Hírek
Az örök igazság és a bátorság emléknapja: Becket Szent Tamásra emlékeztek Esztergomban
Harmincadik alkalommal rendezték meg Esztergomban a Becket Szent Tamás emlékünnepséget. Az eseményen Áder János volt köztársasági elnök mondott beszédet, amelyben párhuzamot vont a középkori angol vértanú és a XX. századi magyar mártírok áldozatvállalása között.
A hatalom feletti erkölcsi diadal
Áder János beszédében kiemelte: Canterburyi Szent Tamás alakja nyolc és fél évszázad távlatából is meghatározó része európai kultúránknak. Bár a puszta „hatalmi logika” szerint Becket vesztesnek tekinthető – hiszen II. Henrik király parancsára az oltár előtt végeztek vele a fegyveresek –, a történelem mércéjével mérve mégis ő győzött.
A volt államfő hangsúlyozta: a főpap nem csupán az egyház kiváltságait védte, hanem
az örökérvényű igazságot, a törvények betartásának kötelességét és a hatalom befolyásával szembeni kiállás szabadságát képviselte.
Magyar utódok a hit útján
A megemlékezésen elhangzott, hogy a mártíromság drámai jelenetei a magyar történelemből is ismerősek. Áder János Becket Tamás XX. századi magyarországi „utódainak” nevezte azokat a hősöket, akik az embertelenség idején is hűek maradtak hitükhöz és embertársaikhoz. Név szerint említette:
• Salkaházi Sárát,
• Apor Vilmost,
• Brenner Jánost,
• valamint Ervin Gábort, Vezér György Ferencet.
A szabadság felelőssége napjainkban
Bár ma már – szerencsére – senkinek sem kell az életével fizetnie a vallásszabadságért vagy az egyházi közösségek méltóságáért, a volt elnök szerint a sors ma is kérdéseket intéz hozzánk. Tudunk-e élni az elődeink által megszentelt szabadsággal? Képesek vagyunk-e a közösség javát keresni és méltó módon bánni egymással?
A beszéd zárásaként Apor Vilmos püspök gondolatait idézte, miszerint az igazán erős jellem ismérve, hogy tudja: mikor kell színt vallani és a nagy ügyek mellé állni, még akkor is, ha ezzel az egész világ haragját magára vonja.
Illusztris vendégek a megemlékezésen
A jubileumi eseményen részt vett és beszédet mondott továbbá:
• Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,
• Dr. Kiss-Rigó László, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Parma fidei díjat kapott az esztergomi ferences gimnázium egykori igazgatója
A Magyar Kurír beszámolója és az MTI tudósításaszerint Reisz Pál ferences szerzetes kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat. Az esztergomi ferences gimnázium egykori tanárát és igazgatóját a kommunizmus magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tüntették ki szombaton a budapesti Pesti Ferences templomban.
Reisz Pál atya évtizedeken át meghatározó alakja volt az esztergomi ferences gimnáziumnak, pedagógusként és intézményvezetőként is generációk nevelésében vett részt, így a díj helyi szempontból is jelentős elismerésnek számít.
Az MTI beszámolója szerint az elismerést Horváth Béla, a díj alapítója és kurátora, Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, valamint Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes adta át. Az ünnepségen felolvasták Michael Wallace Banach apostoli nuncius üzenetét is, amelyben hangsúlyozta: a kommunista diktatúra áldozatai közé nemcsak azokat kell sorolni, akiket bebörtönöztek vagy megkínoztak, hanem azokat is, akik mindennapi életükben megfélemlítést, zsarolást és fenyegetést szenvedtek el hitük miatt.
A nuncius szerint Reisz Pál olyan hiteles tanúságtevő, aki nemcsak állhatatosságával, hanem az üldözőinek való megbocsátással is a krisztusi utat követte.
A díjazottat méltató laudációban Sajgó Szabolcs arról beszélt, hogy a hit fénye pajzs a sötétség ellen, és a mai zűrzavaros világban is eligazítást, erőt adhat. Mint fogalmazott, Reisz Pál szerzetesi szolgálata során sokakat segített és vezetett; életútja több helyszínhez kötődik, szolgált Esztergomban, Kárpátalján, Szombathelyen, Sümegen és Budapesten is.
A Magyar Kurír részletes írása felidézi, hogy Reisz Pál neve tavaly ősszel vált országosan ismertté, amikor a Ferenciek terén zajló tüntetés idején megszólalt a belvárosi ferences templom harangja, ami konfliktushelyzethez vezetett. A szerzetes később úgy fogalmazott: nem akart ismertté válni, a díjat pedig azoknak a hősöknek a nevében fogadta el, akikkel élete során találkozott.
A Parma fidei díjat 2002-ben alapították. Olyan papoknak és szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra idején is hűségesek maradtak hitükhöz. Az idei elismeréssel járó plakettet Miletics Katalin Janka éremművész készítette, közepén Szent Gellért püspök alakjával, a díjazott pedig egy új miseruhát is kapott ajándékba.
