóban szennyezettek voltak-e, illetve pontosan hová kerültek.

Adótitokra hivatkozva nem adtak további adatokat

Tát önkormányzata arra is választ kapott, hogy a szállítmány pontos címzettjéről, felhasználójáról vagy további részleteiről miért nem kapott információt. A NAV közölte, hogy ezek az adatok az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, ezért nem hozhatók nyilvánosságra.

A város szerint nincs tudomásuk ilyen felhasználásról

Tát Város Önkormányzata közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra sincs információjuk arról, hogy ilyen jellegű szállítmányt a településen felhasználtak volna. A tájékoztatás szerint a helyi vállalkozások, valamint a Magyar Közút a munkálatok során a környékbeli bányákból származó kőanyagokat használták fel.

Az önkormányzat közölte: várják a folyamatban lévő komplex vizsgálatok eredményét, amelyek remélhetőleg választ adnak arra, hogy az érintett szállítmányok pontosan hová kerültek, és fennállt-e bármilyen egészségügyi vagy környezetvédelmi kockázat.

Forrás, képforrás: dorogimedence.hu, Blikk.hu