Február 2-án a keresztény világ egyik legősibb ünnepét üljük. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (latinul Praesentatio Domini) hivatalosan az Úr bemutatásának ünnepe, amely negyven nappal Jézus születése után esedékes. A zsidó törvények szerint ugyanis az elsőszülött fiúgyermekeket be kellett mutatni a templomban, az anyáknak pedig ilyenkor telt le a tisztulási idejük.

A bibliai háttér és a szimbolika

A történet központjában az agg Simeon áll, aki a jeruzsálemi templomban a karjába vette a gyermek Jézust, és „a pogányok megvilágosítására szolgáló világosságnak” nevezte őt. Ez a mondat alapozta meg az ünnep teljes jelképrendszerét. A gyertya maga Krisztust jelképezi:

• A viasz: Krisztus tiszta emberi teste.

• A kanóc: A lelke.

• A láng: Az isteni természete.

A szentelt gyertya mint „lelki fegyver”

A magyar népi vallásosságban a szentelt gyertya az egyik legfontosabb szakrális tárgy volt. Esztergomban és környékén is szokás volt, hogy a családok minden tagja vitt egy gyertyát a templomba.

• A mindennapokban: A megszentelt gyertyát kék szalaggal átkötve a falra vagy a házioltárra helyezték.

• A krízishelyzetekben: Ha dörgött az ég (innen a „mennydörgő gyertya” elnevezés), meggyújtották, hogy elűzze a vihart és a villámcsapást. De meggyújtották a haldoklók mellett is, hogy a fény elűzze a sötétség hatalmait és mutassa az utat a léleknek.

• A lezárás rítusa: Ez a nap választóvonal. Ma éjfélkor hivatalosan is véget ér a karácsonyi időszak: a templomokból kikerülnek a fenyőfák, és a liturgia színe fehérről zöldre (vagy az ünnep után lilára) vált.

Az ünnep Esztergomban

Városunkban a mai nap hagyományosan a karácsonyi ünnepkör végét is jelenti: sok templomban és családban ma bontják el az utolsó Betlehemet és karácsonyfát. Az esti mise fényei a sötét téli hónapok után már a tavasz spirituális eljövetelét hirdetik a Bazilika falai között.

Képforrás: ma7.hu

Tájékoztatjuk tisztelt Felhasználóinkat, hogy Dorogon a Baross Gábor ltp. 1-6. tömbjében és a Petőfi téren (a Baross Gábor ltp. felé eső részen) az ivóvíz-közhálózaton végzett hibajavítási munkálatok miatt a mai napon, 2026.01.30-án 13:00-tól előreláthatólag 18:00-ig időszakosan szolgáltatáskiesés tapasztalható.

Forrás, képforrás: edv.hu

Magyarország gyászol: 78 éves korában, szombat hajnalban elhunyt Fenyő Miklós. A Hungária együttes alapítója, a jampikirály és generációk ikonja rövid, súlyos betegség után távozott közülünk. Halálhírét családja tette közzé, az ország pedig egy emberként búcsúzik a művésztől, aki hazahozta nekünk Amerikát és a szabadság életérzését.

Küzdelem az utolsó pillanatig

Fenyő Miklós egészségi állapota január elején fordult válságosra. Január 11-én érkezett a hír, hogy a zenészt súlyos tüdőgyulladással kórházban ápolják. Bár az elmúlt hetekben felcsillant a remény – barátai, köztük Szikora Róbert is bizakodóan nyilatkoztak, és január 23-án úgy tűnt, a gyulladásból kilábalt –, a kialakult szövődményekkel végül nem tudott megküzdeni a szervezete.

Családja szombat reggel a hivatalos közösségi oldalán így búcsúzott:

"A legmélyebb fájdalommal tudatjuk veletek, hogy Miklós a hajnali órákban örökzöld álomba szenderült... Zenéje, dalszövegei, színdarabjai, könyvei, az egész szellemisége örökre velünk marad."

