fel
A Duna vízszintjének kritikus csökkenése miatt megkezdték a Paksi Atomerőmű blokkjainak fokozatos leállítását. A kialakult példátlan energiakrízisben északi szomszédunk, Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico azonnali áramsegítséget ajánlott fel Magyarországnak.
A Duna aszályos időjárás miatti rendkívül alacsony vízállása és a hűtővíz hiánya elérte azt a kritikus pontot, ahol már a teljes hazai atomenergia-termelés érintetté vált. A hűtővíz biztosításához szükséges szigorú feltételek miatt az erőmű működése fokozatosan leállításra kerül, a szakemberek már megkezdtek a blokkok leállítását.
„Szlovákia szolidaritását fejezi ki, és kész segítséget nyújtani Magyarországnak az energiakrízis kezelésében” – írta hivatalos közösségi oldalán Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Robert Fico ajánlata: Szlovákia kész villamosenergiát szállítani
A szlovák kormányfő tájékoztatása szerint a gáláns felajánlást megelőzően már egyeztetett az ország energiaügyi miniszterével, Denisa Sakovával, valamint a Szlovák Villamos Művek és a hazai erőművek vezetésével is. Robert Fico kiemelte: a szlovákiai nukleáris létesítmények az eltérő hűtési megoldásoknak köszönhetően jelenleg nincsenek a magyarországihoz hasonló nehéz helyzetben, így a tervezett kapacitás szerint üzemelnek, és lehetőségük van kisegíteni a magyar hálózatot.
Tartalékerőművek, import és szigorú takarékossági intézkedések
Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy a 2000 megawattos paksi kapacitás kiesését a hazai tartalékerőművek beindításával, valamint a külföldről – köztük Szlovákiából – érkező villamosenergia-importtal kívánják pótolni.
A hálózat stabilitása és az ivóvízellátás biztosítása érdekében rendkívüli intézkedések léptek életbe:
Vízhasználati korlátozás: A vízügyi hatóságok III. fokozatú korlátozást rendeltek el, megtiltva a nem létfontosságú vízhasználatot (például a kertek öntözését és az autómosást).
Ipari fogyasztók lekapcsolása: Kormányrendelet teszi lehetővé a nagy ipari fogyasztók ideiglenes leválasztását a hálózatról, amennyiben nem teljesítik az előírt fogyasztáscsökkentést.
Vasúti korlátozások: Hétfőtől a vasúti áruszállításban az esti csúcsidőszakban (17 és 22 óra között) korlátozások lépnek életbe a hálózat tehermentesítésére.
Közszféra és intézmények: Az államigazgatásban otthoni munkavégzést (home office) rendeltek el a hét első három napjára, leállították az állami épületek díszkivilágítását, és maximális takarékosságra kérték a magánszektort, valamint az önkormányzatokat is.
A magyar kormányfő hangsúlyozta: a lakossági villamosenergia-ellátás korlátozására csak legvégső esetben kerülhet sor. Egyúttal tisztázta azt is, hogy az interneten terjedő pletykákkal ellentétben sem Szlovákia, sem Ausztria nem hozott olyan intézkedést, amely csökkentené a Duna vízhozamát – a kritikus helyzetért kizárólag a vízgyűjtő területeken tapasztalható tartós csapadékhiány a felelős.
Forrás: ujszo.com
Több ezer ember maradt ivóvíz nélkül Szentendrén, miután a vízellátó rendszer a hajnali órákra teljesen túlterhelődött. A váratlan krízishelyzetről Magyar Péter miniszterelnök számolt be hivatalos Facebook-oldalán, hangsúlyozva: a kormány azonnali lépéseket tett, és a Magyar Honvédség segítségét kérte a bajba jutott lakosság ellátására.
A megnövekedett terhelés miatt a szentendrei vízhálózat kapacitása kimerült. Magyar Péter kormányfő a közösségi oldalán közzétett hivatalos tájékoztatásban jelezte, hogy a rendszer túlterhelése miatt reggelre háztartások ezreiben szűnt meg a vízszolgáltatás, ami azonnali, központi beavatkozást tett szükségessé.
A miniszterelnök bejegyzésében kiemelte: a helyzet nem tűr halasztást, ezért a kormány haladéktalanul mozgósította a rendelkezésre álló erőforrásokat, és a legmagasabb szintű segítséget vette igénybe.
