Hírek
Kapu Tibor átvette a Közmédia Év Embere Díját
Kapu Tibor kutatóűrhajós átvette a Közmédia Év Embere Díját pénteken, Budapesten.
A Magyar Szent István-renddel kitüntetett gépészmérnök, Magyarország második hivatásos űrhajósa kiemelkedő szakmai teljesítménye, a magyar tudomány és innováció nemzetközi rangjának erősítése, valamint példamutató emberi magatartása elismeréseként vehette át az elismerést. A díjat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója adta át Kapu Tibornak.
Kapu Tibor 2025. június 25-én indult a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom-4 (Ax-4) küldetés személyzetének tagjaként, ahol – Peggy Whitson parancsnok, Shubhanshu Shukla pilóta és Sławosz Uznański-Wiśniewski kutatóűrhajós társaságában 18 napot töltött el. Missziója során mintegy huszonöt magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója méltatásában úgy fogalmazott:
"Kapu Tibor a fegyelem, a következetesség és a szorgalom példája. Munkája megtestesíti a rendet, a felkészültséget és az alázatot".
Különösen figyelemre méltónak nevezte, hogy bár Kapu Tibor valóban eljutott a csillagokig, onnan visszatérve is két lábbal a Földön jár. Amikor gyerekek kérdéseire válaszol, nem kozmikus magasságokból beszél, hanem türelmesen, közérthetően, ablakot nyitva olyan álmokra, amelyek beteljesítése a jövő nemzedékére vár - mutatott rá a Altorjai Anita.
Kiemelte: Kapu Tibor munkája túlmutat önmagán. Tudományos teljesítménye mellett közösségi felelőssége is elismerésre méltó: erősíti a nemzeti önbecsülést, és értékes példát mutat a fiatal generációnak. Emlékeztet arra, hogy a tudás érték, a szorgalom és a kitartás mindig eredményt hoz - mondta.
Altorjai Anita kijelentette: Kapu Tibor nemcsak a világűrben navigál biztos kézzel, hanem a nyilvánosság előtt is felelősen képviseli mindazt, amit tudásnak, munkának és szolgálatnak nevezünk. Ezért ő a közmédia 2025-ös év embere.
"E díjjal azt üzenjük, mennyire büszkék vagyunk önre" - mondta a vezérigazgató, aki azzal zárta a beszédét: amikor ma Kapu Tibor a Közmédia Év Embere Díj korábbi kitüntetettjeinek - Nobel-díjas kutatók, olimpiai bajnokok és világhírű alkotók - sorához csatlakozik, a teljesítmény elismerése mellett azt is üzenjük:"a 21. század igazi hősei azok, akik tudásukkal, felelősségtudatukkal és emberségükkel formálják közös jövőnket".
Kapu Tibor a díj átvétele után hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy az ő neve is felkerül a díjazottak névsorára, majd úgy fogalmazott: "egy évente csupán egy embernek odaítélt elismerés nívója a nevekben is rejlik". Hozzátette: az arányokat tekintve idéntől a díjazottak között 2 Nobel-díjasra 1 űrhajós jut, "ezen az arányon a későbbiekben dolgozni fogunk" - mondta.
A díjazott felidézte, hogy tavaly magyar kutatók először a történelemben ugyan abban a légtérben növesztettek búzát, retket és paprikát a Nemzetközi Űrállomáson, mint amelyben az űrhajósok élnek. Magyar mérnökök egy forradalmian kicsi, pontos, rendkívül sokoldalú és hihetetlen akkumulátor-élettartammal rendelkező sugárzásmérőt teszteltek a világűrben. Magyar tudósok gázbolygók légköri viszonyait szimulálták úgy, ahogy még mások sosem. Magyar orvosok nanoszálas és egyéb technológiákkal a hosszútávú űrutazás legnagyobb problémáira kerestek megoldást. Magyar matematikusok olyan lágycellákat dolgoztak ki és mutattak be egyedi módon, amely azóta a világ legnevesebb egyetemeit megjárta és a mi hírnevünket öregbítette - mutatott rá.
Kapu Tibor azt mondta: a legszerencsésebb űrhajósnak tartja magát, mert a fenti és még sok más tudományos kísérletet a zseniális kutatók az ő kezébe bízták.
"Ők, akiket ma már barátaimnak nevezhetek, éjt nappallá téve, a legnagyobb felelősség- és küldetéstudattal dolgoztak azon, hogy a magyar tudomány újra méltó helyet foglaljon el az űrkutatásban. A mai elismerés nekik is szól, nekik szól leginkább"
- jelentette ki.
