Bár a naptár még csak január végét mutatja, ma máris eljött a farsangi szezon egyik legédesebb napja. Január 29-én ünnepeljük a „Kövércsütörtököt”, amely a féktelen falatozásról, a közösségi élményekről és természetesen az elmaradhatatlan fánkokról szól.

Miért pont ma?

A Kövércsütörtök (lengyelül: Tłusty czwartek) hagyománya elsősorban közép-európai szomszédainknál, különösen Lengyelországban és Németországban örvend óriási népszerűségnek. Ez a nap a hamvazószerda előtti utolsó előtti csütörtök, amely a nagyböjtöt megelőző bőséges lakomák kezdetét jelzi. Mivel 2026-ban a húsvét korai időpontra esik, így a farsang vége is hamarabb érkezett el: ma van az utolsó alkalom, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül hódoljunk a zsíros és édes élvezeteknek.

A babona szerint kötelező a fánk

A nap abszolút főszereplője a fánk. Legyen az szalagos, lekvárral töltött, csöröge vagy mázas, a hagyomány szerint aki ma nem eszik meg legalább egyet, az balszerencsére számíthat az év hátralévő részében. Lengyelországban ilyenkor kígyózó sorok állnak a pékségek előtt, és nem ritka, hogy egy-egy család tucatszám hordja haza a friss süteményt.

Torkos Csütörtök vs. Kövércsütörtök: Mi a különbség?

Fontos tisztázni, mert gyakran keveredik a két fogalom:

1. Kövércsütörtök (MA): A farsang utolsó hetének kezdete. A „visszaszámlálás” indulása a böjtig.

2. Torkos Csütörtök: A magyar népnyelvben ez hagyományosan a hamvazószerda utáni nap, amikor a maradék húsételeket fogyasztották el, mielőtt ténylegesen elkezdődött volna a szigorú negyvennapos böjt.

Hogyan ünnepeljünk?

A környékbeli pékségek és cukrászdák polcai ma garantáltan megtelnek fánkkal. Érdemes ellátogatni a helyi piacra vagy a kedvenc sütizőnkbe, de a legszebb hagyomány mégis az otthoni sütés. A forró olaj illata, a baracklevár és a porcukor látványa a hideg januári napon is meghozza a jókedvet.

Önöknek melyik a kedvenc fánkjuk? Küldjenek fotót az elkészült finomságokról a Gran TV szerkesztőségének, vagy osszák meg velünk bevált családi receptjüket kommentben!

Képforras: 24.hu

Esztergomi sikereknek tapsolhattak a Magyar Vitorlás Szövetség 2025. évi Ranglista Díjkiosztó Gáláján, amelyet január 17-én rendeztek meg a Balatonfüredi Kongresszusi Központban. Az eseményen az előző versenyévad kiemelkedő teljesítményeit ismerték el az élsport és az utánpótlás területén egyaránt.

A rangos díjátadón az Magyar Vitorlás Szövetség az ország legjobbjait jutalmazta, köztük az Esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium tanulóit is.

Kiemelkedő esztergomi eredmények

Az ILCA 4 U18 kategóriában Varga András, a Magyar ILCA Nemzeti Válogatott Keret tagja, a Balatonfüredi Yacht Club versenyzője a hazai és nemzetközi versenyeken nyújtott teljesítménye alapján az országos ranglista 3. helyén végzett.

A legnépesebb utánpótlás mezőnynek számító Optimist osztályban, a serdülő lányok között Varga Petra szintén kiemelkedő sikert ért el: a Balatonfüredi Yacht Club színeiben versenyző fiatal vitorlázó ranglistaelső lett, ezzel az ország legjobbjának bizonyult kategóriájában.

Rangos vendégek a díjátadón

A Balatonfüredi Kongresszusi Központban megtartott gálán több sportvezető és közéleti szereplő is jelen volt, köztük Schmidt Gábor, sportigazgatásért és sportfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Bóka István, Balatonfüred polgármestere, Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, valamint Holczhauser András főtitkár és a szövetség elnökségének tagjai, akik a díjak átadásában is közreműködtek – olvasható a Magyar Vitorlás Szövetség közleményében.

Az esztergomi diákok sikereiről iskolájuk is büszkén számolt be, hangsúlyozva: a ranglistaeredmények komoly szakmai munkát és kitartó felkészülést tükröznek.