Felhasznált források: Magyar Kurír (Bodnár Dániel) / MTI, dorogimedence.hu
Borítókép: Lambert Attila (Magyar Kurír)
Kapu Tibor átvette a Közmédia Év Embere Díját
Kapu Tibor kutatóűrhajós átvette a Közmédia Év Embere Díját pénteken, Budapesten.
A Magyar Szent István-renddel kitüntetett gépészmérnök, Magyarország második hivatásos űrhajósa kiemelkedő szakmai teljesítménye, a magyar tudomány és innováció nemzetközi rangjának erősítése, valamint példamutató emberi magatartása elismeréseként vehette át az elismerést. A díjat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója adta át Kapu Tibornak.
Kapu Tibor 2025. június 25-én indult a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom-4 (Ax-4) küldetés személyzetének tagjaként, ahol – Peggy Whitson parancsnok, Shubhanshu Shukla pilóta és Sławosz Uznański-Wiśniewski kutatóűrhajós társaságában 18 napot töltött el. Missziója során mintegy huszonöt magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója méltatásában úgy fogalmazott:
"Kapu Tibor a fegyelem, a következetesség és a szorgalom példája. Munkája megtestesíti a rendet, a felkészültséget és az alázatot".
Különösen figyelemre méltónak nevezte, hogy bár Kapu Tibor valóban eljutott a csillagokig, onnan visszatérve is két lábbal a Földön jár. Amikor gyerekek kérdéseire válaszol, nem kozmikus magasságokból beszél, hanem türelmesen, közérthetően, ablakot nyitva olyan álmokra, amelyek beteljesítése a jövő nemzedékére vár - mutatott rá a Altorjai Anita.
Kiemelte: Kapu Tibor munkája túlmutat önmagán. Tudományos teljesítménye mellett közösségi felelőssége is elismerésre méltó: erősíti a nemzeti önbecsülést, és értékes példát mutat a fiatal generációnak. Emlékeztet arra, hogy a tudás érték, a szorgalom és a kitartás mindig eredményt hoz - mondta.
Altorjai Anita kijelentette: Kapu Tibor nemcsak a világűrben navigál biztos kézzel, hanem a nyilvánosság előtt is felelősen képviseli mindazt, amit tudásnak, munkának és szolgálatnak nevezünk. Ezért ő a közmédia 2025-ös év embere.
"E díjjal azt üzenjük, mennyire büszkék vagyunk önre" - mondta a vezérigazgató, aki azzal zárta a beszédét: amikor ma Kapu Tibor a Közmédia Év Embere Díj korábbi kitüntetettjeinek - Nobel-díjas kutatók, olimpiai bajnokok és világhírű alkotók - sorához csatlakozik, a teljesítmény elismerése mellett azt is üzenjük:"a 21. század igazi hősei azok, akik tudásukkal, felelősségtudatukkal és emberségükkel formálják közös jövőnket".
Kapu Tibor a díj átvétele után hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy az ő neve is felkerül a díjazottak névsorára, majd úgy fogalmazott: "egy évente csupán egy embernek odaítélt elismerés nívója a nevekben is rejlik". Hozzátette: az arányokat tekintve idéntől a díjazottak között 2 Nobel-díjasra 1 űrhajós jut, "ezen az arányon a későbbiekben dolgozni fogunk" - mondta.
A díjazott felidézte, hogy tavaly magyar kutatók először a történelemben ugyan abban a légtérben növesztettek búzát, retket és paprikát a Nemzetközi Űrállomáson, mint amelyben az űrhajósok élnek. Magyar mérnökök egy forradalmian kicsi, pontos, rendkívül sokoldalú és hihetetlen akkumulátor-élettartammal rendelkező sugárzásmérőt teszteltek a világűrben. Magyar tudósok gázbolygók légköri viszonyait szimulálták úgy, ahogy még mások sosem. Magyar orvosok nanoszálas és egyéb technológiákkal a hosszútávú űrutazás legnagyobb problémáira kerestek megoldást. Magyar matematikusok olyan lágycellákat dolgoztak ki és mutattak be egyedi módon, amely azóta a világ legnevesebb egyetemeit megjárta és a mi hírnevünket öregbítette - mutatott rá.
Kapu Tibor azt mondta: a legszerencsésebb űrhajósnak tartja magát, mert a fenti és még sok más tudományos kísérletet a zseniális kutatók az ő kezébe bízták.
"Ők, akiket ma már barátaimnak nevezhetek, éjt nappallá téve, a legnagyobb felelősség- és küldetéstudattal dolgoztak azon, hogy a magyar tudomány újra méltó helyet foglaljon el az űrkutatásban. A mai elismerés nekik is szól, nekik szól leginkább"
- jelentette ki.
A jövőről szólva Kapu Tibor azt mondta:
Magyarország és a szakmája mellett kötelezte el magát. A közeljövőben magyar űrkutatókkal azon fogunk dolgozni, hogy tudományos tevékenységeinket egyesítsük, kihasználjuk a szinergiáinkat, ezzel tovább növelve a magyar űrkutatás nívóját
- mondta.