A jövőről szólva Kapu Tibor azt mondta:
Magyarország és a szakmája mellett kötelezte el magát. A közeljövőben magyar űrkutatókkal azon fogunk dolgozni, hogy tudományos tevékenységeinket egyesítsük, kihasználjuk a szinergiáinkat, ezzel tovább növelve a magyar űrkutatás nívóját
- mondta.
"Ha jól csinálom, ha jól csináljuk, a korábban említett megannyi magyar név mellé még rengeteg fog kerülni. Ez az én feladatom, ez az én küldetésem" - zárta beszédét a díjazott.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által 2020-ban alapított díjat minden évben olyan kiemelkedő személyiség kapja, aki életútjával és munkásságával maradandó értéket teremt, és jelentős hatással van a magyar társadalomra.
A Közmédia Év Embere Díj korábbi kitüntetettjei között olyan kiválóságok találhatók, mint Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus (2020), Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok (2021), Fudzsimoto Szú világszerte elismert építész (2022), Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus (2023), valamint Kurtág György, az egyik legjelentősebb kortárs magyar zeneszerző (2024).
Forrás, képforrás: mti.hu
XIV. Leó pápa hamvazószerdán a lángokban álló világ hamvairól beszélt
A lángokban álló világ, a háborúban megsemmisített városok, az eltiport nemzetközi jog súlyának nevezte a fejre szórt hamut XIV. Leó pápa, aki első alkalommal mutatta be a hamvazással egybekötött misét a római Aventinus-dombon levő Szent Szabina-bazilikában szerda este.
A nagyböjti időszakot megnyitó szertartáson XIV. Leó pápa a papok és hívők fejére szórt hamut a lángokban álló világ, a háborúk miatt megsemmisített városok, az eltiport nemzetközi jog és a népek közötti igazságosság pora súlyának nevezte, "egész ökoszisztémák és az emberek közötti békesség hamujának, a kritikus gondolkodás és az ősi helyi bölcsesség hamvainak, annak a szentségnek a porának, amely minden teremtményben lakozik".
Az egyházfő úgy vélte, a húsvétot megelőző negyvennapos időszaknak ma is közösségépítő üzenete van, annál is inkább, mivel "tudjuk, hogy egyre nehezebb egybefogni az embereket, és éreztetni velük, hogy közös népet alkotnak, nem nacionalista és nem agresszív módon, hanem olyan közösségben, amelyben mindenki megtalálja saját helyét".
A májusban megválasztott XIV. Leó pápa első alkalommal vezette a hamvazószerdai szertartást, Ferenc pápát követve, aki a római Aventinus-dombon mutatta be az egyházi naptárban ilyenkor szokásos misét.
Elődjéhez hasonlóan XIV. Leó a Szent Anzelm-templomban tartott imádság után bűnbánati körmenetet vezetett a közeli Szent Szabina-bazilikába, ahol hamvazással egybekötött misét mutatott be. A szertartáson huszonöt bíboros és húsz püspök vett részt.
A pápa fejét elsőként Angelo De Donatis bíboros, főpenitenciárius hintette meg hamuval, majd a pápa meghamvazta a bíborosokat. A hamu a tavalyi virágvasárnapon még Ferenc pápa által megáldott, majd elégetett olajfaágakból származott.
Forrás, kèpforrás: mti.hu
Helyi termékekről és tudatos táplálkozásról tartottak előadásokat esztergomi diákoknak
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Itthonról Otthonra” elnevezésű szemléletformáló programsorozata február 16-án két esztergomi oktatási intézménybe is ellátogatott. A program célja, hogy a fiatalok hiteles információkat kapjanak az egészséges táplálkozásról, a hazai élelmiszertermelés jelentőségéről és a tudatos alapanyagválasztásról.
Délelőtt az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola adott otthont a rendezvénynek, ahol az intézmény tájékoztatása szerint a 12.d osztály vett részt a kóstolóval egybekötött, szemléletformáló előadásokon. Az iskola közösségi oldalán azt írta: a szervezők célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a hazai termékek fogyasztásának előnyeire.
A programon több helyi termelő is bemutatta portékáit, így a diákok személyesen is találkozhattak a környékbeli gazdákkal és készítőkkel. A NAK beszámolója szerint többek között a Galagonya Tanya, a Gombospék, a Méhkirály Méhészet, a Rétki Kézműves Tejtermékek, valamint Szatai Róbert méhész is részt vett a rendezvényen.
A programsorozat délután a Balassa Bálint Gazdasági Technikum és Szakképző Iskolában folytatódott, ahol a végzős diákok számára tartottak előadást. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei szervezetének beszámolója szerint a program középpontjában az egészséges táplálkozás fontossága és a biztonságos, ellenőrzött hazai élelmiszerek szerepe állt, amelyet helyi termékek kóstoltatásával is kiegészítettek.
