2026. június 18. és 25. között egy páratlan, érzelmekkel és történelemmel átszőtt vándorkiállításnak adott otthont a Tár-Lak Szalon. A tárlat nem csupán egyenruhákat és jelvényeket sorakoztatott fel, hanem egy ember életművén keresztül mutatta be a rendvédelmi hivatás szépségét, nehézségeit és társadalmi fontosságát.

A rendezvény „A rendvédelem fontosságát bemutató kiállítássorozat, amely erősíti a hazaszeretetet, a közösséget és a rendvédelmi, határvédelmi pályaválasztási motivációt” elnevezésű sikeres pályázati program keretében, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósulhatott meg. A szervezés mögött a Rendvédelem Népszerűsítéséért Alapítvány állt, amely küldetésének tekinti, hogy ápolja és méltó módon tárja a nagyközönség elé néhai Dr. Szilas László lenyűgöző rendvédelmi magángyűjteményét.

Híd a civilek és a rendvédelem között

A projekt elsődleges célja az volt, hogy a lakosság közelebb kerüljön a rendvédelem sokszor zártnak tűnő világához. A kiállítás megálmodói felismerték, hogy a társadalmi bizalom és a biztonságérzet növeléséhez elengedhetetlen a párbeszéd és a megértés.

A Tár-Lak Szalonban megrendezett esemény több pilléren nyugodott:

• Pályaorientáció: A fiatalok számára vonzóvá és megérthetővé tenni a rendvédelmi és határvédelmi pályát, bemutatva, hogy ez nem csupán egy munka, hanem komoly elhivatottság és szolgálat.

• Közösségépítés: Teret biztosítani a személyes találkozásoknak, beszélgetéseknek, hidat teremtve a rendvédelmi dolgozók és a civil lakosság között.

• Értékmegőrzés: Az Isten, Haza, Család és Béke sziklaszilárd értékeinek hangsúlyozása egy folyamatosan változó világban.

Egy gyermekkori emlékből született világgyűjtemény

A tárlat gerincét adó gyűjtemény nem csupán méreteiben, de eszmei értékében is egyedülálló Európában. Dr. Szilas László motivációja egy egyszerű, gyermekkori dobogókői emlékből fakadt: egy étteremben a szomszéd asztalnál ülő, végtelenül kedves rendőrök beszédbe elegyedtek vele, és megajándékozták egy relikviával. Ez az emberi gesztus, valamint a későbbiekben a Polip című sorozat ikonikus karaktere, Cattani felügyelő iránti tisztelet egy életre szóló szenvedélyt indított el.

Ahogy ő maga fogalmazott korábban:

"Születésemtől fogva elítélem a bűnt és az erőszakot. (...) Szerintem az ilyen és ehhez hasonló magatartás ellen fellépő rendőrök több tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, mint amennyit kapnak."

A kiállított gyűjtemény lenyűgöző számokban:

• Több mint 127 ország képviselteti magát az anyagban.

• 1350 darab eredeti karjelzés.

• 265 darab rendvédelmi jelvény.

• 48 darab teljes egyenruha.

• Közel 100 darab tiszti sapka.

Torokszorító és felemelő megnyitó a Tár-Lak Szalonban

A június 18-i megnyitó esemény mélyen megérintette a résztvevőket. A beszédet Dr. Szilas László testvére tartotta, aki a család nevében osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében kiemelte: a tárlat megnyitása egyszerre torokszorító és felemelő érzés, hiszen a szavaknak az alapító szájából kellett volna elhangzaniuk.

A testvéri megemlékezés kitért arra a szellemiségre is, amely a gyűjtőt vezérelte. Nem a külsőségekben hitt, hanem a belső értékekben, a magyarságtudatban és a közösség erejében. Vallotta, hogy a magyarságot nem az útlevél, hanem az együtt dobogó szív határozza meg.

A megnyitó során külön köszönetet mondtak Soós Kadocsának és a szervezőknek, akik felkarolták az ügyet, meglátták a kollekció valódi értékét, és megnyitották a Tár-Lak Szalon kapuit a tárlat előtt. Ez az önzetlen, kultúrapártoló hozzáállás, a háttérben meghúzódó vállalkozói együttműködések, valamint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) célzott támogatása közösen bizonyították, hogy a széles körű összefogás ma is képes valódi társadalmi értékeket teremteni és megőrizni.

Bár a teljes, gigantikus gyűjteménynek a Tár-Lak Szalonban is csak egy gondosan válogatott töredéke volt látható, a vitrinekben elhelyezett minden egyes tárgy Dr. Szilas László lelkét, szenvedélyét és a béke, valamint a rend iránti olthatatlan tiszteletét hirdette az egyhetes nyitvatartás alatt.

Tát Város Önkormányzata újabb tájékoztatást tett közzé az ausztriai azbesztbotrány kapcsán, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kért információt a települést esetlegesen érintő kavicsszállítmányokról.