Borítókép: illusztráció (freepik.com – viarprodesign)
Felhasznált források: Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola Facebook-oldala / kemma.hu / hunsail.hu, dorogimedence.hu

Ma, január 27-én, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának évfordulóján világszerte a Holokauszt áldozataira emlékezünk. Esztergom városa sem felejt: a bazilika árnyékában és a néhai zsidó negyed utcáin ma is ott visszhangzik a múlt, figyelmeztetve minket az emberi méltóság és a tolerancia fontosságára.

Világméretű gyász, helyi tragédia

1. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái lépték át először az auschwitz-birkenaui láger kapuit. Amit ott találtak, örökre megváltoztatta a világot. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította ezt a napot nemzetközi emléknappá, hogy a történelem legsötétebb fejezete soha ne merülhessen feledésbe.

Esztergom számára ez a nap nem csupán egy dátum a történelemkönyvben. Városunk egykori virágzó zsidó közössége – amely évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a környék kereskedelmében, iparában és kultúrájában – 1944-ben szinte teljesen megsemmisült. Több mint ötszáz esztergomi polgárt hurcoltak el, akik közül csak kevesen térhettek vissza otthonaikba.

Emlékhelyek a városban

A mai napon az emlékezés virágai kerülnek a volt zsinagóga (ma a Technika Háza) falán elhelyezett emléktáblához, valamint a város több pontján elhelyezett botlatókövekhez. Ezek a néma mementók nap mint nap emlékeztetik a járókelőket arra, hogy szomszédaink, barátaink és munkatársaink tűntek el egyetlen tollvonás és a gyűlölet ideológiája miatt.

"A felejtés az, ami a bűnt újra elkövetteti. Az emlékezés a szabadság titka."

Miért fontos az emlékezés 2026-ban?

Sokan teszik fel a kérdést: miért kell évről évre visszatekinteni a múltba? A válasz az örökségünkben rejlik. Az emléknap nem a bűntudatról szól, hanem a felelősségről. A felelősségről, hogy felismerjük az embertelenség első jeleit, és megvédjük azokat az alapvető értékeket, amelyek a békés együttélést biztosítják.

Ma országszerte gyertyagyújtásokkal, kiállításokkal és rendhagyó történelemórákkal tisztelegnek az áldozatok előtt. A csend, amely ilyenkor a megemlékezéseket kíséri, erősebb bármilyen szónál: a megbékélés és az újrakezdés ígéretét hordozza.

Képforrás: Wikipédia 

Az elmúlt héten Dorog Város Önkormányzatának két bizottsága is tárgyalta a Hantken Miksa utcát érintő buszforgalom-korlátozási javaslatot – olvasható az önkormányzat közösségi oldalán.

Az előterjesztés azt javasolta a Képviselő-testület számára, hogy bízza meg a polgármestert és a jegyzőt – mint az önkormányzati közútkezelői jogok gyakorlóit –, hogy hatáskörükben járjanak el a Hantken Miksa utcában bevezetendő, napi legfeljebb 5 autóbuszra vonatkozó forgalomkorlátozás ügyében. A javaslatot mindkét bizottság támogatta. Az ügyben a végső döntés a következő testületi ülésen születhet meg.

Információink szerint az előterjesztést azért nyújtották be, mert a Hantken Miksa utcában található ingatlanok az út nagy súlyterhelése miatt elmozdultak.

Információink szerint jelenleg kétféle megoldás születhet:

• naponta csak 5 autóbusz közelíthetné meg a dorogi vasútállomást a Hantken Miksa utcán keresztül (ez a megoldás a vonat–busz csatlakozások miatt nem egyszerű feladat),
• vagy a „Dorog, Városháza” megállót követően az autóbuszok az Esztergomi úton haladnának tovább, majd a Richter körforgalomnál térnének be a vasútállomásra a Wendlingen am Neckar úton keresztül. Ebben az esetben az autóbuszoknak valahol meg kellene fordulniuk – ennek pontos helye egyelőre kérdéses –, majd ismét a Richter körforgalom felé vennék az irányt, és úgy hagynák el Dorogot. A másik irányból érkező járatok esetében ugyanez az eljárás lenne szükséges. Ez a megoldás mintegy 750 méteres kerülőt jelentene, valamint a menetrendek teljes átdolgozását igényelné.

Borítókép, forrás: dorogimedence.hu