A rendezvény szakmai hátterét Süle Katalin, a kamara általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke biztosítja, aki a kezdeményezés ötletgazdája is. „A rendezvényen jelen volt Dr. Balogh Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke is, aki mindkét helyszínen köszöntötte a megjelenteket” – közölte a NAK vármegyei szervezete a közösségi oldalán.
Képforrás, forrás: dorogimedence.hu
Március elején mentett kutyák költözhetnek a veszprémi és a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetekben
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) együttműködésében, Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos támogatásával megvalósuló "Második esély" program döntő szakaszába lépett: az állatvédelmi és reintegrációs célokat ötvöző kezdeményezés keretében a napokban sikeresen befejeződött a részt vevő fogvatartottak elméleti és gyakorlati oktatása a veszprémi és a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetekben, amelyekbe március elején 5-5 mentett kutya költözhet - közölte az alapítvány szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a nemzetközi minták nyomán létrehozott hazai projekt arra a felismerésre épül, hogy "léteznek olyan találkozások, amelyek a rácsok mindkét oldalán sorsfordító erővel bírnak".
A gazdátlan kutyák büntetés-végrehajtási intézetekbe történő beköltözése nem pusztán fizikai elhelyezést jelent, hanem egy tudatosan felépített, mély érzelmi alapokon nyugvó rehabilitációs folyamat kezdetét az állatok és a velük foglalkozó emberek számára egyaránt - fejtették ki.
Hozzátették, a program célja, hogy az intézetekbe beköltöző mentett kutyák és a róluk gondoskodó fogvatartottak kölcsönösen segítsék egymás rehabilitációját.
A fogvatartottak a felkészítés során szakemberek segítségével sajátították el a felelős kutyatartás alapjait, a nevelési és szocializációs technikákat, valamint az állatok szükségleteinek kielégítéséhez szükséges ismereteket.
A programba csak olyan fogvatartottak kerülhetnek be, akik megfelelő motivációról és személyes alkalmasságról tettek tanúbizonyságot, és akik a pszichológus szakemberek által meghatározott, szigorú szakmai kritériumoknak maradéktalanul megfeleltek
- írták, hozzátéve, hogy a képzési szakasz lezárultával a következő lépés a mentett kutyák kiválasztása és beköltöztetése lesz.
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány támogatásával kialakított, közművesített és minden szakmai szempontnak megfelelően előkészített kennelek már készen állnak arra, hogy az állatok megérkezzenek és biztonságos környezetben megkezdhessék új életük első szakaszát.
A Pumi Veszprémi Állatvédelmi Kompetencia Központból a kiválasztott négylábúak várhatóan 2026. március elején foglalják el helyüket az intézetekben kialakított férőhelyen, ahol a folyamatos emberi jelenlét és tanítás segíti őket a fejlődésben - áll a közleményben.
Forrás, képforrás: mti.hu
Méltó tisztelgés a doni hősök előtt Bajnán
Február 13-án a XXVI. Doni Hősök Emléktúra helyi záróeseményének adott otthont Bajna. A megemlékezésen a 83 évvel ezelőtti doni katasztrófa áldozatai és hősei előtt tisztelegtek a résztvevők a település világháborús emlékművénél.
Az emléktúra mérlege
A Magyar Honvédség Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnoksága, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) közös szervezésében idén több mint 3600-an vágtak neki a távnak. A mezőnyben hivatásos katonák, tartalékosok, kadétok, hagyományőrzők és civilek egyaránt képviseltették magukat.
A bajnai események
Gyermely irányából több mint száz túrázó érkezett a településre. A menet először a bajnai katonai temetőben rótta le kegyeletét, majd a Szent Adalbert templomhoz vonult az ünnepi műsorra.
A megemlékezés szónokai és díszvendégei:
• Erős Gábor országgyűlési képviselő
• dr. Drót László dandártábornok (MH Th parancsnoka)
• Bozó Tibor nyugalmazott altábornagy (a MATASZ elnöke)
• Az eseményen részt vett továbbá Lippai Péter dandártábornok, Borsó Tibor, a vármegyei közgyűlés alelnöke, valamint dr. Kancz Csaba főispán.
Helyi kötődés és emlékezet
A templomnál felsorakozott túrázókat és az egybegyűlteket Pallagi Tibor, Bajna polgármestere köszöntötte. Beszédében kiemelte a tragédia helyi súlyát: a második világháború során 74 bajnai lakos veszítette életét, és legalább ugyanennyien kerültek hadifogságba. Ez a fájdalmas történelmi örökség teszi a település számára kiemelten fontossá a közös emlékezést.
(Fotó: Cserteg István)