Mint ismert, országos visszhangot váltott ki, hogy több osztrák bányából Magyarországra szállított kőanyagok esetében felmerült az azbesztszennyezés gyanúja. A NAV korábban nyilvánosságra került adatai szerint az érintett bányákból származó szállítmányok több mint 250 magyarországi településen jelentek meg, köztük Táton is. A település vezetése ezért további adatokat kért a hivataltól annak tisztázása érdekében, hogy pontosan milyen szállítmány érkezett a városba, illetve mi lett annak későbbi sorsa.

A NAV szerint Tát szerepelt kirakodási címként

A NAV válaszában közölte, hogy az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) adatai alapján az azbesztszennyezéssel érintett ausztriai bányákból – Badersdorfból, Bernsteinből, Pilgersdorfból, Rechnitzből és Rumpersdorfból – származó, 2517-es vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében Tát kirakodási címként szerepelt a nyilvántartásban. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árumozgások rögzítése önmagában nem bizonyítja azt, hogy az adott anyagot a településen fel is használták.

Nem tudni, hová került az anyag

A kemma.hu összefoglalója szerint a nyilvántartás alapján 2019 augusztusában mintegy 52 tonna, a 2517-es vámtarifaszám alá tartozó anyag érkezett Tátra. A szállítmány további sorsáról azonban jelenleg nincs nyilvános információ. A NAV tájékoztatása szerint az azbesztszennyezés kivizsgálására tárcaközi azbeszt-munkacsoportot, valamint egy osztrák–magyar bizottságot is létrehoztak. Ezek feladata annak feltárása lesz, hogy az érintett bányákból származó anyagok valóban szennyezettek voltak-e, illetve pontosan hová kerültek.

Adótitokra hivatkozva nem adtak további adatokat

Tát önkormányzata arra is választ kapott, hogy a szállítmány pontos címzettjéről, felhasználójáról vagy további részleteiről miért nem kapott információt. A NAV közölte, hogy ezek az adatok az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, ezért nem hozhatók nyilvánosságra.

A város szerint nincs tudomásuk ilyen felhasználásról

Tát Város Önkormányzata közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra sincs információjuk arról, hogy ilyen jellegű szállítmányt a településen felhasználtak volna. A tájékoztatás szerint a helyi vállalkozások, valamint a Magyar Közút a munkálatok során a környékbeli bányákból származó kőanyagokat használták fel.

Az önkormányzat közölte: várják a folyamatban lévő komplex vizsgálatok eredményét, amelyek remélhetőleg választ adnak arra, hogy az érintett szállítmányok pontosan hová kerültek, és fennállt-e bármilyen egészségügyi vagy környezetvédelmi kockázat.

Forrás, képforrás: dorogimedence.hu, Blikk.hu

A katasztrófavédelem központi mentőszervezeténél 56-an tettek esküt, miután részt vettek egy háromnapos szimulációs gyakorlaton Hajdúszoboszlón, a Katasztrófavédelmi Kiképző- és Raktárbázison - tájékoztatta a a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerdán közleményben az MTI-t.

Huszonkilenc új HUNOR-tag tett ünnepélyes keretek között fogadalmat, valamint a tavaly novemberben sikeres gyakorlatot végrehajtó 27 ember.

Az eskütételen Erdélyi Krisztián tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) műveleti főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a HUNOR Mentőszervezet Magyarország legnagyobb hivatásos mentőcsapata, amelynek tagjai önként vállalták, hogy itthon és a határainkon kívül is bevethetőek legyenek.

A huszonkilenc újonc június 7-10. között vett részt "rendszerbeállító gyakorlaton": földrengés miatt összedőlt épületek alá szorult túlélőket kellett kimenteniük. A sérültek felkutatását és kimentését keresőkutyákkal, speciális eszközökkel végezték.

Forrás, képforrás: mti.hu

Megkezdődött az Otthon téren található bányászemlékmű áthelyezésének folyamata Dorogon. A város képviselő-testülete még áprilisi ülésén döntött arról, hogy az emlékmű új helyre kerül, a tavaly Európai Uniós támogatással kialakított Hantken Miksa parkba.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint az emlékmű új helye a valamikori Fortuna területén, a Földtörténeti lépcső mellett lesz. Az áthelyezéshez a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, mint az emlékmű tulajdonosa is hozzájárult.

A munkálatok első lépéseként eltávolítják az emlékmű márványborítását, ezt követően műhelyben felújítják az egyes elemeket, szükség esetén javítják vagy pótolják azokat. Ezzel párhuzamosan az új helyszínen elkészül az emlékmű alapja és vasbeton szerkezete.

A felújított márványlapok ezt követően kerülnek fel az új betonmagra, így az emlékmű megújult formában fogadhatja majd a látogatókat a Hantken Miksa parkban.

Az önkormányzat közlése szerint a munkálatok már megkezdődtek az Otthon téren, és várhatóan a Bányásznapi ünnepségsorozat kezdetére be is fejeződnek.

A kivitelezés idejére a városvezetés a lakosság türelmét és megértését kéri.

Fotók: Dorog Város Önkormányzata, dorogimedence.hu