Szentendrén reggelre a rendszer túlterhelése miatt több ezer ember maradt ivóvíz nélkül. A kormány nevében azonnal léptünk: az érintett lakosság ivóvízzel való ellátásához a Magyar Honvédség segítségét kértem. Katonáink és eszközeik már úton vannak, hogy biztosítsák a legszükségesebbeket”
– olvasható a miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejelentésben.
A kormányfő tájékoztatása szerint a honvédség logisztikai kapacitásainak – köztük a lajtoskocsiknak – a bevonásával minden érintett városrészbe eljuttatják a szükséges ivóvizet. A katonák mindaddig a helyszínen maradnak és segítik az ellátást, amíg a vízművek szakemberei helyre nem állítják a hálózat üzemszerű működését és el nem hárítják a túlterheltségből fakadó problémákat.
Magyar Péter a bejegyzése végén türelmet kért a szentendreiektől, és arra kérte a helyieket, hogy kövessék figyelemmel a hatóságok, valamint a honvédség helyszíni tájékoztatását a vízosztó pontok pontos elhelyezkedéséről.
Forrás: Magyar Péter Facebook oldala
Jó hír a Dunakanyarban közlekedőknek: a közelgő hétvégétől ismét üzemel a folyón átkelő kompjárat. Az erről szóló hivatalos tájékoztatást a szolgáltató tette közzé, amelyet a helyi önkormányzat is megosztott az utazóközönséggel.
A legfontosabb tudnivalók az újraindulásról:
A Visegrád és Nagymaros között közlekedő komp 2026. július 31-én, pénteken indul újra.
A járatok a megszokott menetrend szerint fognak közlekedni a Dunán.
Fontos műszaki korlátozás, hogy teherautókat továbbra is csak legfeljebb 3,5 tonna össztömegig tudnak szállítani a kompon.
Forrás: Komp Visegrád-Nagymaros" hivatalos Facebook oldala
Bár elsőre egy posztapokaliptikus sci-fi film jelenetének tűnhet, a valóság ennél sokkal földhözragadtabb – és egyben aggasztóbb is. A rendkívüli szárazság és a történelmi mélypontokat súroló vízállás olyan dolgot tett lehetővé, amire korábban nem volt példa: egy kerékpáros túrát a Duna kiszáradt medrében, egyenesen Budapesttől Vácig.
Egy rendhagyó útvonal: Budapestről Vácra a folyómederben
Amikor a kerékpározás és a Duna szóba kerül, a legtöbb embernek a festői szépségű, aszfaltozott EuroVelo útvonalak jutnak eszébe a Dunakanyarban. Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke azonban egy egészen más, drámai útvonalat választott. Kihasználva a folyó példátlanul alacsony vízállását, a víz helyett a kavicsos, homokos folyómederben tekert el a fővárostól egészen Vácig.
A különleges kalandról szóló beszámolóját és az azt megörökítő, egészen szürreális fotókat a saját Facebook-oldalán osztotta meg a nyilvánossággal. A képek egyszerre lenyűgözőek és rémisztőek: egy ember kerékpározik ott, ahol normál esetben méteres víztömegnek kellene hömpölyögnie.
A látvány mögötti szomorú valóság: Az évszázados aszály
Bár a mederben való biciklizés extrém sportteljesítményként is figyelemre méltó, a jelenség hátterében húzódó okok rendkívül komoly problémákra hívják fel a figyelmet. Magyarország szinte teljes területét súlyos aszály sújtja, a csapadékhiány pedig lassan felőrli a hazai vízbázist.
A Duna vízszintjének drasztikus csökkenése nem egy elszigetelt eset, hanem egy kiterjedt ökológiai és gazdasági krízis látványos tünete. A szárazság az élet számos területén érezteti a hatását:
Veszélyben a természetes élőhelyek: A folyó ártereinek és holtágainak kiszáradása halak, kétéltűek és vízimadarak tömegeinek életterét semmisíti meg.
Küzd az agrárium: A talajvízszint csökkenése és a csapadékhiány miatt a mezőgazdaság sosem látott kihívásokkal néz szembe; a termésátlagok drasztikusan esnek vissza.
Fennakadások az energiatermelésben: Az alacsony vízállás és a folyó felmelegedő vize a hűtési rendszereket is próbára teszi. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a Paksi Atomerőmű egyik blokkjának teljesítményét is csökkenteni kellett, mivel a Duna jelenlegi állapota nem tudta optimálisan biztosítani a szükséges hűtővizet.
Figyelmeztető jel a jövőre nézve
Kürti Gábor túrája tehát sokkal több egy különleges sportteljesítménynél: egy hangos segélykiáltás a természet részéről. A kiszáradt folyómederben hagyott kerékpárnyomok arra emlékeztetnek minket, hogy a klímaváltozás és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás már nem egy távoli jövőkép, hanem a mindennapjaink valósága.