"Ha jól csinálom, ha jól csináljuk, a korábban említett megannyi magyar név mellé még rengeteg fog kerülni. Ez az én feladatom, ez az én küldetésem" - zárta beszédét a díjazott.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által 2020-ban alapított díjat minden évben olyan kiemelkedő személyiség kapja, aki életútjával és munkásságával maradandó értéket teremt, és jelentős hatással van a magyar társadalomra.
A Közmédia Év Embere Díj korábbi kitüntetettjei között olyan kiválóságok találhatók, mint Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus (2020), Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok (2021), Fudzsimoto Szú világszerte elismert építész (2022), Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus (2023), valamint Kurtág György, az egyik legjelentősebb kortárs magyar zeneszerző (2024).
Forrás, képforrás: mti.hu
Sürgős műtéten kellett átesnie Erdő Péter bíborosnak
Kórházi kezelése és több sürgős sebészeti beavatkozás miatt kénytelen távol maradni a nagyböjti szertartásoktól Erdő Péter. A 74 éves bíboros, esztergom-budapesti érsek az állapota miatt lemondta hivatalos programjait, ám a hírek szerint nincs életveszélyben, jelenleg a lábadozási időszakát tölti – írta a portfolio.hu a 24.hu értesülései alapján.
A 24.hu belső egyházi forrásai megerősítették a lapnak, hogy a főpásztor már hetek óta gyengélkedett, ami miatt végül orvosi beavatkozásokra volt szükség. Bár a műtétek komolyak voltak, a bíboros állapota korához és a betegség jellegéhez képest kielégítő, környezete bizakodó a gyógyulását illetően.
A váratlan egészségügyi helyzet miatt azonban le kellett mondani Erdő Péter esztergom-budapesti érsek részvételét a közelgő egyházi eseményeken. Ennek eredményeként nem ő celebrálta az Esztergomi Bazilika hamvazószerdai miséjét sem.
Egy belső körlevélben maga a főpap is tájékoztatta a papságot a helyzetről. Mint írta, váratlanul kellett megműteni, egyúttal köszönetet mondott a sebészek és munkatársaik helytállásáért.
A 74 éves Erdő Péter a Magyar Katolikus Egyház vezető alakja, teológus, kánonjogász és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. II. János Pál pápa 2002-ben nevezte ki esztergom-budapesti érsekké, majd 2003-ban bíborosi rangra emelte, így azóta pápaválasztó joggal is rendelkezik, a legutóbbi pápaválasztás egyik nagy esélyesének is tartották.
Forrás: portfolio.hu / 24.hu, dorogimedence.hu
Borítókép: Mudrák Attila / Magyar Kurír
XIV. Leó pápa hamvazószerdán a lángokban álló világ hamvairól beszélt
A lángokban álló világ, a háborúban megsemmisített városok, az eltiport nemzetközi jog súlyának nevezte a fejre szórt hamut XIV. Leó pápa, aki első alkalommal mutatta be a hamvazással egybekötött misét a római Aventinus-dombon levő Szent Szabina-bazilikában szerda este.
A nagyböjti időszakot megnyitó szertartáson XIV. Leó pápa a papok és hívők fejére szórt hamut a lángokban álló világ, a háborúk miatt megsemmisített városok, az eltiport nemzetközi jog és a népek közötti igazságosság pora súlyának nevezte, "egész ökoszisztémák és az emberek közötti békesség hamujának, a kritikus gondolkodás és az ősi helyi bölcsesség hamvainak, annak a szentségnek a porának, amely minden teremtményben lakozik".
Az egyházfő úgy vélte, a húsvétot megelőző negyvennapos időszaknak ma is közösségépítő üzenete van, annál is inkább, mivel "tudjuk, hogy egyre nehezebb egybefogni az embereket, és éreztetni velük, hogy közös népet alkotnak, nem nacionalista és nem agresszív módon, hanem olyan közösségben, amelyben mindenki megtalálja saját helyét".
A májusban megválasztott XIV. Leó pápa első alkalommal vezette a hamvazószerdai szertartást, Ferenc pápát követve, aki a római Aventinus-dombon mutatta be az egyházi naptárban ilyenkor szokásos misét.
Elődjéhez hasonlóan XIV. Leó a Szent Anzelm-templomban tartott imádság után bűnbánati körmenetet vezetett a közeli Szent Szabina-bazilikába, ahol hamvazással egybekötött misét mutatott be. A szertartáson huszonöt bíboros és húsz püspök vett részt.
A pápa fejét elsőként Angelo De Donatis bíboros, főpenitenciárius hintette meg hamuval, majd a pápa meghamvazta a bíborosokat. A hamu a tavalyi virágvasárnapon még Ferenc pápa által megáldott, majd elégetett olajfaágakból származott.
Forrás, kèpforrás: mti.hu