A jampi, aki megváltoztatta a magyar zenét

Fenyő Miklós 1947-ben született, és gyermekkorának meghatározó éveit az Egyesült Államokban töltötte. Onnan hozta magával azt a rock 'n' roll életérzést, amellyel a 60-as évek végén, majd a 80-as években fenekestül felforgatta a magyar könnyűzenét.

A Hungária együttessel 1968-ban megnyert Ki mit tud? után a legnagyobb áttörést az 1980-as évek hozták el: a „limbó-láz”, a jampik világa és az olyan slágerek, mint a Csókkirály, a Hotel Menthol vagy a Multimilliomos jazz-dobos, kitörölhetetlen részei lettek a magyar kultúrának. Lemezeladásai a mai napig megdönthetetlen rekordokat döntenek.

Egy korszak zárult le

Fenyő nemcsak előadó, hanem mentor is volt: ő fedezte fel Szandit, és számos fiatal tehetség útját egyengette. Munkásságát eMeRTon-díjjal és számos más rangos elismeréssel jutalmazták, de számára mindig a közönség szeretete volt a legfontosabb. Utolsó nagy koncertjét karácsonykor adta az Erkel Színházban, ahol még teljes energiával szórakoztatta rajongóit.

Távozásával a magyar zeneipar egyik legeredetibb és legmeghatározóbb alakját veszítettük el. Ahogy ő mondta volna: a műsornak vége, de a dalok örökké szólnak.

Képforrás: kisalfold.hu, Wikipédia 

Bár a naptár még csak január végét mutatja, ma máris eljött a farsangi szezon egyik legédesebb napja. Január 29-én ünnepeljük a „Kövércsütörtököt”, amely a féktelen falatozásról, a közösségi élményekről és természetesen az elmaradhatatlan fánkokról szól.

Miért pont ma?

A Kövércsütörtök (lengyelül: Tłusty czwartek) hagyománya elsősorban közép-európai szomszédainknál, különösen Lengyelországban és Németországban örvend óriási népszerűségnek. Ez a nap a hamvazószerda előtti utolsó előtti csütörtök, amely a nagyböjtöt megelőző bőséges lakomák kezdetét jelzi. Mivel 2026-ban a húsvét korai időpontra esik, így a farsang vége is hamarabb érkezett el: ma van az utolsó alkalom, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül hódoljunk a zsíros és édes élvezeteknek.

A babona szerint kötelező a fánk

A nap abszolút főszereplője a fánk. Legyen az szalagos, lekvárral töltött, csöröge vagy mázas, a hagyomány szerint aki ma nem eszik meg legalább egyet, az balszerencsére számíthat az év hátralévő részében. Lengyelországban ilyenkor kígyózó sorok állnak a pékségek előtt, és nem ritka, hogy egy-egy család tucatszám hordja haza a friss süteményt.

Torkos Csütörtök vs. Kövércsütörtök: Mi a különbség?

Fontos tisztázni, mert gyakran keveredik a két fogalom:

1. Kövércsütörtök (MA): A farsang utolsó hetének kezdete. A „visszaszámlálás” indulása a böjtig.

2. Torkos Csütörtök: A magyar népnyelvben ez hagyományosan a hamvazószerda utáni nap, amikor a maradék húsételeket fogyasztották el, mielőtt ténylegesen elkezdődött volna a szigorú negyvennapos böjt.

Hogyan ünnepeljünk?

A környékbeli pékségek és cukrászdák polcai ma garantáltan megtelnek fánkkal. Érdemes ellátogatni a helyi piacra vagy a kedvenc sütizőnkbe, de a legszebb hagyomány mégis az otthoni sütés. A forró olaj illata, a baracklevár és a porcukor látványa a hideg januári napon is meghozza a jókedvet.

Önöknek melyik a kedvenc fánkjuk? Küldjenek fotót az elkészült finomságokról a Gran TV szerkesztőségének, vagy osszák meg velünk bevált családi receptjüket kommentben!

Képforras: 24.hu