A Duna medrében tekerni ma még extrém kalandnak számít, de ha a környezeti tendenciák nem változnak, a jövőben egyre több hasonló, korábban elképzelhetetlennek hitt jelenséggel kell majd szembenéznünk.
Forrás: kiskegyed.hu
Bővülő nézőtér, modern kiszolgálóegységek és magasabb színvonalú kulturális élmények várják hamarosan a látogatókat Lábatlanon. Egy több mint egymillió eurós, határon átnyúló uniós projekt keretében nemcsak a helyi Duna Színpad újul meg, hanem a régió több szlovákiai települése is jelentős, turisztikai vonzerejét növelő beruházásokkal gazdagodik.
Az Ister-Granum EGTC és a Pontibus EGTC együttműködésének köszönhetően vette kezdetét a „Három folyó régiója” elnevezésű komplex turisztikai akcióterv. A program az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program támogatásával valósul meg, és ennek a kulturális turizmust fellendítő projektcsomagnak az egyik legfontosabb eleme a lábatlani Duna Színpad fejlesztése.
Új szint a lábatlani Duna-parton
A lábatlani Duna Színpad még 2001-ben épült a festői szépségű folyóparton. A terület azóta is folyamatosan fejlődik: a szabadtéri színpad a 2013-ban átadott, személy- és kerékpáros átkelést biztosító kikötő, valamint a 2019-ben kialakított vízitúra-állomás között helyezkedik el, szervesen kapcsolódva a városközponthoz.
A most induló beruházás célja, hogy a határtérségben élők és az idelátogatók számára is magasabb színvonalú közösségi és kulturális szolgáltatásokat nyújtsanak.
Milyen konkrét fejlesztések várhatók Lábatlanon?
Kényelmesebb nézőtér: A színpad befogadóképességének növelése érdekében 200 darab mobil széket szereznek be.
Modern kiszolgáló létesítmények: A látogatók kényelmét 6 darab új konténer szolgálja majd. Ezek egységes, esztétikus külső megjelenést kapnak, a belső kialakításuk viszont egyedi lesz: helyet kapnak bennük a modern illemhelyek, egy vendéglátó egység (büfé), valamint a működéshez szükséges raktárak is.
A minőségi infrastrukturális ugrástól a szervezők azt várják, hogy a jövőben jelentősen emelkedik majd a szabadtéri előadások nézőszáma.
Regionális összefogás a #connect4 projektben
A kulturális turizmus fejlesztését célzó partnerség vezető partnere Lábatlan Város Önkormányzata, de a projekt hatásai jócskán átnyúlnak az országhatáron. A beruházásoknak köszönhetően a látogatók által eddig talán kevésbé ismert attrakciók is élményszerűen megismerhetővé válnak a térségben:
Bény: A helyi tájházat egy modern turisztikai központtá alakítják át.
Érsekújvár: Megújul a Fogd bástya, és egy teljesen új szabadtéri rendezvényteret is kialakítanak.
Zselíz: A Zselízi Csemadok a történelmi Sacher-házban (amely a híres osztrák cukrász- és hoteltulajdonos családnak állít emléket) kiállítást és egy cukrászati látványkonyhát hoz létre. Ugyanezen épület tetőterében kap majd helyet az Alsó-Garam-mente turisztikai irodája (TDM) is.
A projekt pénzügyi háttere
A fejlesztések jelentős európai uniós forrásból valósulnak meg. A teljes projekt EU-s (ERFA) hozzájárulása meghaladja az egymillió eurót (pontosan 1 004 961,01 EUR). Ebből a keretből a Lábatlan Város Önkormányzatára eső, a Duna Színpad megújítását fedező uniós támogatás 249 450,16 EUR.
A beruházásról szóló további hivatalos információk Lábatlan város honlapján (labatlan.hu/palyazatok) is elérhetők.
Forrás, képforrás: Lábatlan Facebook oldala
Szomorú hír rázta meg az esztergomi közösséget: a korábban közösségi összefogással...
Határidőre befejeződtek a jelentős szaghatással járó talajkitermelési munkálatok a Richter dorogi...
November 11-ig várják a természettudományok iránt érdeklődő diákok alkotásait a TETT mesepályázat...

GRAN TV
Székhely: 2500 Esztergom, Perc u. 3.
Stúdió: 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 64.
+36 (30) 626-3000, +36 (36) 898-000
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.